kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Genius Könyvkiadó R.-T. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Aranyozott kiadói egész vászonkötés |
Oldalszám: | 756 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 27 cm x 19 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Harmadik, a művészetek fejlődésével bővített kiadás. Fekete-fehér térképekkel, ábrákkal illusztrálva. Dr. Ernest Barker, Sir H. H. Johnston, Sir E. Ray Lankester és Gilbert Murray tanár segítségével és közremüködésével írta H. G. Wells. Az illusztrációkat J. F. Horrabin rajzolta. Nyomtatta Világosság-könyvnyomda Rt., Budapest. |
A világ keletkezése | |
A föld a térben és időben | |
Mint tágultak ki az ember képzetei a térről és időről | 3 |
A föld a térben | 4 |
Mióta áll a föld | 6 |
A kőzetek naplója | |
Az első élő lények | 7 |
A Föld kora | 11 |
Élet és éghajlat | |
Élet a vízben, vizi növények | 14 |
A legősibb állatok | 15 |
Miért változik szakadatlanul az élet? | 17 |
Az álló Nap-csillag | 20 |
Változások a Földön | 20 |
Az ember befolyásolhatja a változást | 21 |
A hüllők kora | |
A síkföldi élet kora | 21 |
Repülő sárkányok | 24 |
Az első madarak | 25 |
Zord idők s a halál korszaka | 25 |
Az első gerezna és az első tollruha | 27 |
Az emlősök kora | |
Az élet új kora | 28 |
Az első hagyományok | 28 |
Gyarapodásnak indul az agyvelő | 31 |
A világ újra eldurvul | 31 |
A jégkorszakok | 32 |
Az ember származása | |
Ősember és ember | |
A majomtól származás elmélete | 35 |
Az emberfajta élőlények első nyomai | 39 |
A heidelbergi ősember | 39 |
A piltdowni ősember | 40 |
A neandervölgyi ember, egy kihalt fajta (Idősebb paleolit korszak) | |
A világ 50.000 évvel ezelőtt | 41 |
Az első ember mindennapos élete | 43 |
Az utolsó kőkori ember | 46 |
A rhodéziai koponya | 46 |
A jégkorszak utáni fiatalabb paleolit-korbeli emberek, az első igazi emberk (Fiatalabb paleolit-kor) | |
A hozzánk hasonló emberek megjelenése | 47 |
A paleolit világ földrajza | 54 |
A paleolit világ vége | 55 |
Amerikában nem találtak ősemberi nyomokat | 55 |
A neolit-kor embere Európában | |
A földmívelés kezdete | 56 |
Hol keletkezett a neolit-kultúra | 58 |
A neolit-idők mindennapos élete | 58 |
Ősi kereskedelem | 61 |
A Földközi-tenger medencéje megtelik vízzel | 62 |
Ősi gondolkodás | |
Primitív filozófia | 64 |
Az "öreg ember" és a vallás | 65 |
A félelem és remény szerepe a vallásban | 66 |
Csillagok és évszakok | 67 |
A mese és mitosz kezdete | 68 |
A vallás összetett eredete | 69 |
Az emberfajták | |
Differenciálódik-e még az emberiség? | 71 |
Az emberiség főfajtái | 73 |
A barnabőrű népek | 75 |
Az úgynevezett heliolit kultúra | 76 |
Az amerikai indiánok | 78 |
Az emberi nyelvek | |
Nincs egységes ősnyelv | 79 |
Az árja nyelvek | 79 |
A semita nyelvek | 80 |
A hamita nyelvek | 81 |
Az ural-altáji nyelvek | 81 |
A kínai nyelvek | 82 |
Egyéb nyelvcsoportok | 82 |
Lehetséges-e egy ősnyelvcsoport | 83 |
Néhány elszigetelt nyelv | 84 |
A történelem hajnala | |
Az első birodalmak | |
Ősi földmívelők és ősi nomádok | 87 |
A szumérok | 91 |
I. Szargon birodalma | 92 |
Hammurabi birodalma | 92 |
Az asszírok és birodalmuk | 92 |
A kaldeus birodalom | 94 |
Egyiptom ősi története | 95 |
India ősi műveltsége | 98 |
Kína ősi története | 98 |
A civilizáció kialakulása | 101 |
Az Atlantisz legendája | 102 |
Tengerjáró és kereskedő népek | |
Az első hajók és hajósok | 108 |
Égei városok a történelem előtt | 105 |
Az első felfedező utak | 108 |
Az első kereskedők | 108 |
Az első utazók | 110 |
Az írás | |
A képírás | 111 |
A szótagírás | 113 |
A betűírás | 113 |
Az írás jelentősége az emberi életben | 114 |
Istenek és csillagok, papok és királyok | |
A pap megjelenik a történelemben | 116 |
A papok és a csillagok | 118 |
A papok és a tudás virradása | 119 |
A király a pap ellen | 120 |
Hogyan viaskodott Bel-Marduk a királyok ellen | 122 |
Egyiptom istenkirályai | 124 |
Si-Hvang-ti elpusztítja a könyveket | 126 |
Jobbágyok, rabszolgák, társadalmi osztályok és szabad emberek | |
A közrendű ember az ősi korban | 127 |
Az első rabszolgák | 128 |
Az első "független" emberek | 130 |
A három évezred előtti társadalmi osztályok | 132 |
Az osztályok kasztokká merevülnek | 134 |
A kasztok Indiában | 135 |
A mandarinok rendje | 136 |
Tíz évezred rövid összefoglalása | 138 |
Szobrász és képíró művészet az ősi világban | 139 |
Irodalom, dráma és muzsika az ősi világban | 140 |
Júdea, Görögország és India | |
A szentírás és a próféták | |
A zsidók helye a történelemben | 145 |
Saul, Dávid és Salamon | 149 |
A zsidók vegyes származású nép | 152 |
A héber próféták jelentősge | 153 |
Az árjanyelvű népek a történelem előtti időkben | |
Az árjanyelvű népek elterjedése | 155 |
Az ősi árja élet | 158 |
Az első árják mindennapos élete | 161 |
A görögök és a perzsák | |
A hellén népek | 165 |
A hellén műveltség megkülönböztető vonásai | 166 |
Monarchia, arisztokrácia és demokrácia Görögországban | 168 |
A lídiai királyság | 172 |
A perzsák hatalomrajutása Keleten | 173 |
Krőzus története | 175 |
Dárius betör oroszországba | 178 |
A marathoni ütközet | 181 |
Thermopüle és Szalamisz | 182 |
Plátea és Mikále | 185 |
A görög gondolkodás, irodalom és művészet | |
Athén Periklesz korában | 187 |
Szokratesz | 191 |
Pláton és az Akadémia | 192 |
A filozófia átszellemülése | 194 |
A görög gondolkodás erényei és határai | 194 |
A görög szépirodalom kezdetei | 197 |
A görög művészet | 199 |
Nagy Sándor élete | |
Makedóniai Fülöp | 200 |
Fülöp király meggyilkolása | 203 |
Nagy Sándor első hódításai | 205 |
Nagy Sándor hadjáratai | 210 |
Igazán nagy volt-e Sándor? | 212 |
Nagy Sándor utódai | 215 |
Pergamum, a műveltség menedéke | 216 |
Nagy Sándor, mint a világ egységének hordozója | 217 |
A tudomány és a vallás Aelxandriában | |
A tudomány Alexandriában | 218 |
A filozófia Alexandriában | 222 |
Alexandria, mint vallásgyártó üzem | 223 |
Alexandria és India | 225 |
A buddhizmus eredete és elterjedése | |
Gótáma története | 225 |
A hitelvek és a legenda harca | 228 |
Gótáma Buddha tanítása | 229 |
A buddhizmus és Asoka | 231 |
Két nagy kínai mester | 235 |
A buddhizmus romlása | 238 |
A buddhizmus mai elterjedése | 239 |
A római birodalom emelkedése és hanyatlása | |
A két nyugati köztársaság | |
A latinok eredete | 244 |
Az állam új formája | 247 |
A gazdag emberek köztársasága: Karthágo | 254 |
Az első pún háború | 255 |
Az idősebb Cato és Cato szelleme | 256 |
A második pún háború | 258 |
A harmadik pún háború | 262 |
A pún háború aláássa a római szabadságot | 264 |
A római köztársaság és a modern állam egybevetése | 265 |
Tiberius Gracchustól a római istencsászárig | |
A közrendű ember elnyomásának tudománya | 268 |
A római állam pénzügye | 270 |
A köztársasági politika utolsó évei | 271 |
A kalandor tábornokok kora | 275 |
A köztársaság vége | 276 |
Az uralkodó eljövetele | 279 |
Miért bukott meg a római köztársaság? | 281 |
A caesarok a tenger és az óvilág nagy síkságai között | |
A császárok rövid felsorolása | 284 |
A római civilizáció fénykora | 288 |
A római birodalom művészetének jellemzése | 294 |
A római lélek némi szürkesége | 294 |
Megmozdulnak a nagy rónák lakói | 296 |
A nyugati (az eredeti) római birodalom összezsugorodik | 302 |
A keleti (az új életre ébredt görög) birodalom | 306 |
A kereszténység és az izlám | |
A kereszténység felemelkedése és a nyugati birodalom bukása | |
Júdea a keresztény korban | 313 |
Názáreti Jézus tanításai | 315 |
Az új egyetemes vallások | 320 |
Názáreti Jézus keresztrefeszítése | 321 |
Jézus tanításainak bővülései | 322 |
A kereszténység küzdelmei és üldöztetése | 326 |
Nagy Konstantin | 328 |
A hivatalos kereszténység megalapítása | 329 |
Európa térképe Kr. u. 500-ban | 332 |
A kereszténység megmenti a tudást | 334 |
A bizánci művészet | 336 |
Ázsia története a nyugati és a bizánci birodalom hanyatlása alatt | |
Nagy Justinianus | 337 |
A szasszanidák birodalma Perzsiában | 339 |
Szíria leromlása a Szasszanidák alatt | 341 |
Az izlám első üzenete | 343 |
Zoroaszter és Mani | 343 |
Hún népségek Közép-Ázsiában és Indiában | 344 |
A Han és Tang dinasztiák Kínában | 346 |
Kína értelmi bilincsei | 349 |
A korai kínai művészet | 352 |
Juan Hvang utazásai | 354 |
Mohamed és az izlám | |
Arábia Mohamed előtt | 357 |
Mohamed élete első meneküléséig | 359 |
Mohamed harcos próféta lesz | 361 |
Az izlám tanításai | 364 |
Abu Bekr és Omar kalifák | 365 |
Az Omajádok nagy napjai | 369 |
Az izlám hanyatlása az Abbaszidák alatt | 373 |
Az arab kultúra | 375 |
Az arab művészet | 377 |
A kereszténység és a keresztes hadjáratok | |
A nyugati világ süllyedésének legmélyebb pontján | 378 |
A hűbéri rendszer | 379 |
A Merovingek frank királysága | 381 |
A nyugati barbárok megkeresztelkedése | 382 |
Nagy Károly lesz Nyugat császára | 386 |
Nagy Károly egyénisége | 388 |
A román építészet és művészet | 389 |
A franciák és a németek különválnak | 390 |
A normannok, szaracénok, magyarok és törökök | 392 |
Konstantinápoly Rómához fordul segítségért | 396 |
A keresztes hadjáratok | 398 |
A keresztes hadjáratok, mint a kereszténység megpróbáltatása | 403 |
II. Frigyes császár | 404 |
A pápaság hibái és gyarlóságai | 406 |
Nagy pápák sora | 410 |
Gót építészet és művészet | 412 |
A középkori zene | 414 |
A szárazföldi mongol birodalmak és az új tengeri birodalmak | |
Dzsingisz kán és utódainak nagy birodalma. (A szárazföldi utak korszaka) | |
Ázsia a XII. század végén | 417 |
A mongolok emelkedése és győzelmei | 419 |
Marco Polo utazásai | 422 |
Az ottomán törökök és Konstantinápoly | 426 |
Miért nem keresztelkedtek meg a mongolok? | 429 |
A Yuan és Ming dinasztiák Kínában | 429 |
A mongolok a törzsrendszerre térnek vissza | 430 |
A Kipcsak birodalom és Moszkária cárja | 430 |
Tamerlán | 431 |
India mongol birodalma | 433 |
A cigányok | 435 |
A nyugati civilizáció újjászületése. (Tengeri utak foglalják el a szárazföldi utak helyét) | |
A kereszténység és a népnevelés | 436 |
Európa önállóan kezd gondolkdoni | 441 |
A nagy dögvész és a kommunizmus derengése | 444 |
Hogyan szabadította föl a papír az emberi lelket | 447 |
Az uralkodók protestantizmusa és a népek protestantizmusa | 447 |
A tudomány újjáébredése | 451 |
Az európai városok újból növekedni kezdenek | 456 |
Az irodalom ujjászületése | 459 |
A művészet ujjászületése | 461 |
Amerika megjelenik a történelemben | 463 |
Milyennek látta Machiavelli a világot | 469 |
A svájci köztársaság | 471 |
V. Károly császár élete | 471 |
A fejedelmek akarata szerint való protestantizmus | 478 |
A földalatti intellektuális áramlat | 479 |
A nagyhatalmak kora | |
Fejedelmek, parlamentek és nagyhatalmak | |
A fejedelmek és a külpolitika | 481 |
A holland köztársaság | 482 |
Az angol köztársaság | 485 |
Németország bomlása és viszálykodása | 490 |
A nagymonarchia ragyogása Európában | 492 |
A zene a XVI. és XVII. században | 497 |
A XVII. és XVIII. század festészete | 498 |
A nagyhatalmi eszme növekedése | 499 |
A lengyel koronás köztársaság és későbbi sorsa | 502 |
Az első harcok a gyarmati birodalmakért | 503 |
Británnia hatalmába keríti Indiát | 506 |
Oroszország rohama a Csendes-tengerig | 508 |
Mint vélekedett Gibbon a világról 1780-ban? | 510 |
A szociális béke végéhez közeledik | 513 |
Amerika és Franciaország, az új demokratikus köztársaságok | |
A nagyhatalmi rendszer hiányai | 518 |
A tizenhárom gyarmat a forradalom előtt | 519 |
A gyarmatokat polgárháborúba kényszerítik | 521 |
A függetlenségi harc | 525 |
Az Egyesült-Államok alkotmánya | 526 |
Az Egyesült-Államok alktományának primitív vonásai | 530 |
Forradalmi eszmék Franciaországban | 534 |
A forradalom 1789-ben | 536 |
A francia "koronás köztársaság" 1789-91 | 537 |
A jakobinusok forradalma | 541 |
A jakobinus köztársaság 1792-1794 | 546 |
A direktórium | 550 |
Szünet az újjáépítésben és a modern szocializmus hajnala | 551 |
Bonaparte Napoleon pályafutása | |
A korzikai Bonaparte-család | 556 |
Bonaparte mint köztársasági tábornok | 556 |
Napoleon mint első konzul 1799-1804 | 559 |
Napoleon mint császár 1804-1814-ig | 562 |
A száz nap | 568 |
Európa térképe 1815-ben | 569 |
Az empíre stílus | 572 |
A XIX. század valóságai és elképzelései | |
A technikai forradalom | 574 |
A technikai és az ipari forradalom egymáshoz való viszonya | 579 |
Az eszmék erjedése, 1848 | 582 |
A szocializmus eszméjének fejlődése | 584 |
Miért nem alkalmas a szocializmus az emberi társadalom újjáalakítására? | 588 |
Milyen hatással volt a darvinizmus a vallásos és a politikai eszmékre | 591 |
A nemzetiségi eszme | 596 |
A világkiállítás 1851-ben | 598 |
III. Napoleon pályafutása | 599 |
Lincoln és az amerikai polgárháború | 604 |
Az orosz-török háború és a berlini szerződés | 609 |
Újabb tusakodás a tengerentúli gyarmatokért | 610 |
India példája Ázsiában | 616 |
Japán története | 618 |
A tengerentúli terjeszkedés korszakának befejezte | 621 |
A britt birodalom 1914-ben | 621 |
A festészet, szobrászat és építészet a XIX. században | 623 |
A zene a XIX. században | 626 |
A regény túlsúlyra jut az irodalomban | 626 |
A modern imperializmus katasztrófája | |
A fegyveres béke a világháború előtt | 631 |
A császári Németország | 632 |
Az imperializmus szelleme Nagy Britanniában és Írországban | 637 |
Az imperializmus Franciaországban, Itáliában és a Balkán-félszigeten | 644 |
Oroszorság mint nagymonarchia | 645 |
Az Egyesült-Államok és az imperialista gondolat | 646 |
A világháború közvetlen okai | 649 |
A világháború rövid története 1917-ig | 652 |
A világháború Oroszország összeomlásától a fegyverszünetig | 658 |
Az emberi dolgok jelen képe | |
A háború okozta erkölcsi bomlás | 663 |
Wilson elnök Versaillesben | 668 |
A népszövetség alkotmánya | 674 |
Az 1919. és 1920. évi szerződések | 676 |
A bolsevizmus oroszországban | 680 |
A "legközelebbi háború" képe | 685 |
A birtt imperializmus nyakassága és Írország különválása | 688 |
Kavarodás Kínában | 691 |
Az izlám erjedete | 692 |
Amerika a háború után | 693 |
Háborús adósságok, pénz és gazdasági megszilárdulás | 695 |
A világban munkálkodó teremtő erők ismeretlen volta | 698 |
Hogy az emberek akarata politikai kérdésekben összefogjon, széleskörű tudatos erőfeszítésre van szükség | 700 |
A világ egységesítésére törő erők | 702 |
A szövetséges világállam | 703 |
A világ egy törvény, egy bíró alatt | 704 |
Éz aztán? | 708 |
Időrendi táblázat | 711 |
Grafikonok | 721 |
Név- és tárgymutató | 727 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.