A zsidóság és Európa

Előszó

Előszó A 2001-ben független értelmiségiek - köztük az azóta tragikus hirtelenséggel elhunyt Szabó Miklós történész - kezdeményezésére alakult Kossuth Szabadegyetem Egyesület bevallott célja, hogy népszerűsítse a Kölcsey, Kossuth, Deák, Eötvös, Ady nevével fémjelezhető nemzeti szabadelvű eszmekört és gondolatiságot. Elsődleges célunk, hogy az ismeretterjesztés eszközeivel szolgáljuk az faji, vallási, kisebbségi előítéletek falainak lebontását, egy élhetőbb európai Magyarország felépítését.
A Debreceni Egyetem immár másodízben adott otthont előadássorozatunknak, amelynek 2004/2005-ben „A zsidóság és Európa" címet adtuk. Előadóink részint történetileg közelítették meg a máig is virulens antiszemitizmus kérdéskörét: Grüll Tibor az első zsidó háború, illetve a római zsidóellenesség gyökereit kutatta; Kulcsár Árpád a középkori keresztény antijudaizmus és antiszemitizmus kialakulásával foglalkozott; míg Rákóczi István az ibér inkvizíció egy érdekes forrásszövegén keresztül mutatta be a „újkeresztények" áldatlan sorsát a koraújkori Európában. Karsai László a magyarországi zsidó holokauszttal kapcsolatban „régi kérdéseket" felelevenítve törekedett „új válaszok" megfogalmazására. Más előadóink egyéb szempontok szerint járták körül a kérdést: Rugási Gyula a zsidó-keresztény ellentétek teológiai okaira világított rá; Karády Viktor előadása a XX. századi magyarországi antiszemitizmusról formált képet történeti-szociológiai szempontból; Vajda Mihály a múlt századi totalitárius diktatúrák zsidóellenességének társadalomlélektanát elemezte. Heller Ágnes a „zsidókérdés megoldhatatlanságáról" tartott vitafórumot nagyszámú érdeklődő körében. Csepeli György az antiszemitizmus szociálpszichológiájába adott bepillantást, míg Tatár György a mai Európában tapasztalható neoantiszemitizmus és Izrael-ellenesség gyökereit kutatta. Vissza