Abaúji iskolák és tanítók

Előszó

Csak a jelen valóságos, hiszen a múlt már, a jövő még nem létezik. Mégis. A jelen a múltban gyökerezik, s előkészíti a jövőt. 1000 esztendős a magyar iskola. A könyv, amelyet most a kezében tart az Olvasó, ennek az ezernek utolsó 10C évével foglalkozik, a XX. század oktatásának történetét vizsgáztatja. Mi minden történt az utóbbi száz évben az ország közoktatásában? S mi az abaúji térség iskoláiban? Erről szól a könyv tudományos igényességgel, de a szépírások olvashatóságával.
Mi a fontos a könyv szerzőinek - szerkesztőinek? A megélt történelem, az éle emlékezet. Abaúji iskolák és tanítók. A könyvet olvasva felidéződhetnek bennünk, képszerű formát ölthetnek elképzeléseink arról, hogyan változott az abaúji iskolaszerkezet az elmúlt évszázadban, hogyan élték meg az iskolák a nagy történelmi változásokat, sodródtak-e a történelemmel, megőrizték-e identitásukat? Mi volt a fontos, mi a fontos: az általános emberi értékek vagy az aktuális kordivat? A könyvben olvashatunk az abaúji kisiskolák lélegzetelállító küzdelmeiről az elmúlt időszakban és most; az ott tanítók példaadó emberségéről és elszántságáról. Mert sokszor elszántság kell az emberséghez. Az évfordulós kötet a múltról szól.
A múlt tanulságai azonban a mának üzennek, elgondolkodnivalónk nekünk, a jelen emberének van. Gondolkodnivalónk: jelenről, jövőről. Az évfordulók, mint ez a mostani is, jó alkalmat adnak a visszatekintésre, a válaszok keresésére, tennivalóink megfogalmazására. Hogy az évforduló, az ünnep elmúltával se feledkezzünk meg a lényegről: már ezer esztendős a magyar iskola. S hol a helyünk, milyen szerepet kaptunk, vállaltunk mi, az ezredik év iskolái, tanítói, tanárai az ezer év nevelés- és oktatástörténeti folyamatában? Vissza