kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 377 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-19-4567-7 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 42 450. Fekete-fehér illusztrációkkal, kottákkal. |
A zene kezdetei | |
Feltevések a zene eredetéről | 7 |
A primitív dallam | 8 |
Források | 8 |
Dallam-, ritmus- és formavilág | 9 |
Éneklésmód | 10 |
Hangszerek | 10 |
Többszólamúság | 12 |
Heterofónia | 12 |
Párhuzamokban történő éneklés | 12 |
Imitáció | 13 |
Szabad többszólamúság | 13 |
Az ötfokúság | 13 |
Az ötfokú hangkészlet kialakulása | 14 |
Az ötfokúság központjai | 14 |
Ókori zenekultúrák | |
Keleti népek zenéje | |
Mezopotámia zenéje | 17 |
Olvasmány: II. Nebukadnezár király zeneegyüttese | 18 |
Az egyiptomiak zenéje | 19 |
Zene az Ó- és a Középbirodalom idején | 19 |
Zene az Újbirodalom és a késő kor idején | 21 |
Olvasmány: Platón az egyiptomiak zenei neveléséről | 22 |
India zenéje | 22 |
Az indiai zene forrásai | 23 |
A Véda liturgiák zenéje | 23 |
Hangrendszerek és dallammodellek | 23 |
Hangszerek | 24 |
Kína zenéje | 25 |
A kínai zene formái | 25 |
Hangrendszerek: a lü-rendszer és az ötfokúság | 25 |
Dalgyűjtemények. A zene társadalmi szerepe | 26 |
Hangszerek | 27 |
Olvasmány: Si King 301. szám | 28 |
A zsidók zenéje | 28 |
A királyság időszaka (az első Templom) | 29 |
A babiloni fogságot követő időszak (a második Templom) | 29 |
Dallamhagyományok | 30 |
Hangszerek | 31 |
Olvasmány: a 150. zsoltár | 32 |
A görögök és a rómaiak zenéje | |
A görögök zenéje | 32 |
A görög zene forrásai | 33 |
Zene a görögök életében | 34 |
A görög zeneelmélet | 36 |
Az éthosz-tan | 37 |
Olvaszmány: Platón: Zene az ideális államban | 38 |
A rómaiak zenéje | 39 |
A középkor zenéje | |
A korai kereszténység zenéje | |
Az első évszázadok keresztény zenéje | 42 |
A bizánci egyház zenéje | 43 |
Műfajok | 43 |
Hangrendszer, hangjegyírás | 45 |
A nyugati liturgiák | 45 |
A mozarab liturgia | 45 |
A gall liturgia | 46 |
A milánói liturgia | 46 |
Az órómai liturgia | 47 |
Olvasmány: A hallás élvezetéről. Részlet Szent Ágoston vallomásai-ból | 48 |
A gregorián ének | |
A gregorián ének fogalma, eredete és sajátosságai | 49 |
Fogalma és eredete | 49 |
Sajátosságai | 51 |
A mise és a zsolozsma énekei | 51 |
A mise énekei | 51 |
A zsolozsma énekei | 56 |
Új műfajok: A tropus és a sequentia. A liturgikus dráma | 57 |
A tropus | 57 |
A sequentia | 58 |
A liturgikus dráma | 60 |
A gregorián ének további útja | 62 |
Hangjegyzés | 62 |
Zeneelmélet, zenetanítás | 64 |
A korai középkor elméletírói | 64 |
A 8 modus (tonus) elmélete | 65 |
Énektanítás. Arezzói Guido munkássága | 67 |
Az arab zeneelmélet | 70 |
Olvasmányok: Arezzoi Guido: Levél Mihály szerzeteshez az ismeretlen dallamok leénekléséről | 70 |
Két részlet az "Instituta patrum de modo psalliendi sive cantandi" című traktátusból | 72 |
Az egyszólamú világi zene | |
Latin nyelvű énekek | 73 |
A lovagi dalkultúra. Trubadúrok és trouvére-ek | 74 |
A Minndesang és a Mesitergesang | 81 |
A Minnesang | 81 |
A Meistergesang | 82 |
A lauda és a cantiga | 83 |
A lauda | 83 |
A cantiga | 84 |
Hangszerek, hangszeres zene | 85 |
Hangszerek | 85 |
Hangszeres zene | 86 |
Olvasmány: Johannes de Grocheo: A világi zene műfajai | 88 |
A többszólamúság fejlődése a 9-12. században | |
Az organum | 89 |
A korai (paralel) organum (9-10. század) | 89 |
A szabad organum (11. század) | 91 |
A melizmás organum (Organum, floridum; 12. század) | 92 |
A modális hangjegyírás | 95 |
13. század; ars antiqua | |
A Notre-Dame-iskola; Leoninus és Perotinus | 97 |
Leoninus | 97 |
Perotinus | 99 |
Új műfajok: a conductus és a motet | 104 |
A többszólamú conductus | 104 |
A motet (motetus, motetta) | 105 |
A késői 13. század zenéje | 108 |
Kölni Franco és Grocheo munkássága | 108 |
Petrus de Cruce | 109 |
A hoquetus és a cantilena | 109 |
Az ars nova Franciaországban | |
Philippe de Vitry és Johannes de Muris. Források | 111 |
Philippe de Vitry és Johannes de Muris | 111 |
Források | 113 |
Guillaume Machaut | 113 |
Az izoritmikus motetta | 114 |
A Notre-Dame-mise | 117 |
Világi művek | 117 |
Olvasmány: Machaut: Rondo | 119 |
Az ars nova Itáliában | |
Előzmények. Források | 120 |
Előzmények | 120 |
Források | 120 |
Műfajok: madrigál, caccia, ballata | 122 |
Madrigal | 122 |
Caccia | 122 |
Ballata | 122 |
Zeneszerzők | 123 |
Az első generáció mesterei | 123 |
Francesco Landini | 124 |
Hangszerek | 129 |
Átmenet a reneszánszba | |
A késői ars nova | 129 |
Az angol zene fejlődése | 132 |
Az angol többszólamúság sajátosságai | 132 |
Zeneszerzők: Power és Dunstable | 135 |
A reneszánsz zenéje | |
A reneszánsz zenéjének általános sajátosságai | |
Hangjegynyomtatás. Petrucci és Attaignant | 140 |
A zenei stílus | 140 |
A zene előadási gyakorlata | 141 |
Zeneelmélet a reneszánsz idején; Tinctoris, Glareanus, Zarlino | 142 |
A reneszánsz zenéjének korszakai | 143 |
Olvasmány: Tinctoris: A "Liber de Arte contrapuncti" c. munka előszava | 144 |
A németalföldi zene | |
A burgundi iskola. Dufay és Binchois | 145 |
Guillaume Dufay | 147 |
Gilles Binchois | 153 |
Ockeghem és kortársai | 155 |
Jean de Ockeghem | 155 |
Ockeghem kortársai: Busnois, Stockem és Barbireau | 160 |
Jacob Obrecht | 161 |
Josquin és kortársai | |
Josquin des Prez | 163 |
Egyházi zenéje | 164 |
Világi művek | 171 |
Olvasmány: Coclico: Josquin tanítási módszerei | 174 |
Josquin kortársai: Isaac, Pierre de la Rue, Mouton | 174 |
Heinrich Isaac | 174 |
Pierre de la Rue | 176 |
Jean Mouton | 177 |
A Josquin utáni franko-flamand zeneszerző-nemzedék | |
Gombert és Clemens non Papa | 178 |
Nicolas Gombert | 178 |
Jacobus Clemens non Papa | 181 |
Adrian Willaert | 181 |
Nemzeti stílusok | |
Itália. A frottola és a lauda | 183 |
A frottola | 183 |
A lauda | 185 |
Franciaország. A párizsi chanson; Janequin | 185 |
Németország. Dalgyűjtemények; Senfi és Stoltzer | 188 |
Dalgyűjtemények | 188 |
Sanfl és Stolzer | 189 |
Spanyolország. A villancico; Encina és Morales | 189 |
A villancico. Juan del Encina | 190 |
Cristobal de Morales | 191 |
Anglia. Taverner és Tallis | 191 |
A madrigál és más világi énekes műfajok | 194 |
A madrigál. Az első és második szakasz mesterei | 194 |
Egyéb világi énekes műfajok | 201 |
A reformáció zenéje | 203 |
Németország | 203 |
Olvasmány: Martin Luther: Muzsika asszony | 206 |
Svájc és Franciaország | 207 |
Anglia | 207 |
A cseh és a lengyel zene fejlődése a 16. század végéig | 208 |
A cseh zene | 208 |
A lengyel zene | 210 |
Hangszeres zene | |
A reneszánsz kor hangszerei | 213 |
A hangszeres zene fejlődése az 1450-1525 közötti időben | 215 |
A hangszeres zene fejlődése a 16. században | 217 |
Műfajok | 217 |
Zeneszerzők | 224 |
A hangszeres zene lejegyzésmódja | 225 |
Orgonatabulatúrák | 225 |
Lanttabulatúrák | 225 |
Az énekes polifónia összefoglaló mesterei | |
Giovanni Pierluigi da Palestrina | 227 |
Motetták; zenéjének stílusjegyei | 228 |
Misék | 234 |
Madrigálok | 238 |
Olvasmány: Palestrina: A "Canticum Canticorum" ajánlása (1583) | 239 |
Roland de Lassus | 240 |
Egyházi művek: misék, motetták | 240 |
Világi művek: madrigálok, chansonok, német dalok | 244 |
Olvasmány: Orlando di Lasso: A "Cantiones Sacrae" ajánlása (1593) | 248 |
Victoria és Byrd | 249 |
Tomas Luis de Victoria | 249 |
William Byrd | 251 |
A madrigál harmadik korszaka. Átmenet a barokkba | |
A madrigál harmadik korszaka | 253 |
A németalföldi madrigalisták | 253 |
Az angol madrigalisták | 253 |
Az itáliai madrigalisták: Marenzio, Gesualdo és Monteverdi | 254 |
Átmenet a barokkba | 258 |
Giovanni Gabrieli | 258 |
Az angol virginalisták | 260 |
Titelouze és Sweelinek | 262 |
A barokk zene | |
A barokk kor zenéjének általános sajátosságai | |
A zenei stílus. A barokk zene korszakai | 264 |
A zenei stílus | 264 |
A barokk zene korszakai | 264 |
A barokk kor zeneelméleti irodalma | 265 |
A korai barokk énekes zenéje | |
Új zenei törekvések. A monódia. A számozott basszus | 267 |
Az opera kialakulása és fejlődése | 269 |
Az olasz opera történeti előzményei. A firenzei opera | 269 |
Monteverdi operái | 270 |
A római opera | 273 |
Olvasmányok: I. Peri: Az "Euridice" előszavából, 2. Monteverdi: Nyilatkozat a modern zene védelmében | 274 |
Az oratórium kezdetei. A katolikus és a protestáns egyházi zene | 275 |
Az oratórium kezdetei | 275 |
A katolikus egyházi zene | 276 |
A protestáns egyházi zene. Heinrich Schütz | 277 |
Olvasmányok: 1. Cavalieri utasításai oratóriumának előadására, 2. Részlet Schütz önéletrajzából | 281 |
A korai barokk hangszeres zenéje | |
A hangszeres zene műfajai | 282 |
Zeneszerzők: német, francia és olasz mesterek | 283 |
Olvasmány: Frescobaldi: A toccaták és partiták első kötetének előszava (1617) | 286 |
A középső barokk énekes zenéje | |
Az opera, a kantáta és a dal | 287 |
A velencei opera: Cavalli, Cesti, Legrenzi | 287 |
A francia opera: J. S. Lully | 289 |
Az angol opera: H. Purcel | 291 |
A dal és a kantáta | 295 |
A nápolyi opera. A Scarlatti | 296 |
A német opera | 299 |
Az oratórium és az egyházi zene | 300 |
Az oratórium | 300 |
A katolikus egyházi zene | 300 |
Az anglikán egyházi zene | 302 |
A német evangélikus egyházi zene | 302 |
A középső barokk hangszeres zenéje | |
Az olasz hangszeres zene | 303 |
A szonáta és concerto | 303 |
Arcangelo Corelli | 305 |
A francia hangszeres zene | 308 |
Az orgonazene és csembalózene | 308 |
Francois Couperin | 310 |
Olvasmány:L Couperin: A Piéces de clavecin első kötetének előszava | 314 |
A német hangszeres zene | 314 |
Az orgonazene: Észak- és dél-német mesterek; Buxtehude, Pachelbel és mások | 315 |
A csembalózene. Froberger és Kuhnau | 320 |
A kamarazene és a zenekari muzsika | 323 |
A cseh és a lengyel zene a középső és a késői barokk idején | 324 |
A cseh zene | 324 |
A lengyel zene | 325 |
A késői barokk olasz és francia mesterei. A. Vivaldi, D. Scarlatt, J. Ph. Rameau | |
Antonio Vivaldi | 325 |
Vokális művei: kantáták, operák, egyházi művek | 326 |
Hangszeres zenéje: szonáták és versenyművek | 327 |
Domenico Scarlati | 330 |
Jean-Philippe Rameau | 333 |
Johann Sebastian Bach | |
Bach élete | 335 |
Gyermekkor; tanulóévek; Ohrdruf és Lüneburg (1685-1703) | 335 |
Arnstadt és MÜhlhausen (1703-1707) | 335 |
Weimar (1708-1717) | 336 |
Köthen (1717-1723) | 336 |
Lipcse (1723-1750) | 336 |
Művei | 337 |
Templomi és világi kantáták | 338 |
Motetták | 342 |
Passiók | 342 |
Latin nyelvű egyházi zene: Magnificat, h-moll mise | 344 |
Orgona és csembalóművek | 345 |
Kamarazeneművek és zenekari kompozíciók | 348 |
A késői hangszeres művek | 351 |
Olvasmányok: 1. Rokoni összejövetel a Bach családban, 2. Az ohrdurfi tanulóévek | 353 |
Bach levele Georg Erdmann-nak Danzigba | 354 |
Georg Friedrich Händel | |
Händel élete | 355 |
Tanulóévek. Hamburg, Itália, Hannover | 355 |
Az angliai évek | 355 |
Művei | 356 |
Operái és kantátái | 356 |
Egyházi művek, oratóriumok | 357 |
Billentyűs hangszerekre írott művek | 362 |
Kamarazeneművek, zenekari kompozíciók | 363 |
Olvasmányok: 1. Händel-mvűek bemutatói, 2. John Hawkins Händel orgonajátékáról | 367 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.