A XV. magyar találkozó krónikája

Előszó

Ezt a kötetet, amely a XV. Magyar Találkozó "krónika"-ját és az Árpád Akadémia X. évkönyvét foglalja magában, az olvasó nem ok nélkül veheti kezébe fokozottabb érdeklődéssel, a kettős kerek évfordulón túlmenően mégis bizonyára meglepi majd, hogy tartalma térben és időben sokkal nagyobb méreteket ölel fel, mint amekkorára számított. Térbelileg a kötet kétségtelenül érdekes tartalma a nagyszabású kaliforniai " bicentenniális" magyar képzőművészeti kiállítás öntudatunkat joggal fokozó emlékeitől a Trianonban elszakított évezredes magyar országrészek sorskérdésein keresztül az egész világon szétszóródott szabad magyarság minden kis zugáig eljutott. Időbelileg a kötet tartalmának szerzői a helsinki nyilatkozat körül gomolygó új felhők árnyékában a magyarság történelmi küldetésének évezredes európai ösvényeit járták be, hogy a jövő számára új utakat keressenek, mert hiszen a végvári vitézek hősi elhatározottságával teljes tudatában voltak annak, hogy semmiről sem mondhatnak le, ami egyszer akár a magyar Felvidéken, vagy Kárpátalján, akár Erdélyben, délen, vagy nyugaton magyar volt. A kötetből az is kitűnik, hogy semmi sem lehetetlen, csak a világító fáklyát kell magasra emelni, a helyes utat kell megtalálni és fajtánk tehetségét kell kiaknázni. A tudás fegyverével hivatásunk emberi és magyar feladatainak megoldására is nyugodtan vállalkozhatunk, mert ahogy a magyarok a múltban mindenütt ott voltak, ahol az emberiségnek szolgálatot kellett - sokszor a legnagyobb áldozatok árán is - tenniük, ma is a legveszélyeztetettebb őrhelyeken virrasztanak. Amikor a világnak még mindig vezető hatalmát jelentő, _ f bár nehézségekkel küszködő Amerikai Egyesült Államok fennállásának 200. évfordulóját ünneplik mi magyarok az akadémiai eszme magyar megvalósulásának 150. évfordulójára gondolunk s az emberiség legönzetlenebb szabadsághőse, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára emlékezünk, a világot jelenleg fenyegető világnézeti válság közepette pedig nemzeti nagy létünk hős-temetőjének, a mohácsi vésznek 450., valamint a világtörténelem legelszántabb és legvégzetesebb szabadságharcának 20. évfordulójára hivatkozhatunk. Vissza