A volt cs. és kir. 46. gyalogezred világháborus története I-II.

Előszó

Drága vérrel megírott történelem ez! - Ragyogó hőstettek halvány képei; magyar dicsőség fonnyadó virágai; ködbeszálló nagy idők emberfölötti szenvedéseinek, martiromságának feledésbemenő, szükszavu vázlata ezen könyv tömör tartalma. Pedig köteteket lehetne irni a 46-osok haditetteiről, köteteket szenvedéseikről és hőstetteiknek az egész háborun végigvonuló, szakadatlan sorozatáról. Fogalom volt a szegedi 46-os ezred; a hősiesség és megbizhatóság dicsőséges fogalma. Hány számtalan esetben mentette meg a már-már végzetessé fajuló helyzetet; hány számtalanszor volt kénytelen, alig hogy kis pihenőre vitték a derék ezredet, ujból a legsúlyosabb harcokba avatkozni és vérét ontva a döntést kierőszakolni.
A világháboru során a 46. gyalogezred több mint három esztendeig volt az én parancsnokságom alatt, éspedig a harcterek legnehezebbjein. Soha nem csalódtam benne, ha a legsulyosabb föladatok elé is állitottam, mindig hüségesen és bámulatos áldozatkészséggel, többnyire sikeresen hajtotta végre azt, amivel megbiztam.
Köteteket irhatnék én is a 46-osok kálváriájáról, az ő lelkes hazafiságukról, hü megbízhatóságukról, hősiességükről, hiszen szemtanuja voltam gyakran emberfölötti küzdelmeinek és láttam azt, hogy mire képes hazája védelmében e hős nemzedék.
Hogy csak egynéhány esetet említsek föl, 1914 december 13-án midőn hadtestem elkeseredett küzdelemben elfoglalta Dukla városát és az attól északra fekvő magaslatokat, akkor láttam a 46-osoknak sulyos tusában végződő győzelmes támdását a 534 magaslatra, hol egész rajvonalaik maradtak holtan a hófödte lejtőkön s mégis riadó lelkesedéssel foglalták el az oroszok hatalmas állását az egész helyőrséget foglyul ejtve. Vissza