kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Genius Könyvkiadó R.-T. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 743 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 28 cm x 19 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | J. F. Horrabin számos fekete-fehér rajzával, térképével illusztrálva. A térképeket és grafikonokat magyar felírással Janszky Béla rajzolta át. A függelék arcképeit Fáy Dezső rajzolta, térképeit és grafikonjait Janszky Béla szerkesztette. A végleges kiadást a szerző dolgozta és nézte át. Ez a példány csak Magyarország részére készült. Az utódállamok részére külön, függelék nélküli példányokat hozott forgalomba a kiadó. |
A VILÁG KELETKEZÉSE | |
A föld a térben és időben | 3 |
A kőzetek naplója | |
Az első élő lények | 5 |
A Föld kora | 8 |
A természetes kiválogatódás és a fajok változása | 9 |
Élet és éghajlat | |
Élet a vízben | 12 |
A legősibb állatok | 13 |
Miért változik szakadatlanul az élet? | 15 |
Az álló Nap-csillag | 17 |
Változások a Földön | 17 |
Az ember befolyásolhatja a változást | 18 |
A hüllők kora | |
A síkföldi élet kora | 19 |
Repülő sárkányok | 21 |
Az első madarak | 22 |
Zord idők s a halál korszaka | 23 |
Az első gerezna és az első tollruha | 24 |
Az emlősök kora | |
Az élet új kora | 25 |
Az első hagyományok | 26 |
Gyarapodásnak indul az agyvelő | 28 |
A világ újra eldurvul | 28 |
AZ EMBER SZÁRMAZÁSA | |
Ősember és ember | |
A majomtól származás elmélete | 33 |
Az emberfajta élőlények első nyomai | 36 |
A heidelbergi ősember | 36 |
A píltdowni ősember | 37 |
A neandervölgyi ember, egy kihalt fajta (Idősebb paleolit korszak) | |
A világ 50.000 évvel ezelőtt | 38 |
Az első ember mindennapos élete | 40 |
Az utolsó kőkori ember | 42 |
A rhodéziai koponya | 43 |
A jégkorszak utáni fiatalabb paleolit-korbeli emberek, az első igazi emberek (Fiatalabb paleolit-kor) | |
A hozzánk hasonló emberek megjelenése | 43 |
Pásztorok váltják fel a vadászokat | 50 |
Amerikában nem találtak ősemberi nyomokat | 51 |
A neolit-kor embere Európában | |
A földmívelés kezdete | 51 |
Hol keletkezett a neolit-kultúra | 53 |
A neolit-idők mindennapos élete | 53 |
Ősi kereskedelem | 57 |
A Földközi-tenger medencéje megtelik vízzel | 57 |
Ősi gondolkodás | |
Primitív filozófia | 59 |
Az "öreg ember" és a vallás | 60 |
A félelem és remény szerepe a vallásban | 61 |
Csillagok és évszakok | 61 |
A mese és mítosz kezdete | 62 |
A vallás összetett eredete | 64 |
Az emberfajták | |
Differenciálódik-e még az emberiség? | 66 |
Az emberiség főfajtái | 68 |
A barnabőrű népek | 70 |
Amerika népei | 72 |
Az emberi nyelvek | |
Nincs egységes ősnyelv | 73 |
Az árja nyelvek | 73 |
A semita nyelvek | 74 |
A hamita nyelvek | 75 |
Az ural-altáji nyelvek | 76 |
A kínai nyelvek | 76 |
Egyéb nyelvcsoportok | 76 |
Lehetséges-e egy ősnyelvcsoport | 78 |
Néhány elszigetelt nyelv | 78 |
A TÖRTÉNELEM HAJNALA | |
Az első civilizációk | |
Ősi városok és ősi nomádok | 83 |
A szumérok | 85 |
I. Szargon birodalma | 86 |
Hammurabi birodalma | 87 |
Az asszírok és birodalmuk | 87 |
A kaldeus birodalom | 88 |
Egyiptom ősi története | 90 |
India ősi műveltsége | 98 |
Kína ősi története | 98 |
A civilizáció kialakulása | 95 |
Tengerjáró és kereskedő népek | |
Az első hajók és hajósok | 97 |
Égei városok a történelem előtt | 99 |
Az első felfedező utak | 102 |
Az első kereskedők | 102 |
Az első utazók | 104 |
Az írás | |
A képírás | 105 |
A szótagírás | 107 |
A betűírás | 107 |
Az írás jelentősége az emberi életben | 108 |
Istenek és csillagok, papok és királyok | |
A pap megjelenik a történelemben | 110 |
A papok és a csillagok | 112 |
Papok és a tudás virradása | 113 |
A király a pap ellen | 114 |
Hogyan viaskodott Bel-Marduk a királyok ellen | 116 |
Egyiptom istenkirályai | 118 |
Si-Hvang-ti elpusztítja a könyveket | 120 |
Jobbágyok, rabszolgák, társadalmi osztályok és szabad emberek | |
A közrendű ember az ősi korban | 121 |
Az első rabszolgák | 122 |
Az első "független" emberek | 124 |
A három évezredelőtti társadalmi osztályok | 125 |
Az osztályok kasztokká merevülnek | 128 |
A kasztok Indiában | 129 |
A mandarinok rendje | 130 |
Öt évezred rövid összefoglalása | 131 |
JÚDEA, GÖRÖGORSZÁG ÉS INDIA | |
A szentírás és a próféták | |
A zsidók helye a történelemben | 135 |
Saul, Dávid és Salamon | 139 |
A zsidók vegyes származású nép | 142 |
A héber próféták jelentősége | 143 |
Az árja nyelvű népek a történelem előtti időkben | |
Az árja nyelvű népek elterjedése | 145 |
Az ősi árja élet | 148 |
Az első árják mindennapos élete | 151 |
A görögök és a perzsák | |
A hellén népek | 155 |
A hellén műveltség megkülönböztető vonásai | 156 |
Monarchia, arisztokrácia és demokrácia Görögországban | 158 |
A lídiai királyság | 163 |
A perzsák hatalomrajutása Keleten | 163 |
Krőzus története | 166 |
Dárius betör Oroszországba | 168 |
A marathoni ütközet | 171 |
Thermopüle és szalamisz | 172 |
Plátea és Mikále | 176 |
A görög gondolkodás viszonya az emberi társadalomhoz | |
Athén Periklesz korában | 177 |
Szokratesz | 181 |
Pláton és az Akadémia | 182 |
Arisztotelesz és a Liceum | 183 |
A filozófia | 184 |
A görög gondolkodás erényei és határai | 185 |
Nagy Sándor pályája | |
Makedóniai Fülöp | 188 |
Fülöp király meggyilkolása | 191 |
Nagy Sándor első hódításai | 193 |
Nagy Sándor hadjáratai | 198 |
Igazán nagy volt-e Sándor? | 200 |
Nagy Sándor utódai | 203 |
Pergamum, a műveltség menedéke | 204 |
Nagy Sándor, mint a világ egységének hordozója | 205 |
A tudomány és a vallás Alexandriában | |
A tudomány Alexandriában | 206 |
A filozófia Alexandriában | 207 |
Alexandria, mint vallásgyártó üzem | 207 |
Alexandria és India | 213 |
A buddhizmus eredete és elterjedése | |
Gótáma története | 214 |
A hitelvek és a legenda harca | 216 |
Gótáma Buddha tanítása | 218 |
A buddhizmus és Asoka | 220 |
Két nagy kínai mester | 224 |
A buddhizmus romlása | 227 |
A buddhizmus mai elterjedése | 228 |
A RÓMAI BIRODALOM EMELKEDÉSE ÉS BUKÁSA | |
A két nyugati köztársaság | |
A latinok eredete | 281 |
Az állam új formája | 235 |
A gazdag emberek köztársasága: Karthágo | 242 |
Az első pún háború | 242 |
Az idősebb Cato és Cato szelleme | 244 |
A második pún háború | 246 |
A harmadik őún háború | 250 |
A pún háború aláássa a római szabadságot | 252 |
A római köztársaság és a modern állam egybevetése | 253 |
Tiberius Gracchustól a római istencsászárig | |
A közrendű ember elnyomásának tudománya | 256 |
A római állam pénzügye | 258 |
A köztársasági politika utolsó évei | 259 |
A kalandor tábornokok kora | 263 |
A köztársaság vége | 264 |
Az uralkodó eljövetele | 267 |
Miért bukott meg a római köztársaság? | 269 |
A caesarok a tenger és az óvilág nagy síkságai között | |
A császárok rövid felsorolása | 272 |
A római civilizáció fénykora | 273 |
A római lélek korlátai | 281 |
Megmozdulnak a nagy rónák lakói | 282 |
A nyugati (az eredeti római) birodalom összezsugorodik | 288 |
A keleti (az új életre ébredt görög) birodalom | 293 |
A KERESZTÉNYSÉG ÉS AZ IZLÁM | |
A kereszténység eredete, elterjedése és viszályai | |
Júdea a keresztény korban | 299 |
Názáreti Jézus tanításai | 301 |
Az új egyetemes vallások | 306 |
Názáreti Jézus keresztrefeszítése | 307 |
Jézus tanításainak bővülései | 308 |
A kereszténység küzdelmei és üldöztetése | 322 |
Nagy Konstantin | 314 |
A hivatalos kereszténység megalapítása | 315 |
Európa térképe Kr. u. 500-ban | 318 |
A kereszténység megmenti a tudást | 320 |
Ázsia hét évszázada (körülbelül Kr. e. 50-től Kr. u. kb. 655-ig) | |
Nagy Justinianus | 323 |
A Szasszanidák birodalma Perzsiában | 324 |
Szíria leromlása a szasszanidák alatt | 325 |
Az izlám első üzenete | 328 |
Zoroaszter és Mani | 329 |
Hún népségek Közép-Ázsiában és Indiában | 330 |
Kína nagy korszaka | 332 |
Kína értelmi bilincsei | 334 |
Juan Hvang utazásai | 338 |
Mohamed és az izlám | |
Arábia Mohamed előtt | 342 |
Mohamed élete első menekülésig | 344 |
Mohamed harcos próféta lesz | 346 |
Az izlám tanításai | 348 |
Abu Bekr és Omar kalifák | 350 |
Az Omajádok nagy napjai | 354 |
Az izlám hanyatlása az Abbaszidák alatt | 358 |
Az arab izlám intellektuális élete | 360 |
A kereszténység és a keresztes hadjáratok | |
A nyugati világ süllyedésének legmélyebb pontján | 362 |
A hűbéri rendszer | 363 |
A Merovingek frank királysága | 366 |
A nyugati barbárok megkeresztelkedése | 367 |
Nagy Károly lesz Nyugat császára | 370 |
Nagy Károly egyénisége | 372 |
A franciák és a németek különválnak | 374 |
A normannok, szaracénok, magyarok és törökök | 376 |
Konstantinápoly Rómához fordul segítségért | 380 |
A keresztes hadjáratok | 382 |
A keresztes hadjáratok, mint a kereszténység megpróbáltatása | 386 |
II. Frigyes császár | 387 |
A pápaság hibái és gyarlóságai | 389 |
A nagy pápák sora | 393 |
A SZÁRAZFÖLDI MONGOL BIRODALMAK ÉS AZ ÚJ TENGERI BIRODALMAK | |
Dzsingisz kán és utódainak nagy birodalma (A szárazföldi utak korszaka) | |
Ázsia a XII. század végén | 399 |
A mongolok emelkedése és győzelmei | 401 |
Marco Polo utazásai | 404 |
Az ottomán törökök és Konstantinápoly | 408 |
Miért nem keresztelkedtek meg a mongolok? | 411 |
Kublaj kán megalapítja a Juan dinasztiát | 411 |
A mongolok a törzsrendszerre térnek vissza | 412 |
A Kipcsak birodalom és Moszkva cárja | 412 |
Tamerlán | 413 |
India mongol birodalma | 414 |
A mongolok és a cigányok | 416 |
A nyugati civilizáció újjászületése (A tengeri utak foglalják el a szárazföldi utak helyét) | |
A kereszténység és a népnevelés | 417 |
Európa önállóan kezd gondolkodni | 422 |
A nagy dögvész és a kommunizmus derengése | 425 |
Hogyan szabadította föl a papír az emberi lelket | 427 |
Az uralkodók protestantizmusa és a népek protestantizmusa | 428 |
A tudomány újjáébredése | 432 |
Az európai városok újból növekedni kezdenek | 437 |
Amerika megjelenik a történelemben | 440 |
Milyennek látta Machiavelli a világot | 446 |
A svájci köztársaság | 448 |
V. Károly császár élete | 449 |
A fejedelmek akarata szerint való protestantizmus | 455 |
A földalatti intellektuális áramlat | 455 |
A NAGYHATALMAK KORA | |
Fejedelmek, parlamentek és nagyhatalmak | |
A fejedelmek és a külpolitika | 459 |
A holland köztársaság | 460 |
Az angol köztársaság | 468 |
Németország bomlása és viszálykodása | 468 |
A nagymonarchia ragyogása Európában | 470 |
A nagyhatalmi eszme növekedése | 474 |
A lengyel koronás köztársaság és későbbi sorsa | 477 |
Az első harcok a gyarmati birodalmakért | 479 |
Brittánia hatalmába keríti Indiát | 480 |
Oroszország rohama a Csendes-tengerig | 488 |
Mint vélekedett Gibbon a világról 1780-ban? | 484 |
A szociális béke vége felé közeledik | 488 |
Amerika és Franciaország az új demokratikus köztársaságok | |
A nagyhatalmi rendszer hiányai | 492 |
A tizenhárom gyarmat a forradalom előtt | 493 |
A gyarmatokat polgárháborúba kényszerítik | 496 |
A függetlenségi harc | 499 |
Az Egyesült-Államok alkotmánya | 501 |
Az Egyesült-Államok alkotmányának primitív vonásai | 505 |
Forradalmi eszmék Franciaországban | 508 |
A forradalom 1789-ben | 510 |
A francia "koronás köztársaság" 1789-91 | 511 |
A jakobinusok forradalma | 515 |
A jakobinus köztársaság 1792-1794 | 521 |
A direktórium | 524 |
Szünet az újjáépítésben és a modern szocializmus hajnala | 525 |
Bonaparte Napoleon pályafutása | |
A korzikai Bonaparte-család | 530 |
Bonaparte mint köztársasági tábornok | 531 |
Napoleon mint első konzul 1799-1804 | 584 |
Napoleon mint császár 1804-1814 | 537 |
A száz nap | 542 |
Európa térképe 1815-ben | 544 |
A XIX. század valóságai és elképzelései | |
A technikai forradalom | 548 |
A technikai és az ipari forradalom egymáshoz való viszonya | 553 |
Az eszmék erjedése, 1848 | 556 |
A szocializmus eszméjének fejlődése | 558 |
Miért nem alkalmas a szocializmus az emberi társadalom újjáalakítására? | 562 |
Milyen hatással volt a darvinizmus a vallásos és a politikai eszmékre | 565 |
A nemzetiségi eszme | 570 |
A világkiállítás 1851-ben | 572 |
III. Napoleon pályafutása | 573 |
Lincoln és az amerikai polgárháború | 580 |
Az orosz-török háború és a berlini szerződés | 583 |
Újabb tusakodás a tengerentúli gyarmatokért | 584 |
India példája Ázsiában | 590 |
Japán története | 592 |
A tengerentúli terjeszkedés korszakának vége | 595 |
A britt birodalom 1914-ben | 595 |
A modern imperializmus katasztrófája | |
A fegyveres béke a világháború előtt | 598 |
A császári Németország | 599 |
Az imperializmus szelleme Nagy-Britanniában és Írországban | 604 |
Az imperializmus Franciaországban, Itáliában és a Balkán-félszigeten | 611 |
Oroszország mint nagymonarchia | 612 |
Az Egyesült-Államok és az imperialista gondolat | 613 |
A világháború közvetlen okai | 615 |
A világháború rövid története 1917-ig | 619 |
A világháború Oroszország összeomlásától a fegyverszünetig | 624 |
Megkezdődik a világ újjáépítésének nagy kísérlete | |
A háború okozta politikai, gazdasági és társadalmi bomlás | 630 |
A bolsevikok | 634 |
Wilson elnök Versaillesben | 639 |
A népszövetségi szerződés rövid tartalma | 645 |
Az 1919. és 1920. évi békeszerződések körvonalai | 648 |
A "legközelebbi háború" | 650 |
Átszervezési folyamatok a britt birodalomban | 653 |
A helyreállítás műve Európában és a francia politikai konzervatizmus | 656 |
Harding elnök és a népszövetség eszméje | 657 |
A történelem következő szakasza | |
Az emberi akaratok esetleges egyesülése politikai kérdésekben | 659 |
A szövetséges világkormány megteremtésének módja | 661 |
A modern világállam némely alapvető tulajdonsága | 663 |
Milyen lenne a világ, ha egy törvény, egy bíró igazgatná? | 664 |
A messzi jövendő | 668 |
Időrendi táblázat és grafikonok | 703 |
Név- és tárgymutató | 721 |
Függelék | |
Magyarország földjének kialakulása | 671 |
A magyar nemzet történetének áttekintése | 673 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.