Előszó
Részlet a könyvből:
"Mint az Intézet felett felügyeletet gyakorló miniszterhelyettes a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a magam nevében szeretettel üdvözlöm az alapításának 30. évfordulóját ünneplő Villamosipari Kutató Intézet kollektíváját.
Kormányzatunk mind az Intézet alapításakor, mind további működése során azon alapelvből indult ki, hogy a kutatás lényeges és ki nem zárható eszköz az országban létrehozott termelési érték növelése szempontjából. Az intézeti munka hatásosságára lényeges befolyást gyakorol az, hogy a kutatómunka számára
- milyen célokat jelölünk ki,
- az ezzel kapcsolatos problémákat a kollektíva milyen eszközökkel, milyen gyorsan oldja meg,
- végül, milyen gyorsan sikerül a kutatási eredményt társadalmi termékké alakítani.
Célkijelölések szempontjából az intézeti tevékenység két szakaszban folyt. 1949-től 1968-ig a célokat a KGM és az Intézet vezetősége közösen határozta meg. 1968-tól kezdve az Intézet kapacitásának fenti meghatározási jellege célprogramok formájában kb. 15%-os részarányra redukálódott, míg a további domináns részét az ország erősáramú gyárai és egyéb ipari létesítményei határozták meg szerződések útján.
Az 1949-es alapító határozat az Intézet tevékenységét az erősáramú ipar fejlesztésére koncentrálta, az 1968-as módosítás viszont az Intézet hatáskörébe utalta a villamos energia felhasználási területeivel kapcsolatos mindenfajta probléma megoldását.
Az intézeti munka problémamegoldó jellegére és minőségére vonatkozóan az Intézettel kapcsolatban álló hazai vállalatok, intézetek, valamint a KGST kooperáló partnerek is elismerően nyilatkoztak, főleg a megoldott problémák és megoldást végzők létszámának kedvező arányát kiemelve.
A társadalmi termékké változtatás - mint ismeretes - intézeti és gyári közös probléma. Az Intézet a maga részéről e kérdést ipari bevezetési osztály létrehozásával és más kezdeményezésekkel próbálta elősegíteni."
Vissza