Magyar Nyelv 1954. évi 1-4. szám

A Magyar Nyelvtudományi Társaság Folyóirata - L. évf. július, december

Szerző

Abaffy Erzsébet

Budapest

'Abaffy Erzsébet: Magyar Nyelv 1954. évi 1-4. szám ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	529 oldal
Sorozatcím:	Magyar Nyelv
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Teljes évfolyam.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának vitája a leíró nyelvtan tárgyáról és feloszlásáról*
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága 1953 áprilisában nyilvános vitaülést rendezett a magyar leíró nyelvtan tárgyának és felosztásának kérdéséről. Mivel ezen a vitán egységes, a nyelvtanírás gyakorlati munkájában felhasználható elvi álláspont nem alakult ki, a Nyelvtudományi Bizottság az áprilisi vita anyagát alapul véve 1953 szeptemberében újból megvitatta a leíró nyelvtan felosztásának problémáját.
A kérdés napirendre tűzése igen időszerű volt. A magyar nyelvtudomány művelői felismerték: nyelvtudományunk komoly adóssága, hogy nem adott a tudományos kutatók, az egyetemi hallgatóság és a nyelv kérdései iránt érdeklődő szélesebb közönség kezébe színvonalas, az utóbbi évtizedek tudományos eredményeit értékesítő magyar leíró nyelvtant. A leíró nyelvtan hiánya hátrányosan befolyásolja az amúgy is sok nehézséggel küszködő egyetemi és főiskolai nyelvtanoktatás eredményességét, akadályozza, hogy a tanári pályára készülő hallgatók megfelelő nyelvtani ismeretekkel hagyják el az egyetemek, főiskolák padjait, és mindez nehezíti a nyelvtanoktatás színvonalának emelését alsó- és középfokú iskoláinkban is. Ennek a felismerésnek köszönhető, hogy a nyelvtudomány első ötéves tervének egyik munkálataként szerepel egy magyar leíró nyelvtani kézikönyv elkészítése. Az előkészítés során azonban világossá vált, hogy a magyar nyelvtudományban nincs egységes, határozott állásfoglalás a nyelvtan tárgyát, felosztását illetően, s egységes felfogás Sztálin nyelvtudományi munkáinak megjelenése után sem alakult ki.
Ezért vált szükségessé, hogy az Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága nyílt vitára bocsássa, és tisztázni igyekezzék a leíró nyelvtannal kapcsolatos kérdéseket. Vissza

Tartalom

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának vitája a leíró nyelvtan tárgyáról és felosztásáról 1
Mutatvány „A magyar nyelv kézi szótáráéból ' 225
Abaffy Erzsébet: Beythe István nyelvéről 246
Bakos Ferenc: A török paradicsom (Solanum melongena) magyar elnevezései 94
Balázs János: Sylvester János és a XVI. századi magyar irodalmi nyelv 126. - Az el mint fokozó határozószó 447
Bárczi Géza: Az -i birtokos személyrag 287. — Tevel 375. — -íroz 451
Benkő Loránd: Megjegyzések néhány időszerű helyesírási kérdéshez 179. — Egy hangfestő igecsoport 254
Borsa Gedeon: Egy 1500 körüli latin-magyar szójegyzék 201
Czeglédy Károly: Heftaliták, hunok, magyarok, onogurok 142
Deme László: A j > gy ~ ty változás emlékei és eredetének kérdése 23
Dobossy László: La Pannonié 454
Eckhardt Sándor: Jobbágylevelek a XVI. század második feléből 202, 484
Erdődi József: Egy babona európai útja 83
Cs. Faludi Ágota: Súly, süllyed 455. — Gége 457
Gáldi László: Hozzászólás Sőtér István doktori értekezésének vitáján 133. — Faszol 458
Galgóczi György: „Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái" 234
Habovstiak Anton: A Szlovák Nyelvatlasz munkálatai 493
Hámori Antónia: A jelzői értékű hátravetett határozó használatának kérdéséhez 419
Hegedűs Lajos: A nedv szó és családja 60. — Methe 459. — Olyan vagy, mint a csoma lova! 460
Hexendorf Edit: Az emberé-féle alakok toldalékának elnevezéseiről 301
Horváth Mária: Kínigli 461
Imre Samu: Szaka 157. — A szlovákiai nyelvatlaszgyűjtés tájszóanyaga 212, 501
Inczefi Géza: A jószág leírása Szegeden a XVIII. században 496
.Juhász Jenő: Győz 159. - Meder 160
N. Kakuk Zsuzsa: Oszmán-török eredetű kelme- és ruhanevek a magyarban 76
Karácsony Sándor Zsigmond: Személyneveink 1500-tól 1600-ig 379
Kálmán Béla: Véd 161. - Oltalmaz 162. - A szlovákiai nyelvatlaszgyűjtés tájszóanyaga 212, 501. - Fú 465
Károly Sándor: Ragtalan tárgy határozói igenév mellett 43
Kázmér Miklós: Megjegyzések az egyezményes hangjelöléshez 207
Kelemen József: Kérkedik 331
Klemm Imre: Kétség egy mondatelemzés körül 452
Kovács Teréz: A meg igekötő a Jókai-kódexben 152
Kovalovszky Miklós: Lehet-e porítani a tojást? 477
Kubínyi László: A jelöletlen határozós összetételek kérdéséhez 198, — Az igei állítmányi mellékmondat kérdéséhez 408
Ladó János: A v és az / hang mozgása a dentilabialis és a bilabialis képzésmód között 155
Loványi Gyula: Német három balza 163
Lőrincze Lajos: A Veszprém megyei Szentgál XVIII —XIX. századi nyelvéből 209
B. Lőrinczy Éva: Hasonlítást kifejező szerkezeteink mondattani osztályozása 50
Martinkó András: Az egyenlő és egyenes jelentéstörténetéhez 348
Mikesy Sándor: Axaméthy 164. — Siheder, zivatar, viheder 279. — Verpeez, Hibján 465. — Tartalom. Szó- és tárgymutató 521
Mollay Károly: Szótörténeti adalékok 206
H. Molnár Ilona: Jól fest, rosszul fest 480
Moór, Elemér: A magyar lótenyésztési és lovasterminológia szláv elemei szó-, nép- és művelődéstörténeti szempontból 67. — Néhány megjegyzés az affrikáta - kérdéshez 453. — Sátor 468
O. Nagy Gábor: Mi a szólás? 110, 396. — Csefkó Gyula jubileumára 513
Pais Dezső: A fél névszó finnugor és magyar alaktani vonatkozásaihoz 38. — Hozzászólás Sőtér István doktori értekezésének vitáján 130. — Magyar tábor, török tapqur 167. — Éjtszaka —éccaka — éjszaka 192. — Példák a hang- utánzó ikerítésre 274. - Át —által, óta 318. — Budapest kialakulásának kezdetei 506
Papp István: A nyelvtan felosztásáról 440
Papp László: Sít 169. — Baliga, rovás 170. — 471. — Kita472
Scheiber Sándor: Szamárlétra 90
N. Sebestyén Irén: Tölgy 476
Simon Györgyi: Pajtás, bajtárs 171
Sulán Béla: Sánta, séta 173
Szabó T. Attila: Ötvös céhek levelei a XVI. századból 490
Szádeczky-Kardoss Samu: A Tisza legrégibb elnevezéseire vonatkozó megjegyzések 105
Szilágyi Ferenc: ,,Egyen meg a fejillö!" 387
Takács Lajos: Istória, istóriás 176
Terestyéni Ferenc: Az újságírás nyelve 1848-ban 136
Tompa József: Nagy J. Béla 70 éves 221
Tóth Pál László: A nyelvtan felosztása — viszonytán 432
Török Gábor: Adalékok a liquidák nyújtó hatásának jelentkezéséhez 32
Trócsányi Zoltán: Adalékok a magyar helyesírás történetéhez 18. — A régi magyar könyvek kézirata, kiadása és nyelve 242
Zolnai Béla: A ballada és a románc szó történetéhez 361
Kisebb közlemények 152, 447
Különfélék 221, 506
Levélszekrény 224
Nyelvjárások 207, 493
Nyelvművelés 179, 477
Nyelvtörténeti adatok 201, 484
Szó- és szólásmagyarázatok 157, 454
Társasági ügyek 223, 517