A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra I-II.

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra I-II. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Helikon
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.123 oldal
Sorozatcím:	Eötvös József művei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-15-1953-8

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Eötvös József és az uralkodó eszmék (Sőtér István)	5
Előszó	29
Bevezetés	31
Korunk uralkodó eszméi	71
Hogy a szabadság és egyenlőség eszméi egymással ellenkeznek	91
Hogy a nemzetiség eszméje a szólásszabadság és egyenlőség fogalmaival ellenkezésben áll	107
A szabadság és egyenlőség fogalmai azon formában, melyben felállíttattak, nem valósíthatók anélkül, hogy valamennyi létező állam fel ne bomlanék	127
A nemzetiségi törekvések célja csak valamennyi létező állam feloszlása által érethetik el	149
A nemzetiség elve Németországban	156
Ha az egyenlőség és szabadság - azon értelemben, mely e fogalmaknak jelenleg tulajdoníttatik - valósulhatnának is: ez nem eredményezné azt a megelégedést, melyet várunk tőlük	179
Külügyek	203
Törvényhozás	203
A közigazgatás	205
Egyéni szabadság	208
A közterhek	209
Ha a nemzetiségre törekvések a célt, melyet kitűztek, elérnek is, az európai emberiséget nem elégítenék ki	246
Az eszközökről, melyektől az államok bajainak orvoslását várjuk	266
Az általános választójog közvetlenül gyakorolva	295
A fejenkinti választásjog közvetett módon alkalmazva	302
A bizonyos cenzushoz kötött választójog	315
A porosz választási törvény	328
A köztársasági államszerkezet mint eszköz a társadalmat fenyegető veszélyek meggátlására	341
Mily jövendőnek megyünk eléje?	362
A múlt	365
A jelen	371
Korunk alapelvei	372
A jövő	388
A kommunizmus	389
A fennálló rend védői	398
Befejezés	453
II. kötet
Bevezetés	5
Mely értelemben veszik általában a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméjét	15
Hogy tudhatni meg, minő értelmet tulajdonít a nép bizonyos eszméknek	17
A szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméinek eredetéről s azon értelemről, melyet ezen eszméknek polgárisodásuk folyama alatt jelen korunkig, mindenkor tulajdonítottak	19
Mily értelmet tulajdonít a nép korunkban a szabadság és egyenlőség eszméinek	53
Bővebb bizonyítása, hogy nem az általános egyenlőség, hanem az egyéni szabadság élvezete korunkban a törekvés tárgya	51
Azon értelem, melyben a szabadság, egyenlőség és nemzetiség fogalmait az emberek legtöbbnyire veszik, ellentétben áll azzal, amely értelemben a fogalmakat az államban valósítani törekszenek	59
Az állam célja	63
A kérdés fölállítása	65
Az állam jogalapja és az e tárgy körül fölállított elméletek nagy hibája	66
Az állam céljáról	75
Az államot az egyesek mindig csak személyes céljaik eszközének tekintik	81
Senki sem nyúl céljai elérése végett távolabbi eszközökhöz, míg kielégítőnek találja a közelebb fekvőket: minélfogva az emberek az államot csak azon célok elérhetése végett veszik igénybe, melyeket saját erejükkel vagy kisebb társulatok alkotása által nem érhetnek el	98
Az állam célja az egyéni biztosság	103
A közbiztosságról, melyet az államban keresünk	105
Azon javakról, melyeknek biztosítását keresi az egyén az államban	109
Nem célja az államnak anyagi és erkölcsi javak élvezetét szerezni meg az egyesnek, hanem csak a javaknak biztosítása	114
Az államtudomány feladata	124
Az egyéni szabadság biztosítékai	127
Minden célszerű alkotmány általános kellékei	129
Mely eszközökkel tarthatják fönn az államok önállóságukat	131
Az alkotmány befolyása az állam hatalmára	133
A központosítás szüksége	136
A központosítás határai	137
Mely tárgyakra nézve szükséges a központosítás minden államban	141
A hatalmak megoszlásáról	145
A végrehajtó hatalmat a törvényhozónak alá kell vetni; az állam kormánya pedig nem a végrehajtó hatalom egy részének tekintendő	156
Az egyénnek is bizonyos biztosítékokra van szüksége az állam ellenében	161
A szabadság biztosítékai az államhatalom ellenében	166
A szabadság biztosítékai az államhatalom belszervezete által	167
A királyság alkotmányos jelentősége	169
A felsőház feladata	179
A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak a néptől függése által	190
Választási jog és felelősség	192
A választási jog és felelősség nem nyújt elég biztosítékot a szabadságnak	195
A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak bizonyos körre szorítása által	199
A központosítás	205
A központosítás kérdése és vizsgálatának helyes szempontja	207
A kérdés fölállítása	215
Nem igaz, hogy az állam a közigazgatási központosítás elvének alkalmazásából több erőt és biztonságot merítene	217
A központosítás befolyása az államhatalom biztosságára	221
Az ellenállásról, melyet az államhatalomnak központosított államokban le kell győznie	227
Mely eszközök állanak a központosított államnak rendelkezésére?	229
Az oktatásügy központosításának eredményei	233
A tövénykezési központosítás eredményei	246
A közigazgatási központosítás eredményei	260
A központosítás befolyása az államot benn fenyegető veszélyekre	271
A központosítás befolyása az államot fenyegető külveszélyekre	280
Mit kíván az egyén a szabadság nevében az államtól?	295
A központosítás befolyása az egyéni szabadságra	305
A központosítás befolyása a politikai szabadságra	312
Választási jog	313
Azon jog, mely szerint feleletre vonhatják, akikre a közügyek vezetését bízták	316
Az adómegtagadás joga	319
Az ellenállás lehetősége	322
A központosítás befolyása a haladásra	331
Mely eszközökkel előzhetni meg korunk veszélyeit	342
Mely eszközökkel tarthatni kellő korlátok köz az állam egyes részeinek teljes önállóságra s az államhatalomnak korlátlan uralomra törekvését	351
Mely mértékben alkalmazandó az államban az önkormányzás elve	353
Mily mértékben adhatni kisebb testületeknek az államban önállóságot, attól függ: milyen szilárdsággal bír az államban önállóságot, attól függ: milyen szilárdsággal bír az állam mint egész	358
Ez az alapelv némely következményei	362
Az államhatalom biztosítékai	367
Az egyéni szabadságra törekvés mint az államhatalom biztosítéka	370
Az egyesületi jog és a klubok közötti lényeges különbség	374
A szabad egyesületek megszilárdítják az állam egységét	387
A szükségek befolyása az állam biztosítására	389
Az állam és az egyéni szabadság legfőbb biztosítékai	396
A jól szerzett jogok tisztelete	398
Egy legfőbb törvényszék szüksége	410
A vallás befolyása az államra	429
A haladás általános törvényeinek befolyása az állam szerkezetére	445
Az emberiség fejlődésében bizonyos törvényeknek van alávetve, melyeket az ész szintúgy kiismerhet, mint azokat, amelyek szerint más lények fejlődnek	447
Fejlődésünk törvénye	454
A haladás törvényei	481
A haladás első tövénye: minden haladás különböző egyéniségek érintkezésétől függ	483
A haladás második törvénye: a haladás irányát mindig az uralkodó eszmék határozzák meg	491
A haladás harmadik törvénye: a haladás mértéke a szükségektől függ	497
A haladás törvényeinek befolyása az államszerkezetre	505
A haladás első tövényének gyakorlati eredményei	506
Mely gyakorlati eredményei vannak a haladás második törvényének	514
A harmadik törvény gyakorlati eredményei azon szükségek, melyek az államhatalom korlátozására vezetnek	522
Az államhatalom korlátozása mennyiben szükséges az államra nézve	524
Az államhatalom korlátozásának szüksége az egyesre nézve	542
Csak államhatalom korlátozása által felelhetni meg azon követeléseknek, melyeket a nemzetiség elve nevében tesznek az állam irányában	545
Jegyzetek a Befejezéshez	571
Függelék	585
Utószó, névmagyarázatok - névmutató	593
A sajtó alá rendező utószava	595
Névmagyarázatok - névmutató	623