A Visegrádi országok vasúti közlekedése

Tartalom

Előszó 9
A Visegrádi országok 11
LENGYELORSZÁG VASÚTI KÖZLEKEDÉSE 17
1. A vasútépítést és üzemelést befolyásoló természeti viszonyok a földrajzi fekvés, valamint az Európán belüli közlekedés földrajzi helyzet és a történelmi fejlődés főbb jellegzetességei 19
2. A vasúthálózat kialakulása 21
2.1. A fővonali alaphálózat kialakulása 1842-től az 1880-as évekig 21
2.2. A hálózat kiteljesedésének eltérő intenzitású műveletei a három országrészben az 1880-as évektől 1920-ig 24
2.3. A szintetikus állammá válás vasúthálózati gondjai. A hálózat interoperábilissá tétele
és a nagyszabású kiegészítő pályaépítések a két világháború között az új államterületen 27
2.4. A második világháború utáni újabb határeltolódások és az extenzív iparosítás által
igényelt hálózatbővítések 29
2.4.1. A második világháború utáni változások a hálózatban 29
2.4.2. A szovjet hadsereg által szélesített, valamint szétszedett pályák 30
3. A Lengyel Vasutak szervezeti és tulajdoni átalakulása a rendszerváltás óta 32
3.1. A vállalatként működő államvasút piacérzékeny társaságokká alakulásának folyamata
a politikai fordulat óta (1990-2007) 32
3.2. A halogatott privatizáció. Vita a privatizáció idejének megválasztásáról 33
3.3. A PKP Rt/holding és tagtársaságainak tevékenysége az EU csatlakozás, illetve a piacliberalizáció jegyében 34
3.4. ATEN-R-hez való hozzáférés liberalizálása 35
3.4.1. A liberalizáció feltételei 35
3.4.2. A holding tevékenységi irányai a TEN-R hálózathoz való hozzáférés liberalizálásával kapcsolatban 35
3.5. A saját és idegen társaságok szolgáltatásainak engedélyezése 36
3.6. A vasút regionalizálása 37
3.7. A PKP Rt „anyatársaságot" alkotó szegmens társaságok (leányvállalatok) főbb jellemzői 38
3.7.1. Infrastruktúra társaságok 41
3.7.1.1. PKP PLK Részvénytársaság - a lengyel infrastruktúra vasút 41
3.7.1.1.1 .A pályahálózat fenntartása és fejlesztése 42
3.7.1.1.2. Műtárgyak fenntartása, javítása 44
3.7.1.1.3. A PKP PLK keretében történő energiaellátás és villamosítás 47
3.7.1.1.4. Közlekedésirányítás 48
3.7.1.1.5. Hozzáférés, a hálózat igénybevételének feltételei 49
3.7.1.2. PKP Energia Kft. 52
3.7.1.3. PKP Informatikai Kft. 53
3.7.1.4. Vasúti Távközlési Kft. 53
3.7.2. Teheráru szállító társaságok 55
3.7.2.1. A PKP Cargo Rt. 55
3.7.2.2. A PKP Széles nyomtávú Kohászati Vasút Kft. 58
3.7.2.3. A nem a PKP-hez tartozó vasúti áruszállító magántársaságok 59
3.7.3. Személyszállító társaságok 60
3.7.3.1. A PKP Intercity Kft. 61
3.7.3.2. A PKP Regionális Közlekedési Kft. 62
3.7.3.3. A PKP Háromvárosi Gyorsvasút Kft. 63
3.7.3.4. A Varsói Elővárosi Vasút Kft. 63
3.8. A nem a PKP-hez tartozó „helyi" keskenynyomtávú vasutak 63
3.8.1. Az SKPL (Lengyel Helyi Vasúti Közlekedési Szövetség) 63
3.8.2. A felső-sziléziai városi és településközi személyszállító szolgáltató társaság,
a Tramwaje Slaskie 64
4. A vasúti pályahálózat erősen differenciált fejlesztése (Fajlagos forgalom intenzitás csökkenés versus hálózatfejlesztés) 66
4.1. Fővonalak kiépítése - pályamodernizálások/rekonstrukciók 66
4.1.1. A korridorok kiépítésének tervezetei - az eddigi eredmények 67
4.1.2. A 2004-2008 közötti időszakra tervezett vasúti fővonal beruházások
finanszírozási forrásai 72
4.2. A nagyszabású vasútmegszüntetések 74
4.2.1. A pályák- és szolgáltatások megszüntetésének időbeni folyamata és térségi következményei 74
4.2.1.1. A megszüntetések oka, mértéke és helye a rendszerváltásig 74
4.2.1.2. A vasút drámai leépülése az 1990-es évek elején 75
4.2.1.3. A megszüntetések harmadik, a 21. sz. elején is folytatódó időszaka 76
4.2.1.3.1. A személyszállítás megszüntetésének méretei a lengyelországi hálózaton és az általa leginkább érintett területek 76
4.2.1.3.2. A legújabb, ellentmondásos fejlemények, a részben sikeres újranyitási kísérletek 78
4.2.1.4. A személyszállító vonalhálózat „amputációjához" vezető okok és a már érzékelhető társadalmi/gazdasági következmények összefoglaló értékelése 80
5. A vasúti infrastruktúra főbb jellemzői a 21. század elején 83
5.1. A pályahálózat 83
5.1.1. A teljesítőképességet befolyásoló műszaki/hálózati jellemzők 83
5.1.2. A hálózat alakzatának, orientációjának értékelése a mai forgalmi igények szempontjából - különös tekintettel a vasútvonalak és települések viszonyára a csomópontok 94
5.2. A vasúti járműállomány 96
5.2.1. A vontató jármű és vasúti kocsi állomány jellegzetességei 96
5.2.2. A jármű beszerzés és a gyártó cégek 98
5.2.2.1. A villanymozdonyok a multi cégek hazai telephelyeiről 99
5.2.2.2. A hazai teher- és személykocsi gyártók, valamint termékeik 99
5.2.2.2.1. A lengyel villamos motorvonat gyártás múltjának főbb állomásai 101
5.2.2.2.2. Egy jól sikerült vagongyár privatizáció - a Swidnica 104
6. A forgalmi viszonyok 105
6.1. A vasút szerepe Lengyelország közlekedésében 105
6.2. A személyszállítás 108
6.2.1. A személyforgalom alakulása 108
6.2.2. A belföldi IC szolgáltatások 109
6.2.2.1. A nemzetközi IC/EC/EN szolgáltatások 111
6.2.2.2. A nagysebességű vasutak tervezése 114
6.2.2.3. A nagysebességű vasútvonalak tervezete 116
6.2.3. Az interregionális és regionális személyszállítás 119
6.2.4. A regionális személyszállítás 120
6.2.5. A helyi/agglomerációs - elővárosi közlekedés 120
6.3. A teheráru szállítás 121
6.3.1. A teljesítmény alakulása az utóbbi évtizedekben 121
6.3.2. A magán áruszállító társaságok teljesítménye 124
6.3.3. A szállítmányok árucsoportok szerinti összetétele 125
6.3.4. A legintenzívebb teherforgalommal terhelt vasútvonalak 126
6.3.5. A teherszállítás eddigi és jövőbeni alakulását befolyásoló főbb tényezők 126
6.4. A kombinált szállítás 127
6.5. A külkereskedelem és a tranzit által keltett teheráru szállítás mérete és iránya 133
6.5.1. Az összeurópai jelentőségű tranzitforgalom és az ország külkereskedelme által generált, változó irányú forgalom 134
6.5.2. A határátkelőhelyek sűrűsége és forgalma. A határokon át folytatott vasúti közlekedés 136
CSEHORSZÁG VASÚTI KÖZLEKEDÉSE 143
1. Az ország közlekedésföldrajzi helyzete, a közlekedést befolyásoló természeti adottságok és a történelmi háttér 145
2. A vasúthálózat kialakulása 147
2.1. A hálózat fejlődését befolyásoló főbb tényezők az egyes korokban 147
2.2. A fővonalhálózat kialakulása (1840-1870-es évek) 148
2.3. A helyiérdekű mellékvonal-hálózat kialakulása az 1880-1910-es években 150
2.4. A Csehország és a szomszédjai közötti vasúti összeköttetések (határátmenetek) sűrűsége az első világháború előtt 150
2.5. A két világháború közötti és az 1945-1990 közötti változások a hálózatban 151
3. A vasúti infrastruktúra jellemzői a 21. század elején 154
3.1. A pályahálózat műszaki és forgalmi kapacitás jellemzői (Általános műszaki jellemzők) 154
3.2. A pályák rendeltetéseik szerint: a fővonalhálózat 159
3.3. A gördülőállomány 159
4. A vasút szerepe Csehország közlekedésében - a forgalmi viszonyok 164
4.1. A közlekedés alágazati szerkezete (modal split) 164
4.2. Teheráru-forgalom 165
4.2.1. A forgalom alakulása, szerkezete, méretezése, intenzitása, irányultsága 165
4.2.2. A nemzetközi áruszállítás irányok és országok szerinti megoszlása 169
4.2.3. A kombinált forgalom 172
4.2.3.1. A kistávolságú, kényszerszülte Lovosice-Drezda RoLa szolgáltatás és a velejáró műszaki problémák megoldása 176
4.2.3.2. A kombinált szállítás korunkban - az új rendszerek alkalmazásának előnyei - a nyugati orientáció 179
4.3. A vasúti személyforgalom 182
4.3.1. A forgalom méretének és szerkezetének alakulása (A fővonali és vidéki személyszállítás közötti „szakadék") 182
4.3.2. Az emelt komfortszintű és gyorsaságú belföldi és nemzetközi (IC, EC/EN) szolgáltatások 135
4.3.3. A nagysebességű vasúti közlekedés tervei 186
4.3.4. A cseh „kvázi nagysebességű" Pendolino szolgáltatások 188
4.3.5. A prágai repülőtér elérése kötöttpályás közlekedési eszközzel 191
4.3.6. A határon átszolgáló nemzetközi interregionális vasúti személyszállítás. Új határátmenetek nyitása 192
4.3.7. A személyforgalmi szolgáltatásokat javító pályaudvar fejlesztések 194
4.3.7.1. A Prága „Nové Pjojeni" (új kapcsolat) projekt, a Masaryk és a főpályaudvar rekonstrukciója 194
4.3.7.2. A vidéki nagyvárosok pályaudvarainak modernizálása 195
5. A vasút szervezeti-műszaki megújulás 195
5.1. A Cseh Vasút (=CD Rt.) anyagi helyzete a rendszerváltás óta 195
5.2. A CD szervezeti átalakulása (A változó közlekedéspolitikai - törvényi keretek között vontatottan és ellentmondásosan végbemenő átalakulás főbb szakaszai) 198
5.2.1. A nemzeti (általános) közlekedéspolitika és az EU irányelvek az 1990-es évek elején 198
5.2.2. Az 1994. évi új vasúti törvény alapján végbement szervezeti átalakulás eredményei
és hiányosságai 199
5.2.2.1. Operátorok és regionális vasutak 201
5.2.2.2. A vasút szervezeti átalakításának folyamata a késői 1990-es években 203
5.2.3. A legújabb, 2000. évi vasúti törvény mint a szervezeti átalakulás további módját
meghatározó dokumentum 204
5.2.4. A 2001-2005. évi újabb rendelkezések 206
5.2.5. A vasúti szolgáltató magántársaságok néhány jellemzője 209
5.2.5.1. Desna vasút (ZD) [Zeleznicni Desna] 209
5.2.5.2. Jindrichuv Hradec Local Railways (JHMD) 210
5.2.5.3. OKD Doprava 210
5.2.5.4. SD - Kolejová dopravá as 211
5.2.5.5. Viamontas 211
5.3. A pályainfrastruktúra differenciált fejlesztése, a megvalósulóban levő és a tervezett projektek 212
5.3.1. A páneurópai korridorvasutak és az AGC/AGTC magisztrálék viszonya. A páneurópai korridorok vasúti fővonalai 212
5.3.2. A korridor/magisztrálé fejlesztések és más fővonalak rekonstrukciója 213
5.3.2.1. Az 1. sz. nemzeti tranzitkorridor (páneurópai IV. korridor) kiépítése 214
5.3.2.2. A 2. sz. nemzeti tranzitkorridor (a páneurópai VI. korridor) kiépítése 216
5.3.2.3. A 3. sz. nemzeti tranzitkorridor mint a IV. helsinki korridor része,
valamint a DB és az V. korridor közötti összeköttetés megteremtője 218
5.3.2.4. A 4. sz. nemzeti tranzitkorridor, mely a TEN-be való bekötést, valamint a IV., VII. és X. helsinki korridor közötti összeköttetést szolgálja 218
5.3.2.5. Egyéb pályainfrastruktúra-fejlesztések 219
5.3.3. Új pályák építése 219
5.4. A gördülőállomány fejlesztése 220
5.4.1. Korszerű járművek beszerzése a nemzetközi korridorokon folyó közlekedéshez 220
5.4.2. A belföldi közlekedés fejlesztéséhez történő járműfejlesztések 221
5.4.2.1. Mozdonyok 221
5.4.2.2. Vasúti kocsik - elővárosi motorvonatok 222
SZLOVÁKIA VASÚTI KÖZLEKEDÉSE 225
1. Az ország közlekedés-földrajzi helyzete, a közlekedés természeti adottságai 227
2. A vasúthálózat kialakulása 228
2.1. Az 1914 előtti fővonalak 228
2.2. Az 1914 előtti mellékvonal-hálózat 231
2.3. Az 1945-1990. évi fejlődés 231
3. A Szlovák Vasutak megújulása, szervezeti átalakulása 232
3.1. Az önállósulás, az átalakulás dokumentumai, az új szervezeti struktúra
létrehozásának megalapozása 1990 és 2001 között 232
3.2. A Szlovák Vasutak 2002. évi szétbontása 235
3.3. A Szlovák Vasutak további szervezeti átalakulásával létrejött vasúttársaságok jellemzői 237
3.3.1. A ZSR infrastruktúra-vasút 237
3.3.1.1. A ZSR szervezeti felépítése, infrastruktúrája és az infrastruktúráján végbemenő forgalom jellemzői 238
3.3.1.2. A pályahasználati díj megállapításának problémái és a pályadíjbevételek szerkezete 243
3.3.1.3. A ZSR üzleti eredményeinek alakulása 245
3.3.1.4. A vasúti infrastruktúra folyamatban levő modernizációja 246
3.3.1.5. A ZSR stratégiai terve 247
3.3.2. A teheráru-szállító „CargoSlovakia" (ZSSK Cargo = Zeleznicná splocnost Cargo) 248
3.3.3. A vasúti szolgáltató magántársaságok 249
3.3.3.1. Az első lépések a teherszállításban a vasút szabad elérhetősége felé 249
3.3.3.2. Az eredményesen működő BRKS 250
3.3.3.2.1. A személy- és teheráru-szállítás járműállománya 250
3.3.3.2.2. A BRKS személyszállító tevékenysége 250
3.3.3.2.3. A BRKS teheráru-szállítása 251
3.3.4. A személyszállítási szolgáltató állami részvénytársaság, a ZSS 251
3.3.5. A regionális vasutak megszüntetése és részleges újranyitása 252
3.3.5.1. A vasútsztrájk és kedvező következménye és finanszírozása 253
3.3.5.2. A személyforgalom újraindítása a ZSSK által megszüntetett néhány pályán 254
3.3.5.3. Új működtetők: önkormányzatok és magántársaságok 254
4. A vasúthálózat fejlesztése 256
4.1. A pályahálózat műszaki állapota és a forgalomintenzitás viszonya 256
4.2. Az egyes TEN-korridorok használati értékét, teljesítőképességét befolyásoló
műszaki problémák a nagyobb rekonstrukciós munkálatok megindulása előtt az 1990-es évek derekán 256
4.3. A meglevő vasúti pályák modernizálásával, kiépítésével kapcsolatos fő feladatok 257
4.3.1. Az 1990-es években és a 21. század elején készült, megvalósult vagy megvalósulóban levő infrastruktúra-fejlesztési projektek 258
4.3.1.1. Az 1995 és századunk közötti tervezetek, az akkori, vagy akkor induló munkálatok 258
4.3.1.2. A Szlovákia és Lengyelország közötti második vasúti összeköttetés kialakulása, viszontagságai és helyreállítása 259
4.3.1.3. A 21. század első évtizedében meghirdetett újabb program és a pályarekonstrukció, -modernizáció eddigi eredményei 261
4.3.1.4. Pályaudvar-rekonstrukciók 262
4.3.1.5. Jelző- és távközlési rendszerek fejlesztése 263
4.4. A vasúti járműállomány fejlesztése 263
4.4.1. Megfontolatlan pendolino-rendelés 264
4.4.2. A vontatógép és gördülőállomány fejlesztése 264
4.5. A beruházások finanszírozási forrásai és az alkalmazotti állomány képzése 266
4.6. A szlovák főváros felértékelődése a nemzetközi vasúti közlekedésben 268
4.6.1. Pozsony kiemelkedő vasúti csomópont szerepének további erősödése 268
4.6.2. A Pozsony-Bécs városrégió széles nyomtávú kapcsolatának megteremtése 268
4.6.3. A Szlovákia szempontjából különleges jelentőségű Pozsony-Bécs vasúti kapcsolat 269
4.6.3.1. A történelmi előzmények 269
4.6.3.2. A térségi vasúthálózat mai pályáinak főbb jellemzői 272
4.6.3.3. A repülőterek közötti közvetlen összeköttetés biztosítása mint fő szempont
a fővárosok közötti vasúti kapcsolat megoldási módjának eldöntéséhez 275
5. A korunkbeli vasúti infrastruktúra 277
5.1. A pályahálózat 277
5.1.1. A domborzati viszonyok hatása a pályahálózatra, a műtárgysűrűség 277
5.1.2. A forgalmi teljesítőképességet/kapacitást befolyásoló műszaki jellemzők 278
5.1.3. A hálózat térszerkezete, külföldi kapcsolódási pontjai és a fővonalhálózat hierarchikus összetétele 279
6. A járműállomány 286
7. A vasút jelentősége Szlovákia közlekedésében, a forgalom alakulása és korunkbeli jellemzői 289
7.1. A forgalom csökkenésének mértéke 1990 óta és jellemzői a 21. század elején 289
7.1.1. Az áruszállítás 290
7.1.2. Az intermodális szállítás 292
7.1.3. A személyszállítás 292
7.1.3.1. A személyforgalom és a ZSSK gazdálkodásának alakulása 293
7.1.3.2. A ZSSK keretében végzett utasszállítási szolgáltatások néhány jellemzője 294
STATISZTIKÁK, TÁBLÁZATOK 299-335

Témakörök