A zsidó állam

Előszó

A latin közmondás, mely szerint a történelem az élet tanítómestere, a második világháború után nem nyert igazolást. Az egymást követő politikai válságok, a gazdasági krízis, mely egyes országok életében megmutatkozik, a zavar, a tanácstalanság, s a bizonytalanság, mely jelenünket jellemzi, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megerősítsék bennünk az érzést: a népek nem tanultak semmit a közelmúltban lejátszódott tragikus történelmi eseményekből.
A világ népei nem tanultak semmit. És ha mégis akadt olyan nép, amelyik a tapasztalatok árán és a háborút kísérő jelenségek kiértékelése után a béke útján haladva próbálja felépíteni munkás életét, vannak, akik ebben megakadályozzák. A zsidó nép - mert arról beszélünk - mikor a maga életét újjá akarja építeni, nemcsak magának, hanem a világbéke ügyének is használ. Mégis, mikor az építés útján egy lépést előre akar menni, olyan erők jönnek működésbe, s akadályozzák meg békés fejlődését, amelyek magukat a béke és haladás erőinek szokták nevezni. Ezeket a jelenségeket szemlélve azt mondhatjuk, hogy a zsidó népi törekvések, a Zsidó Állam felállításának támogatása tulajdonképpen a nemzetközi politikának is próbaköve. Akik bennünket támogatnak, a béke ügyéi tartják szemük előtt. Akik békés honfoglalásunkat megakadályozzák, nem a világbéke megteremtésének szolgálatában állanak.
A közkeletű mondást a zsidó nép magatartása sem igazolta teljesen. A zsidó nép sem tanult annyit, amennyit tanulnia kellett volna. A száműzetés kétezer esztendeje alatt, úgylátszik, elvesztettük történelmi ítélőképességünket. Nem tudunk előre számolni az események következményeivel. A számunkra adódó konzekvenciákat mindig csak abban a pillanatban értjük meg, amikor a hullámok már összecsaptak a fejünk felett. A zsidóság történetszemléletéből hiányzik az az objektív és őszinte kritika, amellyel egy népnek fel kell mérnie saját helyzetét. Galuti vándorlásaink során minden rövid ideig tartó pihenő, minden átmeneti állomás a biztonság, a boldogulás, sőt a tartós jólét hamis illúzióját keltette bennünk.
Minden olyan történelmi áttekintés, amely az elmúlt korok zsidó szempontból fontos eseményeit felsorakoztatja, elősegíti a cionista mozgalom népnevelő munkáját. Az Általános Cionista Blokk e valóban jelentős kiadványával nagy szolgálatot tesz - kultúrális értékén túl - a zsidó történelmi tudat fölébresztésének is. Megismerteti a zsidó tömegekkel történelmünk nagy eseményeit s történelmünknek azt a törvényszerűségét, amelynek konzekvenciáit kötelességünk levonni, mind a magunk, mind a zsidó nép érdekében. Vissza

Fülszöveg

A Zsidó állam című könyv a Cion utáni vágy fonalát követi a zsidó történelem legrégibb korszakától napjainkig. Megismertet az első Zsidó Állam kialakulásával, az országtól való elszakadással, a galut küzdelmeivel, Cion gondolatának megőrzésével. Ismerteti a zsidó nép ragaszkodását a nemzeti gondolatot megőrző formákhoz, amikből Erec Jiszraelben a mindennapok valósága és új ünnepek áhitata bontakoznak ki.
A könyv nemcsak zsidó, hanem nemzetközi szempontból is vizsgálja az események láncolatát, felsorakoztatva a dokumentumokat, melyek Pompeiustól az Egyesült Nemzetek döntéséig a zsidó történelmi mozzanatok megértéséhez vezetnek. Végül feltárja a könyv a mai Erec Jiszraelt: az ország gazdasági, szociális és kultúrális berendezését: kollektiváit, városait és intézményeit, mindazt, amit a cionista mozgalom pionir munkája teremtett s ami a haladó népek elismerését vívta ki.
A Zsidó Állam című könyvnek hármas célja van: Kézikönyv minden magyarországi cionistának; történelmi tanulmány minden magyarajkú zsidónak,aki népének múltja és törekvései iránt érdeklődik.
Végül a magyar olvasóközönség előtt tudományos megvilágításban tárja fel e könyv a zsidó nemzeti mozgalom indító okait, fejlődését és eredményeit. Vissza