Táncházi portrék

Fülszöveg

Á magyarországi táncházmozgalom kezdetének harmincadik, valamint az első erdélyi városi táncházak megalakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából gyűjtötte össze a szerző azokat az interjúit, melyeket az elmúlt négy év során készített a mozgalom főszereplőivel. Nem csak egy sor kiváló népzenész, énekes, táncos, folklorista egyéni életútját idézik fel a beszélgetések, hanem rajtuk keresztül együtteseik, táncházaik történetét is. Képet kaphatunk a magyarság népzenei és néptáncörökségének ápolásáról az egész Kárpát-medencéből. Miközben rendkívül színes egyéniségeket ismerhetünk meg, a beszélgetésekből mozaikszerűen összeállnak olyan alapismeretek népi kultúránk ezen területeiről, amelyeket minden magyarnak illik ismernie.
A KÖTET SZEREPLŐI:
Halmos Béla, az első táncházi zenekar prímása, jelenleg a Táncház Archívum vezetője,
televíziós filmek zenei rendezője, a Kalamajka együttes tagja Papp István Gázsa, Erdély legismertebb táncházi prímása a nyolcvanas években,
a kilencvenes... Tovább

Fülszöveg

Á magyarországi táncházmozgalom kezdetének harmincadik, valamint az első erdélyi városi táncházak megalakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából gyűjtötte össze a szerző azokat az interjúit, melyeket az elmúlt négy év során készített a mozgalom főszereplőivel. Nem csak egy sor kiváló népzenész, énekes, táncos, folklorista egyéni életútját idézik fel a beszélgetések, hanem rajtuk keresztül együtteseik, táncházaik történetét is. Képet kaphatunk a magyarság népzenei és néptáncörökségének ápolásáról az egész Kárpát-medencéből. Miközben rendkívül színes egyéniségeket ismerhetünk meg, a beszélgetésekből mozaikszerűen összeállnak olyan alapismeretek népi kultúránk ezen területeiről, amelyeket minden magyarnak illik ismernie.
A KÖTET SZEREPLŐI:
Halmos Béla, az első táncházi zenekar prímása, jelenleg a Táncház Archívum vezetője,
televíziós filmek zenei rendezője, a Kalamajka együttes tagja Papp István Gázsa, Erdély legismertebb táncházi prímása a nyolcvanas években,
a kilencvenes évektől a Budapest Táncegyüttes zenekarának és a Gázsa Zenekarnak vezetője Okos Tibor és Szabó Attila, a tavaly tizenöt éves egri Gajdos együttes vezető zenészei Sebestyén Márta, világszerte legismertebb népdalénekesünk
Szarka Tamás, a felvidéki Ghymes együttes prímása, aki zenekarával a táncházi zenéléstől jutott el
sajátos stílusuk kialakításához, amelyet általában a „wVág^zene" kategóriájába sorolnak Panek Kati, az egykori híres, kolozsvári Bodzafa együttes énekese, jelenleg kolozsvári színésznő Csík János, a kecskeméti Csík zenekar prímása és vezetője Kallós Zoltán, legjelentősebb élő folklorístánk, á Corvin-lánc tulajdonosa Györfi Erzsébet, az egykori csíkszeredai Barozda együttes jelenleg Németországban élő énekese Berecz András, legismertebb férfi népdalénekesünk és mesemondónk ^^^ > ^ ¦'sO
Havasréti Pál, a huszonöt éves Téka együttes vezetője • • ^^
Agócs Gergely, felvidéki származású népdalénekes, népzenész és folklorista ^í^ís '/ I í
Kelemen Lásiló, erdélyi származású népzenész és zeneszerző, az Utolsó Óra népzenei gyűjtési'-: ?'
vezetője, a Hagyományok Háza főigazgatója ;
Hamar Dániel, a világhírű Muzsikás együttes vezetője " "
Timár Sándor, koreográfus, a mozgalom egyik elindítója, a Bartók Együttes, majd a Magyar Állami
Népi Együttes művészeti vezetője András Mihály, néptáncos és koreográfus, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója
Salamon Beáta, legismertebb női prímásunk, a húszéves Méta együttes vezetője Sebő Ferenc, az első táncházi zenekar vezetője, később a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, számos népzenei könyv, lemez, film szerzője, szerkesztője Vissza