Bányamanók

Fülszöveg

A bányászok munkája mindig nehéz és veszélyes volt. Ez a munka a természet ismeretlen erővel való állandó küzdelmet jelentette. Ebben a küzdelemben alakult ki a bányászok sajátos hiedelemvilága, különös kapcsolatuk a természettél. Félték azt, ezért a természet ismeretlen erői ellen szövetséget kerestek a szellemekkel, természetfölötti erőkkel, Kapcsolatuk a bányamanókhoz és védőszentjukhöz, Borbálához kötődött. A bányamanók többsége jóságos volt, szerették a bányászokat, de akadt közöttük kötekedő, vagy éppen gonosz is. A bányamanókkal való első találkozásomat bányászként a jóemlkű, szlovák-buléner származású Lindák bányamesternek köszönhettem, aki a Trianoni békeszerződés után a történelmi Magyarország Felvidékén, a mai Szlovákia területén lévő, ősi bányász múltú városssból, Dobsináról került Rudabányára. Az ő hatása, valamint az ugyancsak régi bányász múltú Rudabánya maga szlovák, lengyel, buláner ( német) és magyar eredetű bányász hagyományokból összeálló miliője indított arra, hogy keressem és leírjam a nép emlékezetéből egyre fogyatkozó mondákat, legendákat, meséket. Biztatott errre a munkára Viktor Gyula helytörténész-kutató is. A gyűlés során találkoztam olyan német, orosz-nyelvű mesékkel, amelyekben bányamanók, s más, a bányák világhoz kapcsolódó lények ( Malachitocska ) fordultak elő. Ezekből is válogattam, s fordítottam ebbe a kötetbe. A könyvet írtam mindazoknak, akiket érdekelnek az emberiség történetét végigkísérő bányászokat kulturális hagyományai. Végülis mesekönyv ez, mesék é bányász-életről unokáimnak és hasonló korú társaiknak; jó szerencsét kívánva nekik ajánlom ezt a könyvet. Vissza