A világrészek földrajza és csillagászati földrajz III.

Előszó

A VKM. rendelete értelmében a fiúközépiskolák harmadik osztályának földrajzanyaga: Afrika, Amerika, Ausztrália, Sarkvidékek és a csillagászati földrajz elemei. Az új rendelet szükségessé tette tehát tankönyvünk átdolgozását.
Az anyagot úgy osztottuk be, hogy az heti 2 órában (évi 64 órát véve alapul) elvégezhető legyen. A kontinensek közül részletesebben tárgyaljuk Amerikát, mert a mai világpolitikában és világgazdaságban elfoglalt helyzete ezt megkívánja.
Sorozatunk ezen kötetében is kiváló gondot fordítottunk a modern földrajzpedagógia két alapkövetelményére : az anyag kiválasztására és féldolgozására. Az első szempont arra késztetett bennünket, hogy a tájak leírása alkalmával csak azt említsük meg, ami arra a vidékre jellegzetes s mellőzzük a statisztika lexikonszerű felsorolásait. Az adatok tömegét az ifjú lélek úgysem tudja megőrizni. Ez a mérték volt különben vezetőnk a nomenklatúrában is, ahol kerültük a két szélsőséget. Meggyőződésünk ugyanis, hogy egyedül csak a topográfiái adatok tudása még nem földrajzi tudás, de viszont ezek nélkül nincs igazi földrajzi ismeretünk.
Az anyag feldolgozásában irányadónk volt a tanuló érdeklődése és ezen a fokon már az okok után kutató lelki világa. Az egyes részeket tehát oksági összefüggésben mutatjuk be. A felszíntől és éghajlattól függ a vízrajz, mindháromtól pedig a növénytakaró s így tovább. Tehát a sorrend nem: felszín, vízrajz, éghajlat, amint a tankönyveink legtöbbje még most is teszi. Az oksági kapcsolatok felkutatása mellett nem feledkeztünk meg az összehasonlításról sem. A mellékelt térképek és grafikonok ezt a célt szolgálják... Vissza