1.060.346
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A magyar birodalom története II. (töredék)(rossz állapotú)
Második, befejező kötet (1490-1903)/A kútfők alapján a művelt közönség számára
Budapest
| Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Aranyozott félbőr kötés |
| Oldalszám: | 828 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Töredék kötet. 2 színes térképpel, 7 színes, 18 más melléklettel és 225 szövegképpel illusztrálva. Nyomtatta az Athenaeum r.-társ. könyvnyomdája, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:II. ULÁSZLÓ MEGVÁLASZTÁSA.
CORVIN JÁNOS. - IDEGEN TRÓNKÖVETELŐK. - BEATRIX ÜZELMEI. - ULÁSZLÓ CSEH KIRÁLY. - REAKCZIÓ MÁTYÁS KIRÁLY ALKOTÁSAI ELLEN. - CORVIN JÁNOS... Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:II. ULÁSZLÓ MEGVÁLASZTÁSA.
CORVIN JÁNOS. - IDEGEN TRÓNKÖVETELŐK. - BEATRIX ÜZELMEI. - ULÁSZLÓ CSEH KIRÁLY. - REAKCZIÓ MÁTYÁS KIRÁLY ALKOTÁSAI ELLEN. - CORVIN JÁNOS VERESÉGE. - II. ULÁSZLÓ KIRÁLYLYÁ VÁLASZTATIK. - A FARKASHIDAI EGYEZSÉG. - MIKSA KIRÁLY TÁMADÁSA. - A POZSONYI BÉKE. - A BELSŐ ZŰRZAVAR. - A FEKETE SEREG VÉGE.
HALÁLOS ÁGYÁN Mátyás király rendezettnek, elintézettnek tekinthette a trónutódlás kérdését. Mindazok a tényezők, melyek a királyi szék betöltésénél a törvény és a tényleges viszonyok alapján közreműködni hivatva voltak, megígérték, a templom szentélyében tett esküvel, szóban és írásban fogadták, hogy fiát, Corvin János herczeget választják királylyá. A főpapok, főurak, udvari emberek, hadvezérek, várparancsnokok, városok, vármegyék mind lekötelezték magukat az ifjú javára, kiben az alsó tömegek, mint egykor atyjában, a Hunyadyak dicsőségének örökösét, a nemzeti eszme képviselőjét látták s megválasztatásáért lelkesedtek. Nem érdemtelenre pazarolták szeretetöket. Mint férfi élete utolsó tiz évében olyan tettekkel, melyek minden félreértést kizárnak, bizonyította be, hogy rátermett az uralkodásra, hogy méltó fia dicső atyjának, kinek számos erényét, sok jeles lelki tulajdonát örökölte. Nemcsak a személyes bátorság, hanem a Hunyadyak katonai tehetsége is meg volt benne s egyik győzelmét (1502. júl. 1.) , az egykorú szerint az egész kereszténység megünnepelte. Általában megnyerő jelenség volt. Kitűnő nevelést nyervén, sokat és sokfélét tudott. A társalgásban élénk, vidám, kissé bőbeszédű volt, szerette a vig társaságot, vendégséget, vadászatot. Mindebben, valamint igaz vallásosságában, jótékonyságában, hivei és szolgái érdemeinek bőkezű jutalmazásában apja lelke elevenedett meg benne. Egyszersmind azonban erős igazságossága is, mert kíméletlenül sújtotta akár legkedvesebb tisztjét, ha a szegénység róvására visszaélt hatalmával. Vissza
Tartalom
| A nemzeti királyság végnapjai | |
| II. Ulászló megválasztása | 3 |
| Corvin János | |
| Idegen trónkövetelők | |
| Beatrix üzelmei | |
| Ulászló cseh király | |
| Reakczió Mátyás király alkotásai ellen | |
| Corvin János veresége | |
| II. Ulászló királylyá választatik | |
| A farkashidai egyezség | |
| Miksa király támadása | |
| A pozsonyi béke | |
| A belső zűrzavar | |
| A fekete sereg vége | |
| A belső züllés évei | 18 |
| Az új király és tanácsosai | |
| Zápolyay István nádor | |
| Báthory István erdélyi vajda | |
| Bakócz Tamás esztergomi érsek | |
| Üzelmeik | |
| Az udvari élet hanyatlása | |
| A nemesség | |
| Általános elégedetlenség | |
| Országgyülések | |
| Városok | |
| Jobbágyság | |
| II. Ulászló és Velencze | 38 |
| Magyarország és szomszédai | |
| Miksa császár | |
| Bajazid szultán | |
| Bakócz és Velencze | |
| Török háború | |
| A cambraii liga | |
| Bakócz meghiusítja Dalmáczia visszafoglalását | |
| Ulászló házassága | |
| Beatrix királyné sorsa | |
| Anna királyné | |
| II. Ulászló és Miksa császár | 51 |
| Házassági terv Ulászló leánya és egy Habsburg-herczeg közt | |
| A magyar közvéleménye ellenzi a tervet | |
| Zápolyay János szepesi gróf | |
| A császár Magyarországra támad | |
| A rákosi végzés | |
| Házassági szerződés Ulászló és Miksa családja közt | |
| György, brandenburgi őrgróf | |
| A Fuggerek | |
| A királyi hatalom züllésének következményei | |
| A török kérdés elmérgesedése | |
| Végbeli küzdelmek | |
| A parasztlázadás | 68 |
| Bakócz és a pápaválasztás | |
| A keresztes háború | |
| Az urak nem vesznek részt benne | |
| A köznép hangulata | |
| Az alsó papság | |
| Dózsa György | |
| A parasztlázadás | |
| Vérbe fojtása | |
| Az országgyűlés végzeményei | |
| A Hármas könyv | |
| II. Ulászló halála. II. Lajos | 83 |
| Ulászló betegsége és halála | |
| II. Lajos | |
| A kormányzat | |
| Bakócz és az országgyűlés | |
| Belső bajok | |
| Magyarország és a császárválasztás | |
| A nemzetközi viszonyok változása | |
| Európa két táborra oszlik | |
| A török kérdés | |
| A rendek erőlködései a közintézmények reformjára | |
| Végbeli harczok | |
| Beriszló Péter | |
| Szulejmán szultán | |
| Nándorfejérvár elveszte | |
| Mária királyné | |
| A haldoklás évei | 101 |
| A zűrzavar fokozódása | |
| A szomszéd államok magatartása | |
| Tomory Pál | |
| Kísérletek Báthory István megbuktatása | |
| A hitujítás kezdete | |
| A nemesség hangulata a német vallás irányában | |
| V. Károly és Magyarország | |
| Ferdinánd osztrák főherczeg | |
| A nyugati világháború | |
| A török kérdés s a külföld | |
| A belső zűrzavar tetőpontjára jut | |
| Frangepán Kristóf | |
| A mohácsi hadjárat | 117 |
| A rákosi és hatvani gyűlések | |
| Báthory István nádor letétele | |
| Verbőczy István nádorsága | |
| Az udvar és a kalandos társaságok | |
| Szulejmán támadásának híre | |
| Magyarország magára marad | |
| Pétervár eleste | |
| A mohácsi csata | |
| II. Lajos halála | |
| Buda sorsa | |
| A hadjárat vége | |
| Magyarország kettéoszlása | 135 |
| A királyválasztás előkészületei | |
| A közhangulat | |
| Zápolyay János trónjelöltsége | |
| A régi udvari kamarilla és Mária királyné | |
| János király megválasztása és megkoronázása | |
| I. Ferdinánd megválasztása | |
| Fegyverrel űzi el Jánost | |
| A polgárháború | |
| A török beavatkozás | 148 |
| János király a szultán segítségét kéri | |
| A török szövetség | |
| Az 1529-iki hadjárat | |
| János visszaszerzi Budát és a koronát | |
| Az 1532-iki hadjárat | |
| Gritti Lajos | |
| A szultán elismeri Ferdinándot | |
| György barát | |
| Tárgyalások a két király közt | |
| A váradi béke | |
| Következményei | |
| János király nősülése | |
| A nemzeti királyság utolsó évei | 167 |
| Magyarország a kettéoszlás korában | |
| A területi megoszlás | |
| A két király kormányszervezete | |
| János király belügyi tevékenysége | |
| A jobbágyság felszabadítása | |
| A köznemesség helyzete | |
| A német zsoldosok | |
| A városok | |
| Gazdasági élet | |
| A reformáció terjedése | |
| A magyar nyelv és irodalom | |
| Lázadás Erdélyben | |
| János király halála | |
| Az ország három részre oszlásának kora | |
| Magyarország három részre oszlása | 187 |
| A Habsburg-korszak | |
| A császári rendszer általános jellemzése | |
| I. Ferdinánd fegyverrel akarja a váradi béke végrehajtását kierőszakolni | |
| Ezzel fölidézi a török beavatkozást | |
| Szulejmán szultán megszállja Budát | |
| Az ország három részre osztása | |
| Az erdélyi fejedelemség | |
| A barát meggyilkolása | |
| Az 1552-iki háboru | |
| János Zsigmond és Bécs | |
| Ferdinánd király megszerzi a császári méltóságot | |
| A három terület kormányzata | |
| I. Ferdinánd halála | |
| A hosszú béke kora | 214 |
| Miksa király | |
| Az 1566-iki háború | |
| A drinápolyi béke | |
| A császári politika és a szultán | |
| A végbeli harczok | |
| Az idegen uralom és a rendek | |
| János Zsigmond halála | |
| Erdély és a Báthoryak | |
| Miksa király halála | |
| Rudolf király | |
| A vallásügy Erdélyben | |
| Báthory Zsigmond és a jezsuiták | |
| A hosszú háború kora | 227 |
| A hosszú háború | |
| A közhangulat | |
| A külföldi segély | |
| Báthory Zsigmond fejedelem | |
| A háború változó sikerei | |
| Rudolf király és Erdély | |
| Báthory Endre | |
| Mihály vajda betörése Erdélybe | |
| A székelyek | |
| Basta György | |
| Rémuralma | |
| Rudolf és Magyarország | |
| A török helyett a protestánsok ellen fordul | |
| Az 1604-iki törvénykönyv | |
| Bocskay István fölkelése | 244 |
| Bocskay István | |
| Kényszerítik a fegyverfogásra | |
| Megnyeri a szabad hajdukat | |
| A fölkelés rohamosan terjed | |
| A szultán szövetkezik Bocskayval | |
| A szerencsi országos gyűlés | |
| Bocskay politikai tervei | |
| A megegyezést keresi | |
| Az udvar magatartása | |
| Béketárgyalások | |
| A bécsi békekötés | |
| Bocskay halála | |
| Támadás a bécsi béke ellen | |
| Mátyás főherczeg és Rudolf király | |
| Rudolf lemond a magyar koronáról | |
| II. Mátyás király | |
| Az 1608-iki törvények | |
| A magyarság a XVI. század végén | 260 |
| A három részre oszlás erkölcsi hatásai | |
| Az új állam | |
| A nemzeti politika és úttörői | |
| A főurak | |
| A nemesség | |
| A városok | |
| Iskolaügy | |
| Irodalom | |
| Az idegen zsoldosok | |
| A jobbágyság | |
| A földművelés | |
| A gazdasági politika, török, erdélyi és királyi területen | |
| Az udvar és a bécsi béke | 276 |
| Illésházy nádor halála | |
| Thurzó György nádor | |
| Udvari törekvések a bécsi béke ellen | |
| A felekezeti viszály | |
| Támadások Erdély ellen | |
| Bethlen Gábor Erdély fejedelme | |
| II. Ferdinánd király | |
| A cseh fölkelés és a harmincz éves háború kezdete | |
| Bethlen Gábor beavatozása | |
| Bethlen Gábor és alkotásai | 291 |
| A besztercebányai országgyűlés | |
| A nikolsburgi béke | |
| Ujabb küzdelmek és békekötések | |
| Brandenbrugi Katalin | |
| Bethlen halála | |
| Jellemzése | |
| Jelentősége | |
| Sokoldalú alkotásai a szellemi és anyagi élet terén | |
| A linzi béke kora | 304 |
| Erdély Bethlen Gábor halála után | |
| I. Rákóczy György fejedelem | |
| A kath. ellenreformáczió | |
| Pázmány Péter | |
| Politikai és polgárosodási tevékenysége | |
| A vallásüldözés | |
| Az ország gazdasági kizsákmányolása | |
| II. Ferdinánd halála | |
| III. Ferdinánd | |
| Általános elégedetlenség | |
| Rákóczy György beavatkozása | |
| A linzi béke | |
| IV. Ferdinánd | |
| I. Rákóczy György és III. Ferdinánd halála | |
| I. Lipót magyar király | |
| II. György erdélyi fejedelem | |
| Lengyelországi vállalata | |
| Erdély romlásának kora | 320 |
| II. Rákóczy György lengyelországi veresége | |
| A porta elmozdítja a fejedelemségtől | |
| Trónküzdelmek | |
| Erdély romlása | |
| I. Lipót király | |
| Az udvar és a magyarok | |
| A vallásüldözések | |
| Zrinyi Miklós, a költő | |
| A zsoldosok pusztításai | |
| Az 1663-64-iki háború | |
| A vasvári béke és következményei | |
| A nemzeti mozgalmak kora | 339 |
| Általános elégedetlenség | |
| A katholikusok a franczia, a protestánsok a török segélyt keresik | |
| A nagy összeesküvés | |
| Az 1671-iki gyászév | |
| A pörök és jószágelkobzások | |
| A kivégzések | |
| Az ország 1671 végén | |
| A bujdosók | |
| Első kisérletök Felső-Magyarország felszabadítására | |
| A rémuralom | |
| A kényuralom kora | 351 |
| Az új kormányzat | |
| A vallásüldözés | |
| A pozsonyi rendkívüli bíróság | |
| A gályarabok | |
| A gazdasági romlás | |
| A bécsi vámpolitika hatása a magyar népre | |
| A keleti kereskedelmi társaság | |
| A hatóságok s az országgyűlés tiltakozása | |
| Erdély és Apafy Mihály | |
| A bujdosók harczai | |
| Thököly Imre | |
| Az 1681-iki országgyűlés | |
| A felszabadító háború | 369 |
| Thököly és a porta | |
| I. Lipót király és a török kérdés | |
| Az 1683-iki háború | |
| Károly, lotharingiai herczeg | |
| A bécsi győzelem | |
| A szent liga | |
| Thököly bukása | |
| Erdély | |
| Buda visszafoglalása | |
| Az udvar és a magyar nép | |
| Az eperjesi mészárszék | |
| A vallásüldözés | |
| Az 1687-iki országgyűlés | |
| Jenő, szavojai herczeg befejezi a felszabadító háborút | |
| A karloviczi béke | |
| II. Rákóczy Ferenc fölkelése | 393 |
| Az udvar a diadalokat a kényuralom megalapítására használja | |
| A Kollonics-rendszer | |
| A köznép helyzete | |
| Német és rácz telepítése | |
| Adóügy | |
| Gazdasági kizsákmányolás | |
| Erdély új kormányzata | |
| A kor költészete | |
| A tömegek lázongásai | |
| A Felső-Tisza vidéke | |
| II. Rákóczy Ferencz fölkelése | |
| A szatmári béke kora | 412 |
| A Rákóczy-mozgalom terjedése | |
| Béketárgyalások | |
| I. Lipót halála | |
| I. József király | |
| A kuruczok politikai programja | |
| A detronizálás | |
| A trencséni csata | |
| A fölkelés rohamos hanyatlása | |
| Gróf Pálffy János | |
| Tárgyalásai Károlyival és Rákóczyval | |
| I. József halála | |
| A szatmári béke | |
| A nemzeti ujjászületés kora | |
| IIIl. Károly uralkodása | 431 |
| III. Károly és a spanyol örökösödési háború | |
| Az 1712-15-iki országgyűlés | |
| A Temesköz visszahódítása | |
| A pozsáreváczi béke | |
| A nőági öröködösés ügye | |
| Az 1722-23-iki országgyűlés | |
| Károly király harmadik és utolsó országgyűlése | |
| Új török háború | |
| A belgrádi béke | |
| Rákóczy Ferenc fejedelem és fia József | |
| III. Károly halála | |
| Az új állam és vezető elemei | 445 |
| A magyar birodalom területi viszonyai | |
| A népesség száma és megoszlása | |
| Az egyes társadalmi rétegek | |
| Az egyház | |
| A főurak | |
| A birtokos nemesség | |
| A vármegye | |
| Az országgyűlés | |
| A városok | |
| A vallásüldözés | |
| A gazdasági élet | |
| A jobbágyság | |
| Bevándorlás és telepítés | |
| A Peró-lázadás | |
| A közoktatás | |
| Az irodalom | |
| E korszak jelentősége | |
| Mária Terézai királynő | 473 |
| A nőági örökösödés | |
| Mária Terézia királynő | |
| A nagy világháború | |
| Az 1741-iki országgyűlés | |
| Magyarország és az uralkodó család | |
| A hét éves háború | |
| Mária Terézia megoltalmazza örökségét | |
| Megszerzi Galicziát és Bukovinát | |
| Egyénisége | |
| Férje, Ferencz császár | |
| A királynő politikai rendszere | |
| E rendszer életbeléptetése Magyarországon | |
| Mária Terézia és a rendiség | 487 |
| A rendiség egyes tényezői | |
| A főpapság | |
| A vallásüldözés | |
| A főurak | |
| A városok | |
| A vármegye | |
| Az 1764/5-iki országgyűlés | |
| A rendiség reformellenes szelleme | |
| A királynő megelőzi ujításban a rendiséget | |
| Mária Terézia reformjai | 504 |
| Ellentét a király és a rendi politika közt | |
| Az államterület változásai | |
| A visszacsatolások | |
| Telepítések | |
| Az úrbér országos rendezése | |
| A vámpolitika | |
| A közoktatás reformjai | |
| A németesítés | |
| Az irodalom ujjáébredése | |
| A testőrök | |
| Mária Terézia halála | |
| II. József császár | 531 |
| II. József | |
| Egyénisége | |
| Nem koronáztatja meg magát | |
| Egyházpolitikai tevékenysége | |
| A türelmi rendelet és hatása | |
| Reform a katholikus egyházban | |
| A jobbágyság eltörlése | |
| Oláh zendülés Erdélyben | |
| A szent korona Bécsbe vitele | |
| A közigazgatás újjászervezése | |
| Az igazságszolgáltatás elválasztása a közigazgatástól | |
| Kísérletek a nemesség megadóztatására | |
| A reformok hatása | |
| Az ébredés évei | 548 |
| Támadás a magyar nyelv ellen | |
| A hadsereg elnémetesítése | |
| A német lesz a hatóságok hivatalos nyelve | |
| A közoktatás elnémetesítése | |
| Ez intézkedés a nemzet minden rétegét egyesítik a császár ellen | |
| A nemzeti irodalom | |
| A napi sajtó | |
| A tömegek művelődési állapota | |
| A nyelvújítás | |
| Gróf Széchenyi Ferencz | |
| A közgazdasági élet | |
| A városok | |
| Az ipar és a kereskedelem | |
| Földművelés és állattenyésztés | |
| A nemzetközi viszonyok alakulata | |
| A török háború | |
| A rendszer összeomlása | |
| József császár halála | |
| II. Lipót király | 570 |
| II. Lipót király | |
| Egyénisége | |
| A nemzetközi viszonyok | |
| A belső zűrzavar | |
| Az elvek harcza a közéletben és az irodalomban | |
| Nemzetiségi mozgalmak | |
| A király összehívja az országgyűlést | |
| A kibontakozás nehézségei | |
| A magyar ezredek a magyar nyelvért | |
| A királyi hitlevél ügye | |
| A koronázás | |
| Az új közjogi törvények | |
| A belső reformok legnagyobb részének előkészítése országos bizottságokhoz utasíttatok | |
| Ezek programja | |
| II. Lipót halála | |
| A franczia háborúk kora | 591 |
| I. Ferencz király | |
| Az 1792-iki országgyűlés | |
| A háborús időkben megakad minden reformtevékenység | |
| Általános reákczió | |
| A magyar jakobinusok | |
| Martinovics és társai kivégzése | |
| Az osztrák császári czím ügye | |
| Az 1809-iki franczia háború | |
| A devalváczió | |
| A Metternich-rendszer | |
| A szabadságharcz és a kiegyezés kora | |
| Magyarország a XIX. század elején | 615 |
| Az új kényuralom | |
| A vármegyék megrendszabályozása | |
| A vér-és pénzadó önkényes kivetése | |
| Az új valláspolitika | |
| A magyarellenes szellem | |
| A közoktatás | |
| A czenzura | |
| Az irodalom és napi sajtó | |
| A nyelvujítás | |
| A gazdasági viszonyok | |
| A munkáselemek hangulata és törekvései | |
| Gróf Széchenyi István kora | 636 |
| Az 1825/27-iki országgyűlés | |
| Jelentősége | |
| Gróf Széchenyi István föllépése | |
| Ifjusága | |
| Társadalmi és írói tevékenysége | |
| Elvei | |
| Gyakorlati munkája | |
| Viszonya az udvarhoz | |
| Munkásságának hatása | |
| Országgyűlési küzdelmek | 653 |
| Az 1830-iki országgyűlés | |
| Ferdinánd trónörökös koronázása | |
| Az 1832-iki országgyűlés | |
| Kiváló alakjai | |
| Deák Ferencz | |
| Ferencz király halála | |
| V. Ferdinánd király | |
| A Metternic-rendszer folytatása | |
| Küzdelmek az ellenzék s a kormány közt | |
| Az 1832/6-iki országgyűlés alkotásai | |
| Az ellenézik hangulat terjedése | |
| Széchenyi István és Kossuth Lajos | 667 |
| A kormány erőszakoskodásai | |
| Politikai pörök | |
| Kossuth és báró Wesselényi elitéltetése | |
| Az 1839-40-iki országgyűlés | |
| Eredményei | |
| Pártalakulás elvi alapokon | |
| Kossuth Lajos | |
| Egyénisége | |
| A Pesti Hirlap | |
| Széchenyi megtámadja Kossuthot | |
| Fordulat Széchenyi pályájában | |
| Kossuht Lajos kora | 685 |
| Az új korszellem a külföldön és az örökös tartományokban | |
| A követválasztások | |
| Deák Ferencz nem vállal megbízást | |
| Az 1843-44-iki országgyűlés | |
| A magyar nyelv diadala | |
| Kossuth közgazdasági tevékenysége | |
| Az iparegyesület | |
| A védegylet és jelentősége | |
| A vámterület kérdése | |
| Centralisták és municipalisták | |
| A nemzeti mozgalom dinasztikus jellege | |
| Az udvar és a nemzetiségek | 702 |
| Pest városa lesz az ország politikai központja | |
| Az irodalom lendülete | |
| A szinügy és képzőművészet | |
| A napi sajtó | |
| A költészet | |
| Petőfi Sándor | |
| A kormány újabb kisérlete a nemzeti törekvések elfojtására | |
| Az adminisztratív rendszer | |
| A nemzetiségek mozgósítása | |
| A pánszlávizmus | |
| A tótok, a ráczok és a horvátok mozgalmai | |
| Az udvar és Horvátország | |
| József nádor halála | |
| István főherczeg | |
| Az 1847/48-diki országgyűlés | 721 |
| A nemzetközi viszonyok átváltozása | |
| Az 1847-diki követválasztások | |
| Az új országgyűlés | |
| Kossuth szerepe | |
| A párisi forradalom | |
| Hatása Bécsben | |
| A Metternich-rendszer összeomlása | |
| A márczius 15-ike Pesten | |
| Az udvar és az országgyűlés | |
| Az 1848-diki törvények szentesítése | |
| Az új törvények és a magyar nemzet | |
| A szabadságharcz | 734 |
| A bécsi reakczió | |
| A nemzetiségek mozgósítása a magyarok ellen | |
| Az új miniszterium helyzete | |
| Az 1848-iki országgyülés | |
| Ráczok és oláhok | |
| Jellasics betörése | |
| A harcz önvédelmi jellege | |
| Windishgraetz herczeg támadása | |
| V. Ferdinánd lemondása | |
| I. Ferencz József császár | |
| Az 1849. tavaszi hadjárat és sikerei | |
| A nemzetiségi fölkelések leveretése | |
| A függetlenségi nyilatkozat | |
| Az orosz beavatkozás | |
| A nemzeti ügy bukása | |
| A bosszú és a rémuralom napjai | |
| A Bach-korszak | 760 |
| Az új császári kormányzat szelleme és szervezete | |
| Újításai | |
| Ezek hatása | |
| Gazdasági és irodalmi élet | |
| A közhangulat | |
| A konzervativok | |
| Széchenyi István | |
| Deák Ferencz | |
| Pénzügyi és külpolitikai viszonyok | |
| Az 1859-ki háború | |
| Széchenyi István halála | |
| Deák Ferencz és a kiegyezés | 776 |
| A rendszerváltozás | |
| Az 1860.október 20-ki diploma | |
| Az 1861-ki országgyülés | |
| Deák Ferencz felirati javaslatai | |
| A provizórum | |
| Az 1865-ki országgyülés | |
| Az 1866-ki háború | |
| A kiegyezés | |
| Az Andrássy-minisztérium kinevezése | |
| A koronázás | |
| I. Ferencz József koronás király kora | 791 |
| A kiegyezés | |
| A pártviszonyok | |
| A miniszterelnökök | |
| A magyar befolyás a külpolitikára | |
| Az új reformkorszak | |
| Az uralkodó család és a magyarság | |
| Befejezés | |
| A szövegképek lajstroma |
Témakörök
- Töredékkötetek > Történelem
- Művelődéstörténet > Kultúra > Története
- Történelem > Kézikönyvek > Egyéb
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Török háborúk és az ország háromrészre szakadása > Egyéb
- Történelem > Erdély > Történelmi korszakai
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Vegyesházi királyok (1308-1526) > Egyéb
- Történelem > Magyarország története és személyiségei > Magyarország a Habsburg-birodalomban (1686-1914) > Egyéb
- Történelem > Monográfiák > Magyar történelem
Acsády Ignácz
Acsády Ignácz műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Acsády Ignácz könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal