A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra II. (töredék)
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
BEVEZETÉS.
Lehetetlen, hogy valamely államban sokáig oly elveket kövessenek, melyek társadalmi rendünk, sőt egész polgárisodásunk alapelveivel ellenkeznek. Ha tehát igaz, - a mit, ugy hiszem, e...
Tovább
Előszó
BEVEZETÉS.
Lehetetlen, hogy valamely államban sokáig oly elveket kövessenek, melyek társadalmi rendünk, sőt egész polgárisodásunk alapelveivel ellenkeznek. Ha tehát igaz, - a mit, ugy hiszem, e munka első részében megmutattam, - hogy azon elvek, melyeket az államban valósítani törekszünk, azon értelemben véve, melyet nekik közönségesen tulajdonítunk, ellentétben állanak az összes keresztyén polgárisodás alapelveivel: el kell ismernünk, hogy azon elvek valósítása az államban nem lehetséges; vagy meg kell engednünk, hogy azoknak valósítása egész polgárisodásunk felbomlását vonná maga után, mely utóbbi esetből azonban épen nem következik, hogy tehát ezen elvek valósítása egyátalában lehetetlen.
A föld egy része sem oly virágzó, hogy a földi dolgok mulandóságára ne emlékeztetne. Miként tavaszszal is, mikor fejlődésnek indul minden s uj levelek és virágok diszítnek minden ágat, egyes kihalt növények és száraz levelek az előbbi évek elenyészett virágzáskorát juttatják eszünkbe: úgy ébreszt a legátalánosabb haladás korszakaiban is hasonló emlékeket a történet minden gondolkozóban. Egészen elhagyatott vidékekben, Ázsia pusztáin és Afrika sivatagain, sőt az uj világ őserdői közepében néha egy rég elenyészett miveltség maradványaira akadunk.
Vissza
Tartalom
Második Rész.
Bevezetés 1
ELSŐ KÖNYV.
MELY ÉRTELEMBEN VESZIK ÁTALÁBAN A SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG
ÉS NEMZETISÉG ESZMÉJÉT.
I. Fejezet. Hogy' tudhatni meg: minő értelmet tulajdonít a nép bizonyos eszméknek 11
II. Fejezet. A szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméinek eredetéről, s azon értelemről, melyet ezen eszméknek
polgárisodásunk folyama alatt jelen korunkig mindenkor tulajdonítottak 13
Jegyzetek a II. fejezethez 25
III. Fejezet. Mily értelmet tulajdonít a nép korunkban a szabadság és egyenlőség eszméinek 27
Jegyzetek a III. fejezethez 41
IV. Fejezet. Bővebb bizonyítása, hogy nem az átalános
egyenlőség, hanem az egyéni szabadság élvezete korunkban a törekvés tárgya 43
Jegyzetek a IV. fejezethez 50
V. Fejezet. Azon értelem, melyben a szabadság, egyenlőség
és nemzetiség fogalmait az emberek legtöbbnyire veszik,
ellentétben áll azzal, a mely értelemben e fogalmakat az államban valósítani törekszenek 51
MÁSODIK KÖNYV.
AZ ÁLLAM CZÉLJA.
I. Fejezet. A kérdés fölállítása 57
II. Fejezet. Az állam jogalapja s az e tárgy körül fölállított
elméletek nagy hibája 58
Jegyzetek a II. fejezethez 66
III. Fejezet. Az állam czéljáról 67
Jegyzetek a ül. fejezethez 72
IV. Fejezet. Az államot az egyesek mindig csak személyes
czéljaik eszközének tekintik 73
Jegyzetek a IV. fejezethez . 86
V. Fejezet. Senki sem nyúl czéljai elérése végett távolabbi
eszközökhez, míg kielégítőknek találja a közelebb fekvőket;
minélfogva az emberek az államot csak azon czélok
elérhetése végett veszik igénybe, melyeket saját erejökkel,
vagy kisebb társulatok alkotása által nem érhetnek el . 88
Jegyzetek az V. fejezethez . . . 92
VI. Fejezet. Az állam czélja az egyéni biztonság 93
VII. Fejezet. A biztosságról, melyet az államban keresünk. . 95
Jegyzet a VII. fejezethez 98
VIII. Fejezet. Azon javakról, melyeknek biztosítását keresi az
egyén az államban 99
Jegyzetek a VIII. fejezethez 103
IX. Fejezet. Nem czélja az államnak anyagi és erkölcsi
javak élvezetét szerezni meg az egyesnek, hanem csak a javaknak biztosítása 104
Jegyzetek a IX. fejezethez 111
X. Fejezet. Az államtudomány feladata 113
HARMADIK KÖNYV.
AZ EGYÉNI SZABADSÁG BIZTOSÍTÉKAI.
I. Fejezet. Minden czélszerű alkotmány átalános kellékei . 117
II. Fejezet. Mely eszközökkel tarthatják fönn az államok önállóságukat 119
III. Fejezet. Az alkotmány befolyása az állam hatalmára . . 121
IV. Fejezet. A központosítás szüksége 124
V. Fejezet. A központosítás határai 125
Jegyzet az V. fejezethez 128
VI. Fejezet. Mely tárgyakra nézve szükséges a központosítás
minden államban 129
VII. Fejezet. A hatalmak megosztásáról 133
Jegyzetek a VII. fejezethez 141
VIII. Fejezet. A végrehajtó hatalmat a törvényhozónak alá
kell vetni; az állam kormánya pedig nem a végrehajtó
hatalom egy részének tekintendő 142
Jegyzet a VIII. fejezethez . . . . 146
IX. Fejezet Az egyénnek is bizonyos biztosítékokra van szüksége az állam ellenében 147
Jegyzetek a IX. fejezethez . . 151
X. Fejezet. A szabadság biztosítékai az államhatalom ellenében 152
XI. Fejezet. A szabadság biztosítékai az államhatalom belszervezete által 153
XII. Fejezet. A királyság alkotmányos jelentősége 156
Jegyzetek a XII. fejezethez . 163
XIII. Fejezet. A felsőház feladata 164
Jegyzetek a XIII. fejezethez 173
XIV. Fejezet. A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak
a néptől függése által 174
XV. Fejezet. Választási jog és felelősség 176
XVI. Fejezet. A választási jog és felelősség nem nyújt elég
biztosítékot a szabadságnak 179
XVII. Fejezet. A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak
bizonyos körre szorítása által 183
Jegyzet a XVII. fejezethez 188
NEGYEDIK KÖNYV.
A KÖZPONTOSÍTÁS.
I. Fejezet. A központosítás kérdése vizsgálatának helyes szempontja 191
Jegyzetek az I. fejezethez 197
II. Fejezet. A kérdés felállítása 198
III. Fejezet. Nem igaz, hogy az állam a közigazgatási központosítás elvének alkalmazásából több erőt és biztosságot merítne 200
IV. Fejezet. A központosítás befolyása az államhatalom biztosságára 204
Jegyzetek a IV. fejezethez 209
V. Fejezet. Az ellenállásról, melyet az államhatalomnak központosított államokban le kell győznie 210
VI. Fejezet. Mely eszközök állanak a központosított államnak rendelkezésére? 212
VII. Fejezet. Az oktatás-ügy központosításának eredményei . 216
Jegyzetek a VII. fejezethez 224
VIII. Fejezet. A törvénykezési központosítás eredményei . . 226
Jegyzetek a VIII. fejezethez 236
IX. Fejezet. A közigazgatási központosítás eredményei. . . 238
Jegyzetek a IX. fejezethez 247
X. Fejezet. A központositás befolyása az államot benn fenyegető veszélyekre 248
Jegyzetek a X. fejezethez 256
XI. Fejezet. A központosítás befolyása az államot fenyegető külveszélyekre . 257
Jegyzetek a XI. fejezethez 269
XII. Fejezet. Mit kiván az egyén a szabadság nevében az államtól ? 271
Jegyzetek a XII. fejezethez 278
XIII. Fejezet. A központosítás befolyása az egyéni szabadságra 280
Jegyzetek a XIII. fejezethez 286
XIV. Fejezet. A központosítás befolyása a politikai szabadságra 287
A) Választási jog 288
B) Azon jog, mely szerint feleletre vonhatják, a kikre a közügyek vezetését bizták 291
c) Az adómegtagadás joga 294
D) Az ellenállás lehetsége 297
Jegyzetek a XIV. fejezethez 303
XV. Fejezet. A központosítás befolyása a haladásra 305
XVI. Fejezet. Mely eszközökkel előzhetni meg korunk veszélyeit 316
Jegyzetek a XVI. fejezethez 323