Előszó | 3 |
Bevezetés | 13 |
A szektor körülhatásolása | 17 |
Néhány alapfogalom | 17 |
A vizsgált termékek köre | 18 |
Termékek és termék-előállítás, statisztikai jellemzők | 19 |
A zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásának szerepe az egészséges táplálkozásban | 19 |
Termesztési háttér | 20 |
A kertészeti termelés üzemi formái | 21 |
Zöldségtermesztés | 26 |
Gyümölcstermesztés | 29 |
Zöldség- és gyümölcstárolás | 33 |
Gyümölcstárolás | 33 |
Zöldségtárolás | 41 |
Ipari feldolgozás | 45 |
A zöldségfélék és gyümölcsök tartósításának alapelvei | 45 |
A tartósítóipari feldolgozás gyakorlata | 46 |
A zöldség- gyümöcs feldolgozó ipar jellemzői | 50 |
A zöldség és gyümölcsszektor fejlődésének tapasztalatai és tanulságai | 59 |
A zöldség- és gyümölcsszektor a II. világháború előtt | 59 |
A szektor fejlődése a második világháború végétől a hetvenes évtized elejéig | 60 |
A 70-es évtized elejétől felgyorsult KGST-exportbővülés hatása a vertikumra | 63 |
A makrogazdasági szabályozás torzító hatása a 70-es és 80-as években | 65 |
A KGST-piacok összeomlásának következményei | 66 |
A 80-as évek végétől kibontakozó válságjelenségek hatásmechanizmusa | 66 |
A privatizáció hatása a nyersanyagtermelésre, a feldolgozásra és az értékesítésre | 67 |
A zöldség- gyümölcsszektor gazdasági szereplőinek kitörési kísérletei és azok tanulságai | 73 |
A magyar hűtőipar példája | 73 |
A Debreceni Konzervgyár példája | 74 |
A paradicsomsűrítmény-gyártás példája | 75 |
A magyar fűszerpaprika-export példája | 76 |
A fűszerpaprika-piac | 76 |
Belföldi és exportpiacok | 79 |
A termékek belföldi fogyasztására ható főbb tényezők váltakozása | 79 |
Demográfiai tényezők | 79 |
A népesség területi megoszlása | 80 |
A lakosság jövedelmi viszonyai | 81 |
A lakosság életmódjának várható változásai | 83 |
A termékek kínálata és választéka | 84 |
A zöldség- gyümölcsszektor exportpiacai | 86 |
A külpiacok általános jellemzői | 86 |
Az EU zöldség-gyümölcspiacának szabályozása | 88 |
A világkereskedelem liberalizálásának várható hatásai a szektor szempontjából | 89 |
Néhány, a magyar áruk szempontjából fontosabb piac jellemzői | 90 |
Nemzetközi tendenciák a zöldség-gyümölcsszektorban | 95 |
Globális gazdasági-műszaki-technológiai tendenciák | 95 |
Az átalakuló fogyasztói-felhasználói igények | 101 |
Konkurenciaelemzés | 104 |
A zöldség-gyümölcsszektor szabályozásának specifikus vonásai a fejlett országokban | 106 |
Néhány nemzetközi példa a versenyképzés zöldség-gyümölcsszektor kialakítására | 115 |
Új-Zéland almaexportjának példája | 115 |
Hollandia kertészete | 115 |
Izrael citrusgyümölcs termelése | 117 |
Termékutak és árupályák a zöldség-gyümölcsszektorban | 119 |
A zöldség-gyümölcsszektor input-oldali kapcsolatai | 119 |
A termelés biológiai alapjainak beszerzése | 119 |
A szektor nem mezőgazdasági erdetű erőforrásainak piaci viszonyai | 120 |
A kertészeti termékelőállítók és a tartósítóipari feldolgozók kapcsolatrendszere | 121 |
A kertészeti termelők tulajdonában lévő hűtőtárolók és tartósítóipari vállalkozások | 121 |
Önálló tartósítóipari vállalatok | 122 |
A kertészeti termelők értékesítési szövetkezetei | 122 |
A tartósítóipari feldolgozók együttműködése | 124 |
A vertikális integráció | 125 |
A közösségi marketing tevékenység | 127 |
Közösségi agrármarketing Magyarországon - az Agrár Marketing Centrum (AMC) | 130 |
A logisztika helye és szerepe a zöldség-gyümölcs marketingben | 133 |
A logisztika fogalma | 133 |
A zöldésgek és gyümölcsök csomagolásával kapcsolatos legfőbb követelmények | 133 |
Az egységrakomány-képzés jelentősége és szervezés | 134 |
A friss és feldolgozott zöldségfélék és gyümölcsök szállításának alapjai | 134 |
A feldolgozott zöldség- és gyümölcsfélék értékesítési csatornái | 139 |
A tartósítóipari vállalat - fogyasztói árupálya | 139 |
A tartósítóipari vállalat - nagykereskedelem - kiskereskedelem - fogyasztó csatorna | 140 |
A tartósítóipari vállalat - kiskereskedelem - fogyasztói árupálya | 141 |
A vendéglátó-ipari és a speciális nagyfogyasztói értékesítés marketing problémái | 141 |
A minőségszabályozás lehetőségei a kertészeti termelés - tartósítóipari feldolgozás közötti kapcsolatrendszerben | 142 |
A kertészeti termékek értékesítésének jogi szabályozása | 146 |
A termékértékesítési szerződés fogalma | 147 |
A termékértékesítési szerződés megkötése és teljesítése | 148 |
A szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei | 150 |
A több évre szóló termékértékesítési szerződése | 152 |
Zöldség-gyümölcsszektor versenyhelyzetének elemzése a Porter-féle modell segítségével | 153 |
Termelési tényezők | 153 |
A magyar zöldség-gyümölcsszektor természeti erőforrásai | 153 |
Humán erőforrás | 156 |
Az innováció és a kutatási-fejlesztési tevékenység, minta versenyképesség eszköze a zöldéség-gyümölcsszektorban | 159 |
A tőke szerepe | 160 |
A belföldi kereslet szerkezete és az arra ható tényezők | 165 |
A piaci szereplők száma, szerkezete és stratégiáik | 167 |
A szektorhoz kapcsolódó iparágak szerepe és hatása a versenyképességre | 170 |
Az inputok piaca és az infrastrukturális háttér | 170 |
A zöldség-gyümölcs belkereskedelem átalakulása | 171 |
A zöldség-gyümölcsszektor külkereskedelmének átalakulása | 174 |
A kormányzat szerepvállalása különös tekintettel a makrogazdasági szabályozásra, valamint a közösségi marketing tevékenység támogatására | 177 |
A javaslatok kialakításának alapelvei | 178 |
Lehetőségek a támogatási rendszer módosítására | 179 |
A szektor lehetőségei | 183 |
Piacválasztás | 185 |
Az értékesítési csatornák átalakítása | 185 |
Promóció | 185 |
Termék- és technológiaváltás, post-harvest tevékenység | 186 |
Árstratégia | 186 |
A zöldség-gyümölcsszektor jövőképe | 187 |
A gazdaságpolitikai eszközrendszer alkalmazásának lehetőségei a versenyképesség növelésében | 189 |
A versenyképesség fejlesztésének 21 pontja (pontokba szedett összefoglalás) | 190 |
Irodalom | 194 |
Név- és tárgymutató | 197 |