Ökológiai gazdálkodás

Tartalom

Előszó 9
1. Az ökológiai gazdálkodás általános kérdései 11
1.1. Az ökológiai gazdálkodás fogalma, helyzete a világon, Európában és hazánkban 13
1.1.1. Az ökológiai gazdálkodás fogalma 13
1.1.2. Az ökológiai gazdálkodás főbb alapelvei 13
1.1.3. Az ökológiai gazdálkodás helyzete világviszonylatban 15
1.1.4. Az ökológiai gazdálkodás helyzete hazánkban 17
1.1.5. A piaci lehetőségek 22
1.1.6. A minősítés helyzete nemzeti és nemzetközi szinten 23
1.1.7. IFOAM - Akkreditálás 23
1.1.8. Az ökológiai gazdálkodás állami elismerése 23
1.2. Az ökológiai gazdálkodás kezdetei 33
1.2.1. Biodinamikus gazdálkodás 33
1.2.2. Szerves-biológiai gazdálkodás 35
1.2.3. Soil Association 35
1.2.4. Permakultúra 36
1.2.5. Fenntartható gazdálkodás (Sustainable Agriculture) 36
1.2.6. Masanobu Fukuoka 37
1.2.7. IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movement) 37
1.2.8. FAO 37
1.2.9. Biokultúra Egyesület 38
1.3. A biodinamikus gazdálkodás 38
1.3.1. A biodinamikus gazdálkodás főbb jellemzői 38
1.3.2. Különleges eljárások a biodinamikus gazdálkodásban 39
1.3.3. Preparátumok készítése és felhasználása 41
1.3.4. A magyarországi helyzet 43
1.4. A permakultúra 45
1.4.1. A permakultúra mondanivalója 45
1.4.2. A tervezés folyamata 47
1.4.3. Források 47
1.4.4. Hozamok 48
1.4.5. Ciklusok: az idő fülkéi (niche) 48
1.4.6. Komplexitás és kapcsolatok 48
1.4.7. Diverzitás 49
1.4.8. Stabilitás 49
1.4.9 Tervezési módszerek és eszközök 50
1.4.10. Permakultúrás gazdaság kontinentális éghajlaton 50
1.4.11. A talaj 52
1.4.12. Tápanyag-visszapótlás 53
1.4.13. Növényi és állati polikultúrák 55
1.4.14. Állattartás a permakultúrában 57
1.4.15. A vízi ökoszisztémák felhasználása 58
1.5. Áttérés ökológiai gazdálkodásra 59
1.5.1. Az átállás folyamata 59
1.5.2. Az átállási időszak újításai 60
1.5.3. Az átállás módjai 60
1.5.4. Az átálláshoz kötődő hozamcsökkenések 61
1.5.5. Változások a munkaerő-szükségletben az átállás idején 61
1.5.6. Átállási költségek 62
1.5.7. Átállási terv 62
2. Ökológiai gazdálkodás a növénytermesztésben 65
2.1. Általános növénytermesztés 67
2.1.1. Növénytermesztési alapelvek 67
2.1.2. Vetésforgó 69
2.1.3. Talajművelés, talajművelési rendszerek az ökológiai növénytermesztésben 73
2.1.4. Tápanyagellátás
2.1.5. Növényvédelem 109
2.2. Részletes növénytermesztés 153
2.2.1. Ökológiai gyepgazdálkodás 153
2.2.2. Szálas takarmányok 166
2.2.3. Két- és egyéves pillangós szálas takarmányok 174
2.2.4. Őszi és tavaszi takarmánykeverékek 177
2.2.5. Zöld futószalag 178
2.2.6. Gyökér- és gumós növények 180
2.2.7. Olajnövények 190
2.2.8. Rostnövények 196
2.2.9. Hüvelyes növények 201
2.2.10. Gabonafélék 210
2.2.11. Egyéb növények 234
2.2.12. Kettős termesztés 236
2.2.13. A zöldtrágya növények 237
3. Ökológiai gazdálkodás az állattenyésztésben 241
3.1. Bevezetés 243
3.2. Szarvasmarha-tenyésztés az ökogazdálkodási alapú állattenyésztésben 245
3.2.1. Bevezetés 245
3.2.2. A jelentősebb az ökogazdálkodási alapú állattenyésztésben felhasználható, hazánkban is megtalálható szarvasmarhafajták 246
3.2.3. Az állatok elhelyezése és tartása az ökológiai alapú szarvasmarha-tenyésztésben 247
3.2.4. Termelési formák és azok főbb igényei, sajátosságai az ökológiai alapú szarvasmarha-tenyésztésben 251
3.2.5. Takarmányozás és főbb szempontjai az ökológiai alapú szarvasmarha-tenyésztésben 253
3.2.6. Termékek, termék-előállítási lehetőségek az ökológiai alapú szarvasmarha-tenyésztésben 254
3.2.7. Állat-egészségügyi kérdések az ökológiai alapú szarvasmarha-tenyésztésben 255
3.3. A ló szerepe az ökogazdálkodási alapú állattenyésztésben 255
3.3.1. Tenyésztés - tartás 255
3.3.2. Jelentősebb hazai lófajták (fajtacsoportok) 256
3.3.3. Elhelyezés, tartás, takarmányozás 256
3.3.4. Bánásmód 257
3.3.5. Állategészségügy 257
3.4. A bivaly szerepe az ökogazdálkodási alapú állattenyésztésben 258
3.4.1. Tartás - tenyésztés 258
3.4.2. Takarmányozás 258
3.4.3. Küllem, tulajdonságok, testméretek 258
3.4.4. Termékek 259
3.4.5. Állategészségügy 259
3.5. Sertéstenyésztés az ökológiai alapú állattenyésztésben 259
3.5.1. Bevezetés 259
3.5.2. Ökológiai tartásra alkalmas, hazánkban megtalálható sertésfajták 260
3.5.3. Elhelyezés, tartás az ökológiai alapú sertéstenyésztésben 263
3.5.4. Termelési formák és igényeik 265
3.5.5. Takarmányozás és főbb szempontjai az ökológiai alapú sertéstenyésztésben 267
3.5.6. Termékek, termék-előállítási lehetőségek az ökológiai alapú sertéstenyésztésben 270
3.6. A juh- és kecsketenyésztés az ökológiai alapú állattenyésztésben 275
3.6.1. Juhtenyésztés 275
3.6.2. Kecsketenyésztés 278
3.7. A baromfitenyésztés és -tartás alapjai az ökológiai alapú állattenyésztésben 281
3.7.1. Bevezetés 281
3.7.2. Az ökológiai gazdálkodásra javasolt régi magyar baromfifajták ismertetése (kialakulásuk története, jellemző tulajdonságaik) 282
3.7.3. Tenyésztési eljárások, baromfifajta-keresztezések kialakítása ökológiai gazdálkodás céljára 285
3.7.4. A baromfitartás és elhelyezés az ökológiai gazdálkodásban 286
3.7.5. Takarmányozás 287
3.7.6. Az állatok elhelyezése épületekben és szabadban 287
3.7.7. Az ökológiai alapú baromfitenyésztésből származó termékek 288
3.7.8. Az állatállomány nyilvántartása 290
3.8. Az ökológia alapú állattenyésztésben felhasználható egyéb, a gazdálkodás szempontjából fontos állatfajok 290
3.8.1. Házinyúl 290
3.8.2. Galamb 291
3.8.3. Japán fürj 292
3.8.4. Gímszarvas 293
3.8.5. Dámvad 294
3.8.6. Strucc 294
3.8.7. Emu 295
3.8.8. Az ökológiai alapú állattenyésztésben ajánlható kutyafajták 295
3.9. Az ökológiai alapú méhészet 295
3.10. A selyemhernyó ökológiai alapú tenyésztése 300
3.11. Új megközelítési módok az állategészségügyben - alkalmazásuk az ökológiai alapú állattenyésztésben 302
3.11.1. Bevezetés 302
3.11.2. A környezeti tényezők és azok hatása az állati szervezetre 303
3.11.3. Ellenálló képesség 310
3.11.4. Állatgyógyászat 312
Melléklet 1-16

Témakörök