Előszó
Az Intézet felett felügyeletet gyakorló miniszterhelyettesként a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a magam nevében szeretettel üdvözlöm az alapításának 25. évfordulóját ünneplő Villamosipari Kutató Intézet kollektíváját.
Minden emberi tevékenység fokmérője az, hogy milyen értéket hoz létre. Ennek figyelembevételével úgy gondolom, hogy az értékelést abból a szempontból kell végrehajtanunk, hogy az Intézet 25 éves fennállása alatt milyen értékeket hozott létre, ill. milyen értékeket bocsátott a magyar népgazdaság rendelkezésére.
Az Intézet két erősen elhatárolható gazdasági szakaszban működött: 1949-től 1968-ig, mint költségvetési szerv, 1968-tól napjainkig, mint vállalat. A kutatási célokat az első időszakban a Kohó- és Gépipari Minisztérium és az Intézet közösen határozta meg; ezen meghatározás mértéke 1968-tól kezdve kb. 20...25%-ra redukálódott, míg a kapacitás maradék részét, azaz 75...80%-ot az ország erősáramú gyárai, valamint az ipar egyéb ágazatai definiálhatják.
Az Intézet eredetileg az erősáramú ipar fejlesztésére alapult, azonban szükségszerűen egyéb iparágak erősáramú problémáit is megoldotta, ez utóbbiakat - volumen szempontjából -az utóbbi években egyre nagyobb részesedéssel. Az Intézet össztevékenysége a ténylegesen felmerülő társadalmi igények kielégítésére irányul.
Az Intézet munkáiból és eredményeiből példaképpen néhány olyan jellegűt ragadok ki, amelyekről úgy vélem, hogy azoknak iparilag, bizonyos tekintetben országosan nagyobb jelentőségük volt.
A szigeteléstechnika területéről ki kell emelni a poliészter és epoxigyanták kifejlesztése által létrehozott új, öntött mérőváltókat és nagyfeszültségű szigetelőket, a sajtolóanyag-előállítás és -feldolgozástechnológia kidolgozására, valamint a szigetelőanyagok klimatikus és termikus behatásokra létrejövő elváltozásaira vonatkozó kutatásokat.
A villamos berendezések és erősáramú elektronika területén elért eredmények közül a 3000 LE-s magyar villamos mozdony egyenirányítójának kifejlesztését és a dunaújvárosi 6 MW-os blokksori hajtás megvalósítását emelem ki. Az előbbit kb. 150 db villamos mozdony legyártása, az utóbbit milliárdos nagyságrendű durvalemeztöbblettermelés, mint népgazdasági eredmény követte.
Technológiai vonalon beszélni kell a magyar erősáramú félvezetőipar megteremtéséről és több százezer darab szilíciumdióda legyártásáról. Lényegesnek tartom a fémmegmunkálás terén végzett kutatásokat a villamos energia közvetlen alkalmazásával.
Villamos készülék vonalon az európai szintű kis- és nagyfeszültségű biztosítósorozatok kidolgozása, a kisfeszültségű készülékek alapproblémáinak tisztázása, valamint a kisfeszültségű váltakozó- és egyenáramú zárlati laboratórium létrehozása és így komoly vizsgálati lehetőség megteremtése a fő érdem.
Vissza