A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Szentes Tamás: A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	891 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-503-0-34-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó
A "Nemzetközi gazdaságtan" és a "Világgazdaságtan" tárgya és témaköreinek a történelmi fejlődéssel összefüggő alakulása	1
A könyv tartalmi és szerkezeti felépítése	7
Akik elősegítették e könyv elkészültét és megjelenését	8
Első rész
A világgazdaság fejlődéstörténetének vázlata	13
Fejlődésszakaszok	15
A gazdasági folyamatok és viszonyok transznacionalizálódása	21
Ellenőrző kérdések	26
A nemzetközi gazdaságtan fejlődéstörténete és főbb elméleti irányzatai	27
A merkantilizmus és a fiziokratizmus	28
A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete	32
Marx elmélete és nemzetközi gazdaságtani vonatkozásai	34
A nemzetközi gazdaságtan neoklasszikus elmélete	39
A keynesi elmélet és a nemzetközi gazdaságtan	41
A nemzetközi gazdaságtan poszt-keynasiánus, reformista irányzata	42
A nemzetközi gazdaságtan radikális "újbaloldali" és nomarxista elméleti irányzatai	44
A neoliberális- monetarista elmélet	45
Ellenőrző kérdések	47
Második rész
A nemzetközi kereskedelem fogalma és szerepe	51
Fogalmi kérdések	51
Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság	58
Külkereskedelem és nemzetgazdasági fejlődés	61
Ellenőrző kérdések	77
Különféle elméleti irányzatok felfogása a nemzetközi kereskedelem szerepéről	79
Korai elméleti koncepciók	80
A nemzetközi kereskedelem előnyeit hangsúlyozó későbbi elméletek	82
Néhány ellentétel elméleti koncepció	85
Harmadik rész
A nemzetközi pénzforgalom, devizapiac és árfolyamrendszerek	91
Aranypénz, nemzeti valuta és árfolyam	91
A devizapiac	105
Árfolyamrendszerek	110
Ellenőrző kérdések	114
Elméleti koncepciók a pénz funkcióiról, nemzetközi szerepéről és a valutaárfolyamról, valamint árfolymrendszerekről	115
Merkantilista és fiziokrat nézetek	115
A klasszikus közgazdaságtan felfogása	116
A marxi értelmezés	118
A neoklasszikus felfogás	122
A keynasiánus koncepció	124
A posz-keynasiánus felfogás	125
"Újabaloldali" és neomarxista nézetek	126
Monetaristák koncepciója	126
Negyedik rész
A nemzetközi, illetve külgazdasági egyensúly kérdései, a fizetési mérleg "kiigazodásának" módozatai és "kigazításának" kereskedelempolitikai eszközei	133
A külkereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérleg	133
Külgazdasági egyensúly és nemzetközi egyensúly-mechanizmusok	146
A nemzetközi fizetési mérleg "kigazításának" különféle megközelítései, illetve gazdaságpolitikai módszerei	157
A nemzetközi fizetési mérleg javításának, világgazdasági hatásokkal szembeni védekezésnek kereskedelem- , illetve külgazdaságpolitikai eszközei	173
Ellenőrző kérdések	20
Különféle elméleti koncepciók a nemzetközi gazdasági egyensúlyról és egyensúly-mechanizmusról	203
Korai elméleti felfogások	203
A klasszikus közgazdaságtan felfogása	204
A marxi koncepció	210
A neoklasszikus felfogás	218
A keynesiánus koncepció	235
A poszt-keynesiánus reformista irányzat felfogása	252
"Újbaloldali" és neomarsista nézetek	255
A monetarista felfogás	263
Vegyes elméleti eredetű egyensúlykoncepciók, a Fleming-Mundell modell	267
Ötödik rész
A nemzetközi munkamegosztás és szakosodás alapelvei	275
A nemzetközi munkamegosztás problémaköre, "alapja" és változatai	275
Szakosodás a természeti különbségek és az "abszolút előnyök" alapján	278
Szakosodás és nemzetközi munkamegosztás a "komparatív előnyök" szerint	281
A relatív tényezőellátottság szerinti munkamegosztás	296
A munkamegosztásra alapot adó egyéb nemzetközi különbségek, illetve körülmények	305
Empirikus igazolási kísérletek	311
A nemzetközi munkamegosztásra és szakosodásra vonatkozó elméleti koncepciók	319
A korai elméleti irányzatok felfogása a nemzetközi munkamegosztásról	319
A "komparatív előnyök" tana a klasszikus közgazdaságtanban	320
A neoklasszikus iskola Heckscher-Ohlin tétele	331
Egyéb koncepciók és eltérő nézetek a nemzetközi munkamegosztásról és szakosodásról	339
Egyéb koncepciók és eltérő nézetek a nemzetközi munkmegosztásról és szakosodásról	339
Hatodik rész
Erőforrás-áramlás, termelési tényezők mobilitása a világgazdaságban és a külföldi tőkeberuházások gazdaságtanának alapkérdései	351
A tényezőmobilitás fogalma, tartalma és főbb változatai	351
A nemzetközi munkaerő-áramlás	358
Nemzetközi tőkeáramlás és a transznacionális vállalatok beruházási politikája	363
A külföldi közvetlen tőkeberuházások és a transznacionális társaságok gazdaságtanának elméleti forrásai és előzményei	425
A transznacionális beruházások és vállalatstratégia problémakörének komplexitása	425
A külföldi beruházások figyelmen kívül hagyása a korai és a klasszikus közgazdaságtanban	428
A neoklasszikus iskola eredeti álláspontja a nemzetközi tényezőáramlásról és a külföldi beruházásokról	429
A keynesi és a posz-keynesiánus irányzat felfogása	443
"Újbaloldali" és neomarxista nézetek a nemzetközi tőkeáramlásról	447
Újabb, némileg eklektikus elméleti koncepciók	451
Hetedi rész
Aszimmetrikus interdependenciák, komparatír rendszerek és strukturális egyensúlytalanság a világgazdaságban	455
Egyenlőtlenségek és aszimmetrikus interdependenciák	455
Különböző fejlettségű országok és "komparatív gazdasági rendszerek" a világgazdaságban	482
A világgazdaság ciklikus mozgása, működési zavarai és első globális szerkezeti-intézményi válsága	506
Ellenőrző kérdések	514
Elméleti koncepciók a világgazdaság globális egyensúlytalanságáról, egyenlőtlenségeiről és hatalmi viszonyairól	515
Az egyensúlytalan világgazdaság ciklikus mozgásának tételezése	515
A nemzetközi csere egyenlőtlenségének tétele és az "imperializmus" koncepciója	518
A marxi, illetve a marxista felfogás	518
Poszt-keynasiánus reformista nézetek	542
"Újbaloldali" és neomarxista koncepciók	556
Nyolcadik rész
A II. világháború után létrehozott nemzetközi gazdasági rend főbb vonásai és intézményei	587
Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT	590
Az aranydeviza-rendszer és összeomlása	592
A Nemzetközi Valuta Alap	593
A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve "Világbank"	597
A II. világháború utáni nemzetközi gazdasági rend viszonylagos eredményei	598
Reformtervek és multilaterális gazdasági tárgyalások, a nemzetközi gazdasági diplomácia vitatémái	599
A reformkövetelések eredete és az Új Nemzetközi Gazdasági Rend "csomagtervének" előzményei	599
Az UNGR alapdokumentumainak tartalma	602
Az UNGR koncepciójának fejlődése, belső ellentmondásai és következetlenségei	606
Reformintézkedések a gyakorlatban és a nemzetközi gazdasági diplomácia fórumain	616
Ellenőrző kérdések	646
Függelék	649
Glosszárium	709
Bibliográfia	877