Előszó
Ismeretes, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításában, termelésük megalapozásában milyen nagy szerepe volt és van jelenleg is a különböző üzemi rendeltetésű épületeknek-építményeknek. A népgazdaságtól - de maguktól az üzemektől is - igen nagy áldozatokat követelt meg az épületállomány létrehozása.
Az épületállomány zömét az állatférőhelyek teszik ki. A szektorváltáshoz szükséges férőhelyigényeket az eddigi tervek biztosították. A nagyüzemek indulásakor a hagyományos kézi munkára alapozott tartási rendszerek voltak az általánosak. Ebben az állapotban az istállóépület inkább csak a termelés helyének tekinthető, szerepe még passzív. A nagyarányú fejlesztés időszakában a beruházások elsősorban a közvetlen termelőépületek létesítésére irányultak. A termelőépületek zavartalan üzemeléséhez szükséges közművesítések és kiszolgáló létesítmények építésével elmaradtunk, a beruházások kivitelezése nem komplettül történt.
A terménytárolási, raktározási, feldolgozási, a gépjavítási épületek létesítésében - már a korábbi alacsonyabb termésátlagok mellett is - lényeges elmaradás volt. Ez a lemaradás a termelés színvonalának növekedésével mindinkább fokozódik, és gyakran a megtermelt értékek pusztulását eredményezi.
Mezőgazdasági vállalataink jelenlegi fejlődési szakaszára a korszerű termelési módszerek bevezetésére irányuló törekvés jellemző. Ez először a növénytermelésben jelentkezett, de némi késéssel az állattenyésztés tartási rendszereinek fejlődésében is megkezdődött. Elindult a kézi munkafolyamatok, a fejés, itatás, etetés, trágyakitakarítás gépesítése. E berendezések az istállóépület tartozékai.
Az új, nagy termelőképességre kitenyésztett fajták csak a természeti káros hatásoktól függetlenített komfortzónában képesek nagy termelésre. így az épületeknek speciális környezeti igényeket is ki kell elégíteniök. A feldolgozó ipar és a fogyasztás igénye egyenletesen ütemezett árukibocsátást kíván. Ez is a szezonszerűség csökkentése, illetve megszüntetése érdekében a természettől való függetlenítést igényli.
A közvetlen termelési folyamatok specializálódása mellett a termelésbiztonság érdekében horizontálisan kiszélesül a termelési feltételek köre, itt is kialakul a zárt technológiai lánc, amelynek minden szeme szervesen kapcsolódik, és nem hagyható el. Tehát bővül a termelőépületek kiszolgálásához szükséges létesítmények köre. így a hagyományos állattartásban szinte önmagában is funkcionálni képes istállóépület (a közvetlen termelőépület) helyett kialakul az állattenyésztő telep. Ez már nem az állatférőhelyben, hanem a komplett telepben mint összefüggő üzemben való gondolkodást kívánja meg. Ez ma üzemszervezési-termelésszervezési valóság, és tudomásul kell venni beruházási-finanszírozási igényeit is.
Vissza