A vörös "éden" fiai

Fülszöveg

Mi az emberi sors? Meghatározhatatlan fenomén, mondják. Könnyű helyzetben voltak az ókori filozófusok, viszonylag egyszerű és áttekinthető körülmények között. Így fogalmaztak: „Boldog, aki szabadnak, s nem rabszolgának, gazdagnak és nem szegénynek, férfinak és nem nőnek született". Úgy képzelték, az ember sorsa már a bölcsőjében el van rejtve! Valóban igaz lenne, hogy jobb sors vár arra, aki gazdag, híres családba született? Döntse el az olvasó. Történetünkből az derül ki, nem elég! Nem elég az anyagi biztonság, a szerencsés családi körülmény, még ennél is fontosabb lehet, glóbuszunk melyik csücskére vet minket a véletlen; északra, sarki hidegbe, vagy déli, trópusi őserdők mélyére, a keleti vagy nyugati féltekére...
S hiába született valaki akár főűri családba a tizenkilencedik század közepén, mert a világháború után Európa nyugati részén még az egyszerű paraszt sorsa és jövője is kedvezőbb, mint a bolsevikok üldözte arisztokrácia élete, tőlük lényegesebben keletebbre...
Az, hogy hol és mikor született az ember, a világháború mindent felforgató és mindent elsodró vihara után döntő tényezővé válik! Ha olyan szerencsés, hogy Európa nyugati felében jött a világra, gyökerei sértetlenek maradnak, nem veszít sokat. Ha Közép- vagy Kelet-Európában látta meg a napvilágot, akkor mindent elveszített: rokont, barátot, házat, földet, hazát és a szabadságot. S nem volt a világon olyan érdem, tehetség, igyekezet, jóság vagy gonoszság, akár gaztett, amely ezen változtatni tudott volna...
Valóban tehetetlenek lennénk a sors szeszélyeivel szemben?! Vissza