A XX. századi magyar társadalom

Szerző

Lektor

Budapest

'Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom ' összes példány

Kiadó:	Korona Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	250 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-9191-03-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv elsősorban politológia szakos hallgatók számára készült, de fontos ismereteket nyújt azok számára is, akik valamilyen módon érdeklődnek a politológia iránt.
Az egyetemi tankönyv kitűnő elemzést ad századunk társadalomfejlődéséről, alapos háttérinformációt nyújt a magyar rendszerváltás strukturális változásainak megértéséhez. Bemutatja, hogyan alakult át az egykori pártállam társadalmi szerkezete és milyen tendenciák jellemzik a mai állapotokat. Foglalkozik a népesedési tendenciáival, a társadalom egészségügyi és kulturális helyzetével, a társadalmi mobilitással és a nem politikai jellegű szerveződésekkel is.

Tartalom

Bevezetés	9
A társadalmi szerkezet átalakulásának régi és új szereplői	11
A társadalom tagoltsága - struktúra- és rétegződéselméletek	13
A társadalom tagoltsága	13
Társadalmi struktúra és rétegződés (stratifikáció)	13
Struktúra- és rétegződéselméletek	14
A magyar társadalomszerkezet változásainak főbb tendenciái a XX. században	22
A XX. századi rendszerváltások jellemzői	23
A szocializmus négy évtizedének hatása a társadalmi szerkezetre	24
A rendszerváltás hatása a magyar társadalom szerkezetére	28
A munkásosztály felemelkedése és széthullása	30
Az osztállyá szerveződés (1867-1945)	30
A szocializmus - a munkásosztály társadalma	31
A munkástársadalom szétesése	34
Ingázás és az ingázók világa	37
Ingázás a rendszerváltást megelőzően	37
A rendszerváltás hatása az ingázásra	43
A parasztság és a paraszttársadalom metamorfózisa	46
A paraszti társadalom sorsfordulói	46
A parasztság és a paraszttársadalom átalakulása	47
A földtulajdon változásai	48
Falukutatók és a szociográfia	50
A felbomló parasztság perspektívái	51
Értelmiségi utak és választások	53
Az értelmiség fogalmáról	53
Az értelmiség funkciója	55
A hatalom és az értelmiség viszonya	56
Az értelmiség összetétele, presztízse	58
Az értelmiség rekrutációja	59
Értelmiségi perspektívák	60
A középosztály és középrétegek a magyar társadalomban	63
A fogalom értelmezése	63
A középosztály előtörténete	64
A szocializmus középrétegei	65
Középrétegek a rendszerváltás után	67
A magyar vállalkozók és a modernizáció	69
A modernizáció fogalma	69
A modernizáció szakaszai Magyarországon	69
A magyar vállalkozók	71
A vállalkozók rekrutációja	72
Az új elit kialakulása és társadalmi szerepe	75
Az elit fogalma	75
Az államszocializmus elitje	76
Az új elit	77
A munkanélküliség és társadalmi kezelhetőségének problémái	80
A munkanélküliség fogalma, típusai	80
A munkanélküliség mérése	81
A munkanélküliség hatása a munkavállalóra	82
Munkanélküliség Magyarországon	83
Kiemelt demográfiai rétegek	85
A nők és a nőkérdés	85
Nyugdíjasok - nyugdíjas életmód	89
Ifjúság, a pályakezdés konfliktusai	91
Magyarország etnikai tagoltsága	94
Etnikai tagoltság a történelmi Magyarországon	94
Az etnikumok helyzete Trianon után	96
Kisebbségek Magyarországon a XX. század végén	97
Magyarország felekezeti megoszlása	103
Felekezetek a történelmi Magyarországon	103
A felekezetek helyzete a rendszerváltás után	104
Felekezeti tagoltság és vallásosság	105
A magyar társadalom állapota	107
Népesedés, a magyar társadalom demográfiai szerkezete	109
Népesedési alapfogalmak és elméletek	109
A népesség alakulása Magyarországon	111
Népesedéspolitika - a népesedés politikuma	114
A társadalmi mobilitás	117
Nyitott és zárt társadalom	117
A mobilitás csatornái	120
A mobilitás formái	121
A társadalmi mobilitás Magyarországon	122
A társadalmi mobilitás	117
Nyitott és zárt társadalom	117
A mobilitás csatornái	120
A mobilitás formái	121
A társadalmi mobilitás Magyarországon	122
A társadalom egészségügyi helyzete	125
Mortalitás és morbiditás Magyarországon	125
Társadalmi beilleszkedési zavarok	127
Deviáns magatartások	128
A magyar társadalom szociális helyzete	137
Szegények és gazdagok	137
Az állami szerep változása	140
A szociálpolitika reformja	142
Bűnözés és az állampolgárok szubjektív biztonságérzete	146
A bűnözés Magyarországon	146
Elméletek a bűnözésről	148
A szubjektív biztonságérzet	150
A bűnözés és a bűnüldözés politikuma	151
A magyar társadalom kulturális tükörképe	154
A kultúrával kapcsolatos alapfogalmak	154
Oktatás, nevelés, iskolarendszer	155
Részletek a magyar kultúrpolitika történetéből	157
A műveltségképek modellváltása	160
Helyi társadalom és lokális kapcsolatok	164
A lokalitás fölértékelődése	164
Társadalomszerkezet és település	165
A helyi társadalom fogalma	168
A helyi társadalom dimenziói	171
A helyi hatalom és a helyi politika	175
A helyi hatalom koordinátái	175
A tanácsrendszer zsákutcája	180
A helyi hatalom működése a tanácsrendszer idején	183
Az önkormányzatok és a helyi hatalom	188
Az önkormányzatiság fogalma és az önkormányzatok típusai	188
A települési önkormányzatok Magyarországon	190
Az önkormányzatok újjászületése	194
Az önkormányzati törvény vitája	195
Az első önkormányzati választás	196
Az önkormányzatok a két választás között	199
A második önkormányzati választás	203
A civil társadalomszerveződés dilemmái	203
A civil társadalom fogalma - fogalmi gondok és elhatárolódások	203
Civil szervezetek az átpolitizált világban	205
A civil szervezetek a rendszerváltás után - a politikai szerepvállalás dilemmái	207
Regionális politika és polgári átalakulás	212
A regionális politika hazai előzményei	212
Variációk a területi rendezésre	213
A regionális politika keretei	217
A magyar társadalom regionális metszete	221
A területi gazdaság alakítására ható tényezők	222
A megyei gazdasági fejlettség különbségei	224
A gazdasági-társadalmi változások nyertesei és vesztesei	225
Megyék és EU régiók	227