A Víziváros

Előszó

Több évtizedes lappangás után került a kezembe - elsőként a Bevilaqua Borsody Béla életműve iránt érdeklődők közül - a különös sorsú művelődéstörténész mind ez ideig publikálatlan várostörténeti kötetének kézirata: A Víziváros című munka. Pontosabban szólva, a most előkerült, két testes tékába kötött gépelt lapok nagyjából a felét jelentik a teljes műnek. Ugyanennyi elveszett a szövegből. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vonatkozó leltárkönyvéből kiderül: 1960-61-ben két részletben a teljes monográfiát vették meg - egyébként magától a szerzőtől, háromezer s néhány száz forintért -, de az 1967. évi leltár szerint már csak a kézirat egyik fele szerepel az állomány-nyilvántartásban.
Ez a (fél) kézirat rendezetlen. Gépirat. A szerző azután, hogy lemásoltatta, már nem vette kézbe, nem javította ki a gépelési hibákat, félreolvasott szavakat, s nem is csoportosította egymás mellé - valamiféle koncepciót követve - az egyes részeket, a fejezeteket. Sokszor a fejezethatárok sem állapíthatóak meg, legfeljebb abból, hogy valamikor valaki gemkapoccsal összetűzte a (szerinte) egy tematikai egységhez tartozó lapokat. Akkor sorszám is került a kötegekre, ám ezek semmiféle logika alapján nem alkalmasak az összerendezésre, arra, hogy támpontot nyújtsanak a posztumusz mű megszerkesztéséhez. Arról nem is beszélve, hogy - mint említettük - az anyagnak mintegy a fele (és nem az egyik vagy a másik fele!) végleg elveszett. Mégis, így is, felfedezés értékű az, ami megmaradt. S a hiányos lapokból, a megmaradt kéziratból összeállítható egy kétségtelenül csonka tartalmú, de minden sorában a szerzőjére jellemző Bevilaqua-kötet: a Víziváros kultúrhistóriája.
Ezt veheti most kézbe, a kiadó és támogatói gesztusának köszönhetően az olvasó. Vissza