| A ZSIDÓK TÖRTÉNETE XI. KÖNYV | |
| Kyros perzsa király a zsidókat Babilonból hazabocsátja, megengedi, hogy újra felépítsék a templomot és pénzt is ad hozzá | 3 |
| A kutai telepesek és a satrapák akadályozzák a zsidókat a templom építésében, amit Kyros utódja, Kambysés, egészen betilt | 6 |
| Kambysés után Dareios kerül a trónra, és mivel Zorobábel mindenkinél ügyesebb a találós kérdések megfejtésében, megengedi neki, hogy újra felépítse a templomot | 8 |
| A kutai telepesek ellenállása hiábavaló: a templom felépül | 14 |
| Dareios fia, Xerxés, igen jóindulatú a zsidók iránt. Esdrás és Nehemiás | 20 |
| Eszter, Márdokeus és Hámán. Artaxerxés uralkodása alatt majdnem az egész zsidó népet kiirtják | 29 |
| Jóchánán agyonveri a templomban testvérét, Józsuét, Bágata ezért kegyetlenül sanyargatja a zsidókat. Szánbállát | 45 |
| Szánbállát és Manassé templomot épít a Garizim-hegyen. Nagy Sándor bevonul Jeruzsálembe és sok jót tesz a zsidókkal | 46 |
| XII. könyv | |
| Ptolemaios, Lagós fia csellel elfogalja Jeruzsálemet és Judeát és sok foglyot hurcol Egyiptomba | 53 |
| Ptolemaios Philadelphos a zsidók törvényeit görögre fordíttatja, sok foglyot szabadon bocsát és Istennek rengeteg fogadalmi ajándékot ajánl fel | 54 |
| Ázsia királyai megtisztelik a zsidókat és városaikban polgárjogot adnak nekik | 69 |
| Antiochos szövetséget köt Ptolemaiosszal. Ptolemais Euergetés haragra gerjed Oniás ellen. József barátságot köt Ptolemaiosszal. Egyéb tettei. Fia, Hyrkanos | 74 |
| A zsidók széthúzása. Antiochos hadjárata Jeruzsálem ellen. A szamaritánusok Garizim-hegyi templomukat Zeusnak szentelik | 85 |
| A hasmoneus Mattatiás egymaga szembeszáll Antiochos parancsaival és az ellenállók vezére lesz. Halála. Utódja, Júdás | 90 |
| Júdás megveri Apollónios és Sérón seregeit, mindkét hadvezér elesik. Nem sokkal utóbb legyőzi Lysiast és Gorgiast, bevonul Jeruzsálembe és megtisztítja a templomot | 93 |
| Júdás leveri a szomszéd népeket, Simon megveri a tyrosiakat és Ptolemaios híveit. Júdás megkergeti Timotheost. József és Azariás vereséget szenved | 99 |
| Antiochos Epiphanés halála. Antiochos Eupatór a templomban ostrom alá fogja Júdást, de kénytelen elvonulni. Alkimos. Oniás | 103 |
| Bakchidés, Démétrios hadvezére a zsidók ellen vonul, de kénytelen eredménytelenül hazatérni. Nikanórt kiküldik Júdás ellen, de egész seregével együtt elpusztul. Alkimos halála | 108 |
| Bakchidés megint haddal indul Júdás ellen. Júdás hősi harcban elesik | 112 |
| XIII. KÖNYV | |
| Jónatán átveszi az uralmat testvére, Júdás után és Simon nevű testvérével együtt megtámadja Bakchidést | 115 |
| Alexandros megtámadja Démétriost, dús ajándékokat ad Jónatánnak, ráruházza a főpapi méltóságot és ezzel megnyeri magának, ámbár Démétrios még dúsabb ajándékokat ígér neki. Démétrios halála | 119 |
| Oniás és Ptolemaios Philométor barátsága. Oniás templomot épít Egyiptomban a jeruzsálemi templom mintájára | 123 |
| Alexandros nagy tisztelettel bánik Jónatánnal, Démétrios fia, Démétrios legyőzi Alexandrost és barátságot köt Jónatánnal | 126 |
| Tryphón legyőzi Démétriost, az uralmat átadja Antiochosnak, Alexandros fiának és Jónatánnal szövetséget köt. Jónathán tettei | 133 |
| Tryphón orozva megöli Jónatánt, s a zsidók után fővezérnek és főpapnak Simont választják meg. Simon cselekedetei | 142 |
| Simon szövetséget köt Antiochosszal és legyőzi Tryphónt, valamint Kendebaiost. Halála | 147 |
| Hyrkanos főpap kiűzi Ptolemaiost az országból. Antiochos támadásra indul Hyrkanos ellen | 149 |
| Hyrkanos megtámadja Syriát és szövetséget köt a rómaiakkal. Démétrios és Alexandros halála | 153 |
| Két testvér, Antiochos Grypos és Kyzikosi Antiochos az utalomért küzd, ezalatt Hyrkanos elfoglalja és feldúlja Samariát, elszakad a farizeusoktól és a szadduceusokhoz csatlakozik | 155 |
| Aristobulos megkoronázza magát és kegyetlkenkedika anyjával és testvéreivel. Antigonos meggyilkolása után ő maga is meghal | 160 |
| Alexandros uralomra jut és Ptolemaios ellen hadba vonul, de fél Ptolemaios Lathurostól és abbahagyja az ostromot. Ptolemaios leveri Alexandrost és legyőzi a zsidókat | 163 |
| Alexandros hadjáratot indít Coelesyria ellen, elpusztítja Gaza városát, s később az ellene lázadó sok ezer zsidót lemészároltatja | 167 |
| Démétrios Akaiors legyőzi Alexandrost, de hamarosan visszavonul. Alexandros bosszút áll a zsidókon. Démétrios halála | 171 |
| Alexandra kilencéves uralkodása és halála | 176 |
| XIV. könyv | |
| Aristobulos és Hyrkanos küzdelme az uralomért. Megegyeznek, hogy Aristobulus lesz a király, Hyrkanos pedig visszavonul a magánéletbe. Hyrkanos ezután Aretashoz menekül | 181 |
| Aretas és Hyrkanos haddal indul Aristobulus ellen, körülzárják Jeruzsálemet, a római Scaurus felmenti a várost. Oniás halála | 184 |
| Aristobulus és Hyrkanos a trónviszályt Pompeius elé terjeszti. Aristobulus az Alexandreion-erődbe menekül. Pompeius haddal vonul ellene | 186 |
| Pompeius körülfogja és elfoglalja Jeruzsálemet | 189 |
| Scaurus megegyezése Aretasszal. Gabinius haditettei Judeában | 193 |
| Gabinius elfogja a Rómából megszökött Aristobulost és visszaküldi. Legyőzi Alexandrost és a nabateusokat | 195 |
| Crassus Judeában érkezik és kifosztja a templomot, a parthusok elleni harcban elesik. Cassius védelmezi Syriát a parthusok ellen és Judeába vonul | 197 |
| Antipatros Heródesre bízza Galilea kormányzását, Fázaelre pedig Jeruzsálemet. Heródes ellen panaszt emelnek Hyrkanosnál | 205 |
| A zsidók viszonya a rómaiakhoz és más népekhez | 209 |
| Cassius megérkezik Syriába és keményen sanyargatja a zsidókat. Antipatrost meggyilkoltatja Malichos, őt pedig Heródes | 221 |
| Heródes elkergeti Judeából Antigonost, Aristobulos fiát és megszerzi Antonius jóindulatát. Antonius rendeletei a tyrosiakhoz | 226 |
| Antonius fejedelemmé nevezi ki Heródest és Fázaelt. A parthusok betörnek Judeába, s elfogják Hyrkanost és Fázelt. Heródes menekülése. Fázael halála | 230 |
| Heródes Egyiptomba menekül, onnan Rómába jut, s a szenátus és Octavianus királlyá nevezi ki | 237 |
| Heródes Itáliából visszatér Judeában és Antigonos ellen harcol. Egyéb események Judeában | 241 |
| Heródes és Sosius elfoglalja Jeruzsálemet. A Hasmoneus-uralom vége | 252 |
| XV. KÖNYV | |
| Pollión és Sameas. Heródes megöleti Antigonos főembereit és megzsarolja a várost. Antonius lefejezteti Antigonost | 256 |
| Hyrkanos, akit a parthusok szabadon bocsátottak, visszatér Heródeshez.Alexandra erőfeszítései fia érdekében | 257 |
| Heródes meggyilkoltatja Arsitobulost és ezért Antonius felelősségre vonja. József és Mariammé | 262 |
| Kleopátra ellátogat Judeába, miután Antonius neki ajándékozta Judea egy részét és Arábiát. Heródes dúsan megajándékozza és hazakíséri Egyiptomba | 269 |
| Heródes háborúja az arabok ellen. A nagy földrengés. Heródes beszéde katonáihoz | 273 |
| Heródes meggyilkoltatja Hyrkanost, Octavianushoz utazik és ez szívesen fogadja. Nem sokkal utóbb maga is fényes fogadást rendez Octavianus tiszteletére Ptolemaisban | 281 |
| Heródes meggyilkoltatja Soaimost és Mariammét, később Alexandrát, Kostobárt és Sabbas fiait | 287 |
| Összeesküvés Heródes ellen. Heródes megerősíti Kaisareiát, Sebastét és más városokat | 297 |
| Éhínség Judeában. Heródes újra megnősül és újabb városokat alapít | 302 |
| Heródes Rómába küldi fiait. Zénodóros és a gadariak vádat emelnek ellene, de Augustus felmenti. Az esszénus Menahém | 309 |
| Heródes újjáépítteti a templomot, amely magasabb és pompásabb lett a réginél. Az Antonius-vár | 315 |
| XVI. KÖNYV | |
| Heródes törvényt hoz a lopás ellen. Alexandros és Aristobulos visszatér Rómából. Salome és Feróras áskálódása az ifjak ellen. A királyfiak házassága | 322 |
| Heródes kétszer is Agrippához utazik. A zsidóknak a görögök ellen emelt panaszai ügyében Agrippa biztosítja a zsidók jogait | 324 |
| Heródes házában új viszálykodás támad, mert a többiek rovására legidősebb fiának, Antipatrosnak kedvez és ezzel felbőszíti ellene Mariammé fiait | 331 |
| Míg Antipatros Rómában időzik, Heródes elviszi Augustushoz két fiát, Aristobulost és Alexandrost és bevádolja őket. A kibékülés | 335 |
| Heródes játékokat rendez Kaisareia építésének megünneplésére. Egyéb építkezései és adományai | 342 |
| A Kyrénében és Ázsiában lakó zsidók követeket küldenek Augustushoz, panaszt emelve a görögök ellen. Augustus és Agrippa ebben az ügyben rendeleteket intéz a városokhoz, a levelek szövege | 346 |
| Heródes behatol Dávid sírboltjába. Családjában egyre jobban kiéleződnek a viszálykodások | 349 |
| Heródes börtönbe vetteti Alexandrost. Archelaos kibékíti őket | 356 |
| A trachóniak elpártolása. Syllaios összeveszíti Heródest Augustusszal. Heródes Rómába küldi főemberét, Nikolaost, hogy kiengesztelje a császárt | 363 |
| Euryklés megrágalmazza Heródes fiait, atyjuk elfogatja őket, s ügyükben ír a császárnak. Nikolaos leleplezi Syllaiost | 367 |
| Heródes a császár beleegyezésével bevádolja fiait a berytosi törvényszék előtt, azután kivégezteti őket | 376 |
| XVII. KÖNYV | |
| Antipatros helyzete testvérei halála után. Heródes feleségei és gyermekei | 383 |
| Zamaris, a babiloni zsidó. Antipatros újabb áskálódásai Heródes ellen. A farizeusokról | 387 |
| Heródes és Feróras ellenségeskedése. Heródes Rómába küldi Antipatrost a császárhoz. Feróras halála | 390 |
| Heródes leleplezi Antipatros áskálódásait | 393 |
| Antipatros visszatér atyjához, ez halálra ítéli. Quintilius Varus, Syria kormányzója börtönben őrizteti, míg a császár nem dönt sorsa felől | 396 |
| Herodes betegsége. Lázadás tör ki a zsidók között. A király utolsó rendelkezései | 406 |
| Heródes öngyilkosságra gondol. Antipatros kivégzése | 412 |
| Heródes végrendelete, halála és temetése | 413 |
| A nép fellázad Archelaos ellen, mire ez Rómában utazik | 416 |
| A zsidók fellázadnak Sabinus ellen. Varus rendet teremt | 424 |
| A zsidók követsége a császárhoz. Augustus jóváhagyja Heródes végrendeletét | 432 |
| Az ál-Alexandros | 436 |
| Archelaost újra bevádolják. A császár Viennába száműzi | 438 |
| XVIII. KÖNYV | |
| Quirinius küldetése. Coponius kormányzó. A galileai Júdás. A zsidó szekták | 442 |
| Heródes és Philippos a császár tiszteletére városokat építenek. A kormányzók és a főpapok névsora. Phraatés parthus király halála | 446 |
| A zsidók lázadása Pontius Pilatus ellen. Jézus Krisztus. A zsidók helyzete Rómában | 450 |
| A szamaritánusok fellázadnak, és sokat megölnek közülök. Pilatust bevádolják Vitellius Judeában és a parthusoknál | 455 |
| Heródes tetrarcha hadat üzen az arab királynak. Keresztelő János halála. Vitellius Jeruzsálemben. Nagy Heródes utódai | 459 |
| Agrippa Rómába megy Tiberius császárhoz. A császár bilincsébe vereti, de Tiberius halála után Gaius szabadon bocsátja és Philippos tetrarchiájába királlyá nevezi ki | 464 |
| Heródes tetrarcha száműzetése | 479 |
| Az alexandriai zsidók és görögök viszálya. Követséget küldenek Gaiushoz. Gaius Syriába küldi Petroniust, hogy haddal támadja meg a zsidókat, ha nem hajlandók szobrát a templomban felállítani | 482 |
| Mi történt a zsidókkal Babilonban a két testvére, Asinaios és Anilaios miatt | 490 |
| XIX. KÖNYV | |
| Cassius Chaerea meggyilkolja Gaius császárt | 502 |
| A szenátorok népuralmat, a katonák császárt akarnak. Gaius feleségének és leányának meggyilkolása. Gaius jelleme | 524 |
| Claudiust a katonák császárrá kiáltják ki. A szentátus küldöttséget indít hozzá | 531 |
| Agrippa közbelépése Claudius érdekében. Claudius végleg elnyeri a császári méltóságot és kivégezteti Gaius gyilkosait | 535 |
| Claudius visszaadja Agrippának nagyapja birodalmát és még meg is nagyobbítja. Rendeletei a zsidók érdekében | 540 |
| Agrippa rendeletei Judeába való visszatérése után. Petronius rendelete Dóra városához a zsidók ügyében | 543 |
| Agrippa megharagszik Silasra. Újra felépíti Jeruzsálem falait. Agrippa jelleme | 546 |
| Agrippa további uralkodása és halála | 550 |
| Események Agrippa halála után. Cuspius Fadust nevezi ki judeai kormányzónak Claudius | 552 |
| XX. KÖNYV | |
| Philadelphia lakosainak viszálya a zsidókkal. Küldöttség Rómába a főpapi ruházat miatt | 554 |
| Heléné, Adiabéné királynéja és fia, Izatés áttér a zsidó vallásra. A királyné az éhínség idején támogatja Jeruzsálem lakosait | 556 |
| Artabanos parthus király félelmében, hogy satrapái összeesküsznek ellene, Izatéshez menekül és az ő segítségével visszaszerzi trónját | 561 |
| Az arabok háborúja Adiabéné ellen. Izatés Isten rendeléséből megmenekül a parthusok kezéből. Halála | 564 |
| Theudas és a galileai Júdás fiai . Cumanus megakadályozza a zsidók lázadását | 567 |
| Claudius elsimítja a zsidók és szamaritánusok viszályát | 569 |
| Felixet kinevezik kormányzóvá. Agrippa családja | 572 |
| Claudius halála, Nero trónra lépése. Felix és Festus idején rablók, gyilkosok és csalók lepik el Judát | 574 |
| Albinus helytartósága. Jakab megkövezése. Egyéb események Albinus idejében | 580 |
| A főpapok sorrendje a háború végéig | 581 |
| Florus kormányzó háborúba hajszolja a zsidókat a rómaiak ellen | 588 |
| Befejezés | 589 |
| Függelék | |
| Nevek és kifejezések magyarázata | 593 |
| A műben előforduló zusidó és makedón (görög) hónapnevek a Julius Caesar-féle naptár szerint | 600 |
| Filológiai megjegyzések | 601 |
| Családfák | 612 |
| Irodalmi tájékoztató | 625 |
Folytatás Microsoft-tal