A Zalaegerszegi Ruhagyár

Előszó

1949 nyarán került nyilvánosságra Pártunk és Kormányunk elhatározása: Zalaegerszegen ruhagyár épül. Nem egészen egy évvel a bejelentést követően, 1950 szeptemberében ünnepélyes keretek között már megtörtént az üzem alapkövének letétele. A Zalaegerszegi Magasépítő Vállalat derék építőm un kásainak élüzem építkezéseként kilenc hónap alatt épült meg a korszerű, külső formája által is közismertté vált épület. A beruházás tehát rövid úton valósult meg, és az új létesítmény gyorsan lépett a népgazdaság termelőerői közé. 1951. augusztus 21-én indult meg a termelőmunka az üzemben. A gyár környékét még az építőmunka hatalmas földbuckái, a hátramaradt építőanyag tarkították, amikor az első emelet szintjén már négy szalag dolgozott. Lódenkabátok és férfi átmeneti kabátok gyártásával indult meg a termelőmunka. Az új nagyüzem alapgárdáját a Zalaegerszegen már korábban működő kis konfekció üzem adta. Ez vonta össze a városban dolgozó szakmunkásokat és nyújtotta az alapot ahhoz, hogy az új épületben valóban nagyüzemi formában induljon el a termelés. Az előkészületekkel egy időben - amikor az emberek begyakorlása a kis konfekció üzemben már folyt - azokat a szabó szakmunkásokat, akik az új létesítmény műszaki gárdájának gerincét képezték, szakmai továbbképző tanfolyamra vitték. Huszonnégy szakmunkás a Kispesti Ruhagyárban és az Egyenruházati Gyárban (OKI) nyolc hónapos szakmai és elméleti továbbképző tanfolyamon vett részt, ahol megismerkedtek a konfekcióipar szervezeti felépítésével, az irányítás és ellenőrzés alapvető elemeivel. A tanfolyamot végzettek majdnem teljes számban jelenleg is az üzemben dolgoznak különböző műszaki területeken. Sokan közülük kiváló tevékenységük révén szép fejlődést értek el. Elismeréssel emlékezünk az üzem munkájának alapjait lerakó elvtársainkra. Zalavári Károly, Borsos József, Németh László, Dómján Gábor, Farkas Géza, Bakán Lajos, Szabó János, Borsos István, Némethi Margit, Horváth Nándor, Rákli Lajos, Kocsis József, Vass István, Szőcs Péter, Olasz László, Torma Béla, Basa Ferenc, Kajtár Gyula, Gróf István, József stb. elvtársakra. Helytállásuk és a velük együtt kezdő munkások, például: Kámán Mária, Péntek Józsefné, Gergely Istvánné, Fatér István, Parragi Lajos, Szekeres Teréz, Varga István, Horváth Józsefné és még nagyon sok becsületes dolgozó lelkiismeretessége volt alapja kialakuló munkánknak, és ma már méltó múltja az üzemnek. Ahogy az építkezés részleteiben is befejezést nyert, lehetőség nyílott a folyamatos fejlődésre, a munkatermek benépesítésére. Vissza