A visegrádi királyi palota

Előszó

A visegrádi királyi palota a középkori Magyarország legfontosabb és legmonumentálisabb középkori építészeti alkotásai közé tartozott. Három évszázadon át épült hatalmas kiterjedésű, bonyolult elrendezésű épületegyüttese a 16-18. századi rombolások után mégis szinte nyomtalanul eltűnt a föld színéről. Az a tény, hogy emléke mégsem merült feledésbe, sőt ismereteink az idő előrehaladtával egyre inkább gyarapodnak róla, a régészeti kutatásoknak és a műemléki helyreállításoknak köszönhető, amelyek 75 éve, négy kutatónemzedék munkája révén folynak a területén. A föld alól kiásott épületek és leletek tudományos feldolgozása 50 év ásatásai után, 25 évvel ezelőtt kezdődtek meg. Ekkor új lendületet vett a feltáró és a helyreállító munka is. Egy ilyen jelentőségű történelmi és művészeti emlék tudományos kutatása és helyreállítása komplex régészeti, művészettörténeti, építészeti, műszaki, restaurátori, természettudományi ismereteket és gyakorlatot kíván, ezért csak egy nagy létszámú, vegyes összetételű és együttműködésre kész munkacsoport végezhet rajta eredményes munkát. A visegrádi palota kutatásában régészek, művészettörténészek, restaurátorok, építészek, kertészek, botanikusok, zoológusok, geológusok, fizikusok, vegyészek vettek részt. Munkájukat műszaki és gazdasági szakemberek, mesteremberek, építőmunkások, múzeumi dolgozók, diákok és egyetemi hallgatók sokasága segítette, kollégák, újságírók, múzeumlátogatók tömege támogatta. A visegrádi kutatócsoport minden tagja a saját tudományágán belül egy-egy speciális területtel foglalkozott, ugyanakkor minden kutató eredményeit és problémáit más szakterületet művelő munkatársaival folyamatosan összevetette, megvitatta. Ami Visegrádon az elmúlt két és fél évtizedben történt, az ennek az önzetlen szakmai együttműködésnek és közös gondolkodásnak az eredménye. Mindazok, akik ebben a programban részt vettek és részt vesznek, közösen vallják, munkájuk célja és értelme, hogy megismerjék és mások számára is bemutassák a palota falai között a középkorban folyt életnek az anyagi kultúrában megjelenő - és így számukra megragadható - vetületét. E munka eredménye maga a visegrádi palota, amelyet az elmúlt negyed évszázad műemléki és muzeológiai fejlesztései után ma sokkal teljesebben ismerhet meg az évente mintegy 100 000 ide látogató turista, mint ez bármikor korábban lehetséges lett volna. Az, hogy ez lehetővé vált, elsősorban annak a férfinak az érdeme, aki szilárd eltökéltséggel, elsőrendű szervezőkészséggel, továbbá kiváló szakmai felkészültséggel létrehozta és összetartotta a visegrádi palota kutatócsoportját, megálmodta, illetve megvalósította ezt a tudományos és örökségvédelmi programot, és leküzdött minden szakmai, valamint anyagi nehézséget, amely a visegrádi palota feltárásának és helyreállításának az útjában állt. Ő nem más, mint a visegrádi Mátyás Király Múzeum régész-igazgatója, Szőke Mátyás. Jelen kötetet a szerzők - tisztelettel és köszönettel az elmúlt 25 évért - neki ajánlják. Vissza