A XVI. századi jászsági állattartás néhány vonása (dedikált példány)

Előszó

Fodor Ferenc nagy összefoglaló munkájának a hódoltság kori gazdasági tevékenységet tárgyaló fejezetében a jászsági települések határának XVII. századi elvadultságát, a szántóművelés jelentéktelenségét és a szilaj állattartás dominanciáját emelte ki. a rendelkezésére álló források értelmezésében, véleményének kialakításában szükségképpen befolyásolta őt kora tudományosságának álláspontja, amely a fent említett módon képzelte el a hódoltság alatti viszonyokat. Ezt a fő vonásaiban igaz, bár meglehetősen elnagyolt képet az utóbbi fél évszázad történtei és néprajzi kutatásai jelentősen árnyalták, finomították, a táji különbözőségeket bemutatták. Ezek az elemzések a Jászság vonatkozásában is részben megtörténtek. Györffy György bizonyította, hogy már a XIV. század végére megtörtént a jászok feudalizációja és ezzel együtt a földművelés jelentőségének megnövekedése. Szabó László pedig a Jászság és a két Kunság XVI. századi adózásának elemzésével arra az eredményre jutott, hogy a Jászság század falvaiban a földművelés sokkal jelentősebb és fejlettebb, mint a Kunságokban, valamint nagyobb szerep jut a feldolgozott tejtermékekkel történő adózásnak is, amely intenzívebb jellegű állattartás meglétére is következtetni enged. Az újabban publikát, illetve az általam feltárt források, valamint a korábban említett rendszerező munkák lehetővé teszik (bizonyos mértékig sürgetik) egy újabb kép megrajzolását... Vissza