Előszó
Részlet a könyvből:
Della Street kinyitotta a belső irodaszoba ajtaját és azon a hangon szólt ki, melyet ösztönösen használnak a nők, ha gyermekhez, vagy nagyon beteg emberhez beszélnek.
-...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Della Street kinyitotta a belső irodaszoba ajtaját és azon a hangon szólt ki, melyet ösztönösen használnak a nők, ha gyermekhez, vagy nagyon beteg emberhez beszélnek.
- Tessék, Mr. Cartrigt - mondta. - Mr. Mason várja önt.
Szélesvállú, meglehetősen zömök, harminc-harminckét év körüli férfi lépett a szobába. Barna szeme különös, megkínzott pillantással nézett Perry Mason komoly arcába.
- Maga Perry Mason, az ügyvéd? - kérdezte.
Mason bólintott.
- Üljön le, kérem - mondta és intett a karosszék felé.
A férfi belezuhant a székbe, gépies mozdulattal előhúzta a zsebéből a csomag cigarettát, kivett belőle egyet és már félúton volt a keze, hogy visszadugja a zsebébe, mikor eszébe jutott, hogy Perry Masont is illenék megkínálni.
Keze, mely kínálásra nyujtotta a csomagot remegett. Az ügyvéd okos szeme megállt egy pillanatra a reszkető kézen, aztán megrázta a fejét.
- Köszönöm, én mindig ugyanazt a fajtát szívom.
A férfi bólintott, gyors, ideges mozdulattal visszagyűrte zsebébe a cigarettákat, rágyujtott és látszólag közömbösen előrehajolt, hogy a könyökét nekifeszíthette a szék karjának és megtámaszthatta vele az égő gyufát tartó kezét.
Vissza