A zsidó jog alapjai

Fülszöveg

"Én a Talmudban kevéssé vagyok járatos, de a zsidó vallást tartalmazó ószövetségi szentírást, a zsidók bibliáját, hitének, erkölcsének, ókori történetének summáját, szellemét, lelkét ismerem. Látom benne a személyes egy isten hitét a legfenségesebb tűzzel izzani; látom a törvényt, melyben az isteni bölcsesség szent ihlete világol; látom a prófétákat, amint a jövendőmondás csodálatos extázisában emeli fel őket a szabadító Istenbe vetett remény. Az igazi kerestyénségnek ebből a perspektívából lehet a zsidó vallást, a zsidó vallásosságot megérteni, és egyúttal megbecsülni a zsidóságban azt az alapot, amelyen a keresztyénség felépült. Azt a múltat, amelyből a keresztyénség jellege kifejlődhetett." Balthazár Dezső református püspök az üldözött zsidó vallás védelmében szólt ezekkel a szavakkal, miért is a sárospataki ortodox zsidóság imába foglalta a nevét. Most, több mint fél évszázaddal a holokauszt után, egy új évezred küszöbén gondolhatjuk-e másként a keresztyénség viszonyát a zsidósághoz s a zsidóságét a keresztyénségéhez?
A demokratikus berendezkedésű államokban - ahol immár az állami törvények nemhogy hátrányosan különböztetnék meg a zsidóságot, hanem a kirekesztő magatartásokat büntetni rendelik - az asszimiláció erősödik. Többször éri azonban az a vád a zsidóságot, hogy a zsidóellenesség látszatát fenntartani, illetve a meglevő antiszemitizmus nagyságát eltúlozni igyekszik zárt közösségeinek fenntartása érdekében, ami pedig gerjeszti az antiszemitizmust. Ez utóbbi jelenség azonban nem a vallás, nem is a jog, hanem a politika területére tartozik. A vallás és a politika között viszont sokszor a jog a közvetítő. A zsidó vallásban és a zsidó jogban megfigyelhetünk ugyan elkülönülésre utaló szabályokat, de többségben vannak azok a szintén szigorú előírások, amelyek a zsidóságot az idegenek megbecsülésére, szeretetére, legalábbis tiszteletére késztetik. Mindkét fél hozzáállásán múlik tehát, hogy milyen lesz ez a kapcsolat.
A keresztyén püspökért imádközó sárospataki zsidók imája mára jelképpé magasztosult. Ideje hát megújítani ismereteinket, hogy megteremtsük a magunk részéről is a közös béke feltételeit. Ebben az összeállításban a jog szerepének és fejlődésének alakulása jelöli ki ezt az utat. Azt kísérlem meg bemutatni, hogy honnan, milyen úton jött a zsidóság, s végül ma milyen feltételek jelölik ki az együttélés lehetőségét. Vissza