Ábel útján

Fülszöveg

1512, Vatikán. Michelangelo Buonarroti - a cinquecento korszakos zsenije - ebben az évben fogalmazza készre a római kereszténység szakrális központjának, a Sixtus-kápolna oldalfalainak és mennyezetének képi programját. Az eredmény: egyeduralkodói pozícióba és rangra emelt ószövetségi dogmarendszer, száműzött Krisztusság.
Ugyanebben az évben - miután a magyar származású Ajtósi Albert (ismertebb nevén: Albrecht Dürer) nem kis tettet végrehajtván a szekularizációt és az infernális erőket felerősítő humanizmust pályára állító reneszánsz kellős közepén (!) „A rózsafüzér ünnepe" című festményének keretei között a vatikáni krisztustalanítást „felügyelő" II. Gyula pápát és a machiavelliánus világi hatalmat jelképező I. Miksa császárt letérdepelteti a Világ Világosságaként éppen testet öltő szakrális uralkodó, az Egyetemes Megváltó elé - a Grünewaldnak soha sem nevezett, Németalföldön szolgálatot teljesítő titokzatos festő - Mathis Nithart - az aranyban pompázó Rómától alig több mint ezer... Tovább

Fülszöveg

1512, Vatikán. Michelangelo Buonarroti - a cinquecento korszakos zsenije - ebben az évben fogalmazza készre a római kereszténység szakrális központjának, a Sixtus-kápolna oldalfalainak és mennyezetének képi programját. Az eredmény: egyeduralkodói pozícióba és rangra emelt ószövetségi dogmarendszer, száműzött Krisztusság.
Ugyanebben az évben - miután a magyar származású Ajtósi Albert (ismertebb nevén: Albrecht Dürer) nem kis tettet végrehajtván a szekularizációt és az infernális erőket felerősítő humanizmust pályára állító reneszánsz kellős közepén (!) „A rózsafüzér ünnepe" című festményének keretei között a vatikáni krisztustalanítást „felügyelő" II. Gyula pápát és a machiavelliánus világi hatalmat jelképező I. Miksa császárt letérdepelteti a Világ Világosságaként éppen testet öltő szakrális uralkodó, az Egyetemes Megváltó elé - a Grünewaldnak soha sem nevezett, Németalföldön szolgálatot teljesítő titokzatos festő - Mathis Nithart - az aranyban pompázó Rómától alig több mint ezer kilométerre északra, egy kopott lepratelep közepén (vagyis a létező legsötétebb pozícióba alászállván) súlyos választ ad a Vatikán Üdvözítőt likvidáló „szándéknyilatkozatára". A válasz részeként elemi erővel tárja elénk képnyelven írt megrendítő és egyben megváltó erejű hitvallását, azt a gyökereiben Krisztus-központú isenheimi oltárt, mely szellemiségének és életprogramként kínált értékrendjének komolyan vételével az ember immár nem a sötét önzést képviselő testvérgyilkos Káin, hanem az áldozatvállalás ethoszát és az önfeláldozó szeretet világot megmentő erejét hirdető Ábel útján járhatná tovább életének rendelt üdvtörténeti szakaszait.
Ezen - az emberiség túlélését jelentő - ösvény megtalálásához nyújt tehát segítséget az antoniták kérésére életre hívott Fény-oltár az ószövetség poros ideológiáját levedlő, manicheista „személyiségjegyeket" is magán hor- ^ dozó szellemisége abból a célból, hogy a Six- "Jrf tus-kápolna bosszú istenének egyházi vezetés általi pozicionálásával és hitelesítésével a halál tengelyére állított emberiséget jó pásztorhoz méltóan ismét az Élet Forrásához, vagyis az Igazság Napjához terelje.
KÉT HOLLÓS Vissza