Előszó | 11 |
Bevezetés (Radó Sándor) | 13 |
Természetföldrajzi környezet | 21 |
A földrajzi környezet fogalma és értékelése (Kalász Lajos) | 23 |
A Föld bolygó voltából, alakjából és mozgásaiból származó legfontosabb gazdaságföldrajzi következmények | 27 |
Az éghajlat és gazdasági következményei | 38 |
A Föld szerkezeti felépítésének gazdaságföldrajzi következményei (Korpás Emil) | 43 |
A szárazföldek és tengerek eloszlása, a vízszintes és függőleges tagoltság | 47 |
A vízburok vagy hidroszféra gazdasági jelentősége | 51 |
A csapadékvíz | 55 |
A szárazföld vizei | 56 |
A víz mint energiaforrás | 58 |
Háztartási és ipari víz | 59 |
A komplex vízgazdálkodás | 59 |
Bioszféra. A talaj övezete. A természetes növénytakaró és állatvilág | 60 |
A táj fogalma. A tájak felosztása | 63 |
Népesség és település | 65 |
Népesség (Kalász Lajos) | 67 |
A népesség és településföldrajz tárgya és irányzatai | 67 |
A népesség növekedésének történeti áttekintése | 69 |
A népesség megoszlása politikai hovatartozás szerint | 74 |
A népesség területi elhelyezkedése és a népsűrűség | 81 |
A születések, halálozások és a természetes szaporodás a Föld országaiban | 89 |
A táplálkozás és színvonala a Föld országaiban | 97 |
A népesség nem és kor szerinti összetétele | 101 |
A Föld népességének faji, nyelvi és vallási összetétele | 103 |
Osztálytagozódás és a foglalkozási összetétel | 113 |
Vándorlások | 114 |
Település (Matejka Március) | 118 |
A településföldrajz tárgya | 118 |
A természetföldrajzi környezet hatása a településhálózat kialakulására | 120 |
A város | 123 |
A falu | 140 |
Mezőgazdaság | 145 |
A mezőgazdasági földrajz általános kérdései (Bernáth Tivadar) | 147 |
A mezőgazdasági földrajz tárgy- és feladatköre | 147 |
A természetföldrajzi környezet szerepe a mezőgazdasági termelésben | 154 |
A társadalmi-gazdasági tényezők szerepe a mezőgazdasági termelés földrajzi elhelyezkedésében | 177 |
A Föld mezőgazdasági zónái | 207 |
Az egyenlítői kétperiódusú esőövezet mezőgazdasága | 209 |
A szavanna és trópusi monszunövezet mezőgazdasága (Kalász Lajos) | 230 |
A trópusi sztyepp és sivatagi övezet mezőgazdasága (Bernáth Tivadar) | 260 |
A száraz szubtrópusi és mediterrán zóna mezőgazdasága (Kollarik Amália) | 267 |
A nedves szubtrópusi övezet mezőgazdasága (Bernát Tivadar) | 288 |
A mérsékelt éghajlati öv mezőgazdasága (Matejka Március) | 303 |
A száraz kontinentális területek mezőgazdasága | 306 |
A hosszú nyarú, nedves kontinentális terület mezőgazdasága (Kollarik Amália) | 317 |
A közép- és rövid nyarú, nedves kontinentális területek mezőgazdasága | 346 |
Az óceáni éghajlatú területek mezőgazdasága (Matejka Március) | 371 |
A szubpoláris területek mezőgazdasága | 384 |
A hegyvidéki területek mezőgazdasága | 385 |
Erdőgazdaság (Kalász Lajos) | 389 |
A Föld erdőinek általános jellemzése és megoszlása világrészenként | 391 |
Az erdők földrajzi elterjedése | 397 |
A fakitermelés | 408 |
Halászat és vadászat (Kalász Lajos) | 409 |
Halászat | 411 |
A tengeri halászat természeti feltételei | 412 |
A tengeri halászat közgazdasági feltételei | 414 |
A gazdaságilag legfontosabb halfélék | 417 |
A Föld legfontosabb halászterületeinek földrajzi eloszlása | 419 |
A belvízi halászat | 429 |
Vadászat | 432 |
Ipar | 435 |
Az iparföldrajz általános kérdései (Boza Gyula) | 437 |
Az iparföldrajz tárgya és feladatai, helye a gazdaságföldrajzban és irányzatai | 437 |
Az ipari termelés és a természetföldrajzi környezet kapcsolata | 442 |
A világ ipari termelésének földrajzi elhelyezkedése | 447 |
A kapitalista világ iparának földrajzi elhelyezkedése | 448 |
A szocialista ipar földrajzi elhelyezkedése | 451 |
Az ipar földrajzi elhelyezkedésére ható természeti, gazdasági- és társadalmi tényezők | 453 |
Az ipari körzetek főbb típusai | 459 |
Energiahordozók és energiagazdaság | 464 |
A világ energiagazdaságának általános áttekintése | 464 |
A kőolaj és földgáz (Zalai Györgyné) | 472 |
A világ kőszéngazdálkodása | 499 |
Atomenergia (Bora Gyula) | 517 |
Villamosenergia-termelés | 526 |
Alapanyagipar | 550 |
Vas- és acélkohászat | 550 |
A kohászat nyersanyagai | 551 |
A kohászat földrajzi elhelyezkedésére ható tényezők | 564 |
A vaskohászat és acélgyártás földrajzi elhelyezkedése | 568 |
A könnyű-, színes- és nemesfémek bányászata és kohászata (Kalász Lajos) | 579 |
Alumínium | 580 |
Magnézium | 591 |
Réz | 592 |
Ólom | 596 |
Horgany | 598 |
Ón | 599 |
Higany | 601 |
Arany | 602 |
Ezüst | 605 |
Platinafélék | 605 |
Gyémánt | 605 |
Ritkafémek | 608 |
Vegyipar (Zalai Györgyné) | 609 |
A vegyipar legfőbb nyersanyagai | 610 |
A vegyipar fő ágazatai | 616 |
A világ vegyiparának területi megoszlása | 625 |
Építőanyagipar | 636 |
Feldolgozó ipar (Bora Gyula) | 642 |
Gépipar | 642 |
A gépipar fejlődésének főbb szakaszai és földrajzi elhelyezkedésére ható tényezők | 644 |
Szerszámgépgyártás | 650 |
Golyóscsapágygyártás | 651 |
Elektrotechnika | 652 |
Közlekedési eszközök gyártása | 653 |
Mezőgazdasági gépgyártás | 664 |
Fa- és papíripar (Kalász Lajos) | 666 |
A fürészipar | 669 |
A cellulóz- és papíripar | 670 |
Furnér- és rétegeslemez-gyártás | 675 |
Farost- és forgácslemezgyártás | 676 |
Textil- és ruházati ipar (Matejka Március) | 677 |
Pamutipar | 681 |
Gyapjúipar | 688 |
Len-, kender-, jutaipar | 692 |
Selyem- és műselyemipar. szintetikus anyagok gyártása | 694 |
Kötszövő- és textilruházati ipar | 696 |
Bőr-, bőrruházati- és cipőipar | 697 |
Szőrmeipar | 698 |
Élelmiszer- és élvezeticikkek ipara (Matejka Március) | 699 |
Malomipar | 700 |
Cukoripar | 701 |
Édesipar | 703 |
Húsipar | 703 |
Söripar | 704 |
Növényolajipar | 705 |
Konzerv- és tartósítóipar | 706 |
Dohányipar | 707 |
Közlekedés (Bora Gyula) | 709 |
A közlekedésföldrajz általános kérdései | 711 |
A közlekedésföldrajz tárgy- és feladatköre | 711 |
A közlekedési hálózat földrajzi elhelyezkedésének sajátosságai | 714 |
A természetföldrajzi környezet és a közlekedési hálózat kapcsolata | 716 |
Vízi közlekedés | 720 |
Belvízi hajózás és hajózó csatornák | 720 |
Tengerhajózás | 727 |
A technikai bázis és a világ kereskedelmi hajóparkjának fejlődése | 728 |
A kikötők földrajza | 731 |
A tengerhajózás főbb útvonalai és forgalma | 733 |
Szárazföldi közlekedés | 744 |
Vasúti közlekedés | 744 |
A vasúti közlekedés és a természetföldrajzi környezet kapcsolata | 744 |
A vasúti közlekedés műszaki és hálózati fejlődése | 746 |
A kontinensek vasúthálózata és főbb vasútvonalai | 750 |
Közúti közlekedés | 763 |
A közúti közlekedés fejlődése | 764 |
A közúti közlekedés főbb nemzetközi útvonalai | 767 |
Légi közlekedés | 770 |
A légi közlekedésre ható természetföldrajzi tényezők | 771 |
A légi közlekedés fejlődése és a forgalom alakulása | 774 |
A légi közlekedés főbb útvonalai és csomópontjai | 776 |
A földrajzi munkamegosztás és a külkereskedelem | 783 |
A földrajzi munkamegosztás elméleti kérdései (Kalász Lajos) | 785 |
Gazdasági körzetek (Matejka Március) | 798 |
A fejlett országok komplex gazdasági körzetei | 803 |
A gazdaságilag fejletlen országok gazdasági körzetei | 813 |
Külkereskedelem (Kalász Lajos) | 814 |
Irodalomjegyzék | 823 |