Előszó
A zárvatermő növények rendszertana általában féléves tantárgy a tudományegyetemeken. Egy félév igen rövid idő ahhoz, hogy a Föld vegetációjának képét döntően meghatározó, közel negyed millió faj...
Tovább
Előszó
A zárvatermő növények rendszertana általában féléves tantárgy a tudományegyetemeken. Egy félév igen rövid idő ahhoz, hogy a Föld vegetációjának képét döntően meghatározó, közel negyed millió faj rendszerének áttekintését, fontosabb képviselőinek megismerését a rendelkezésre álló idő alatt elvégezhessük. E jegyzék a növényrendszertani előadások és gyakorlatok lebonyolításának gördülékenyebbé tételét van hivatott segíteni azáltal, hogy részletesen tartalmazza a zárvatermő növényekkel kapcsolatos azon információkat, melyek memorizálása nehéz, illetve megkíméli a hallgatókat ezen információk jegyzetelésétől. A jegyzék a rendek és családok szintjén teljességre törekszik, ugyanakkor a fajok kiválasztása bizonyos mértékig szubjektív; csak azok a fajok (illetve nemzetségek) kerültek fel a listára, amelyeknek vagy elméleti-rendszertani vagy gyakorlati jelentőséget lehet tulajdonítani, illetve Magyarország vagy a Föld vegetációjában valamilyen szempontból kitüntetett jelentőségűek; például a medicinális és az officinális fajok jelentős része szerepel a listában [vö. Verzárné Petri Gizella: Farmakognózia. - Medicina, Budapest, 1982]. A jegyzék tartalmazza egy-egy taxon alacsonyabb taxonjainak hozzávetőleges számát, a családok elterjedtségének jellegzetességeit (a családnevek előtt „#" jelzi, ha a családnak európai őshonosságú faja van - a fajok és családok magyarországi őshonosságának kérdése Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója, Harasztok - Virágos növények. - Tankönyvkiadó, Budapest 1992. alapján eldönthető). Tartalmazza továbbá a családok általános virágképletét, a jellemző leggyakoribb terméstípusokat, a termőnkénti magkezdemények jellemző számát és placentációjuk típusát, a családra leginkább jellemző életformákat [MMM - óriásfák, MM - fák, M - cserjék, N - félcserjék, Ch - törpecserjék, rácscserjék, L - liánok, CH - nem fásodó Chamaephyta, H - hemikriptofitonok, G - geofitonok, HH - hydatofitonok, TH - kétévesek, Th - egyévesek, E - epifitonok, P - erősen módosult testű paraziták]. A magyarországi védettséget - a környezet- és természetvédelmi miniszter 12/1993 (III. 31) sz. rendelete szerint - a faj neve után álló „ * " illetve fokozott védettség esetén „ * * " jelzi. A kompendium a hivatkozott rendelet alapján védett zárvatermő növények vonatkozásában teljeskörű. A jegyzék a kétszikűek esetében utal még a levélállásra, valamint a pálhalevelek jelenlétére „p + ", illetve hiányára „p - ". A magyar nevek (és a magyar helyesírás) elsődleges forrásai Priszter Szaniszló: Növényneveink. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1986. című szógyűjteménye, valamint a kompendium lektorálása során az általa tett javítások. Az alkalmazott jelölések többnyire konvencionálisak: A virágképletekben „ * " jelöli az aktinomorf, „ + " a zigomorf, „&" az aszimmetrikus virágot. A kétivarú virágot jelöl azon alosztályok esetében, ahol viszonylag gyakoriak az egyivarú virágok, egyébként az ivarjelzés hiánya is kétivarú virágra utal. A „" az egylakiak, a " " a kétlakiak jele. A porzós illetve a termős virágok csak abban az esetben kapnak (részben) külön virágképletet, ha a virágtakaró ivaronként eltérő.
Vissza