kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 127 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Megjelent 500 példányban. |
A hazai felsőtechnikai oktatás rövid története | 11 |
Fahidak | |
Nagyobb fahídjaink | 12 |
Régi erdélyi fahidak | 13 |
A segesvári Küküllő-híd | 14 |
A fenyőfalvi Olt-híd | 14 |
Megjegyzések | 14 |
Kőhidak | |
A hortobágyi híd | 17 |
A rárosi Ipoly-híd | 18 |
A Ladók-völgyhíd | 18 |
Betonépítés, beton boltozott hidak | |
Magyar cementgyárak | 19 |
Beton hajózózsilip | 19 |
Az Országház beton alaplemeze | 19 |
Megjegyzések | 20 |
A miskolci Vay úti betonhíd | 20 |
Az érdi vasúti boltozott betonhíd | 21 |
Vashidak | |
Vashidak építése a XIX. század első felében | 22 |
A Maderspach-féle hidak | 22 |
Széchenyi kezdeményezése lánchíd építésére | 24 |
Maderspach lánchíd-terve | 24 |
Vásárhelyi Pál függő híd-terve | 25 |
Pest és Buda közti állandó híd tervei | 25 |
A hídépítés fejlődése a XIX. század második felében | 26 |
Culmann, a grafosztatika megalapítója | 26 |
Kherndl Antal életrajta | 26 |
Kherndl-eljárás a tartók elhajlásának grafikai meghatározásában | 28 |
Két végén befogott ívtartó reakcióinak meghatározása o ponti módszerrel | 28 |
Kherndl úttörő dolgozatai | 29 |
Kherndl A tartók grafosztatikája c. műve | 31 |
Kherndl mint tanár | 31 |
Kherndl és tanítványai szerepe a nagy hídépítéseinkben | 31 |
A magyar hídépítés helyzete a szabadságharc után | 32 |
A szegedi vasúti híd | 33 |
Az 1870-80-as évek hídépítkezései | 33 |
A Margit-híd | 34 |
A szegedi közúti Tisza-híd. Feketeházy terve | 34 |
Az 1890-as években épült hidak | 36 |
A tokaji közúti híd | 36 |
A mönchensteini hídkatasztrófa tanulságai | 36 |
Nemzetközi pályázat az Eskü téri és a Fővám téri hidak terveire | 37 |
Feketeházy és Totth terveinek összehasonlítása | 39 |
A Ferenc József- (Szabadság-) híd | 40 |
A Ferenc József- (Szabadság-) híd néhány hibája | 42 |
Feketeházy János életrajza | 42 |
Az Erzsébet-híd | 45 |
Kábelhíd vagy lánchíd? | 45 |
Az Erzsébet-híd szerkezeti elrendezése | 46 |
Újszerű szerkezeti részletek | 47 |
A budai hídfő csúszása. A hídfő megerősítése | 48 |
A láncok gyártása | 49 |
Állványozás, helyszíni szerelés | 49 |
A régi Lánchíd újjáépítése (1913-15) | 50 |
A tervező bizottság tagjainak kitüntetése | 52 |
A Széchenyi-Lánchíd adatai | 52 |
Gállik, Beke és Jurkinyi tevékenysége | 52 |
Folytvas és karbonacél | 53 |
Az anyagvizsgálat fejlődése | 54 |
Gállik István életrajza | 55 |
Gállik tudományos munkássága | 56 |
Beke József életrajza | 58 |
Czekelius Aurél életrajza | 61 |
A budapesti hidak pályaburkolatainak kijavítása | 62 |
Seefehlner Gyula munkássága | 62 |
Totth Róbert működése | 63 |
Vashidak építése a XX. század első felében | 63 |
A bajai vasúti híd | 63 |
A budapesti déli összekötő vasúti híd | 63 |
A Gubacsi-híd | 64 |
Hídtervezőink külföldi sikerei | 64 |
A közúti hídszabályzat | 64 |
Az 1919-ben felrobbantott Tisza-hidak | 65 |
Új hidak építése (Győr, Dunaföldvár) | 65 |
Kossalka János életrajza | 67 |
Kossalka tudományos munkássága | 68 |
Kossalka műszaki alkotásai | 69 |
Pályázat az óbudai (Árpád-) híd és a Boráros téri (Petőfi-) híd terveire | 69 |
A Boráros téri (Petőfi-) híd építése | 70 |
Álgyay (Hubert) Pál működése | 72 |
Az óbudai Árpád-híd építése | 72 |
A Margit-híd megerősítése és kiszélesítése | 74 |
A polgári Tisza-híd | 77 |
A második világháborúban felrobbant vashidak újjáépítése | 77 |
A felrobbantott budapesti hidak | 80 |
A Kossuth-híd építése | 81 |
A Ferenc József- (Szabadság-) híd helyreállítása | 83 |
A Margit-híd helyreállítása | 84 |
A Lánchíd újjáépítése | 85 |
Az Erzsébet-híd problémája | 87 |
A Petőfi-híd és a déli összekötő vasúti híd újjáépítése | 87 |
Az újpesti vasúti híd helyreállítása | 88 |
Vidéki Duna-hidak újjáépítése | 88 |
A medvei, bajai, dunaföldvári és komáromi híd | 88 |
A Tisza-hidak újjáépítése | 89 |
Új vasszerkezet a Tisza-hidakon. A szolnoki közúti híd | 89 |
A vásárosnaményi híd | 90 |
A szegedi közúti híd | 90 |
Egyéb vidéki hidak | 92 |
A vasszerkezet helyszíni szerelése, különböző hidaknál | 92 |
Roncskiemelés az újjáépítésnél | 94 |
Vidéki vasúti hidak helyreállítása | 96 |
A szolnoki vasúti híd | 96 |
A komáromi híd | 96 |
Az algyői híd | 97 |
A csongrádi híd | 97 |
Alumíniumhíd Szabadszálláson | 98 |
Az új hídszabályzatok | 98 |
Az Uvaterv. A korszerű magyar hídépítés | 100 |
Vasbetonhidak | f |
A vasbeton alkalmazásának kialakulása | 103 |
Laboratóriumi vizsgálatok | 103 |
Első vasbetonhídjaink | 104 |
Vasbetonszerkezetek méretszámításai | 104 |
A vasbeton mint a vas versenytársa | 105 |
Zielinski Szilárd, a vasbetonépítés apostola | 106 |
Századeleji vasbetonhídjaink | 106 |
A sinkai völgyhíd nemzetközi sikere | 106 |
A garamkövesdi ívhíd | 107 |
1914 előtt épült vasbeton-gerendahidak | 108 |
Zielinski Szilárd életrajza | 109 |
Zielinski munkatársai | 110 |
Az első világháború után épült vasbetonhidak | 111 |
A vonórudas ívhidak bevezetése hazánkban | 112 |
Vonókábeles ívhidak | 113 |
Merev vasbetétes terv a Margit-híd újjáépítésére | 114 |
A sárvári és a rábahidvégi vonórudas hidak | 114 |
Merevítőgerendás ívhidak | 115 |
A szolnoki felüljáró | 115 |
A dunaharaszti vasúti ívhíd | 115 |
A győri sétatéri Rába-híd | 116 |
A veszprémi völgyhíd | 117 |
A varasdi völgyhíd | 117 |
A kecskeméti vasúti aluljáró | 119 |
Felrobbantott vasbetonhidak újjáépítése | 119 |
A szolnoki felüljáró helyreállítása | 120 |
V lábas kereszthíd. Új hídfőtípus | 120 |
Előregyártás. Feszítés | 121 |
Feszített hidak hazánkban | 122 |
A budapesti Dimitrov téri közúti felüljáró | 122 |
A Gazdasági Főtanács állásfoglalása feszített szerkezetek kérdésében | 122 |
A kaposvári feszített híd | 123 |
A Bolond úti híd | 124 |
A magyar hídépítés biztató jövője | 125 |
Irodalom | 126 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.