A világgazdaság fejlődésének kérdései

Tartalom

Előszó 5
I. RÉSZ: A VILÁGGAZDASÁG MA ÉS HOLNAP 7
Első fejezet. A világgazdaság jellemzői (szerkezeti keresztmetszetei, hatalmi viszonyai, működési és intézményi rendszeré) a nyolcvanas évek közepén g
1. A világgazdaság szereplői és az azokat összekötő főbb kapcsolatok 10
2. A világtermelés, -kereskedelem átfogó jellemzői 13
3. A nemzetközi pénzügyi rendszer és a jelenkori tőkeáramlások 20
4. Egyensúlyi zavarok a világgazdaságban 23
5. A gazdasági növekedés új hajtóerői. Az erőviszonyok módosulása 25
6. A nemzetközi gazdasági együttműködés főbb szervezeti keretei 28
Második fejezet. Globális problémák a világgazdaságban 31
1. A világháború veszélye. A fegyverkezés főbb világgazdasági összefüggései 32
2. A „globális-szektorális" problémák megjelenésének történelmi körülményei, lényege 34
3. Az elektronizálás gazdaság- és társadalomátalakító szerepe 39
'4. Az országok közötti függőségi viszonyok, a globális problémák megoldásának néhány alapvető társadalmi feltétele 40
5. A nyilvánosságra hozott főbb „világmodellek", „tematikus jelentések" jellemzői 42
Harmadik fejezet. Az európai KGST-országok gazdasága 46
1. A Szovjetunió 47
2. Az európai KGST-országok (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia) 65
Negyedik fejezet. Az USA és Japán hatalmi-gazdasági pozíciói a mai világban 79
1. Egyesült Államok 79
2. Japán 90
Ötödik fejezet. Nyugat-Európa a világgazdaságban 99
1. A nyugat-európai integráció kiépítésének indítékai, cél- és eszközrendszerének néhány jellegzetessége 99
2. Munkanélküliség és infláció Nyugat-Európában 106
3. A világgazdasági „kihívásokra" adott közösségi szintű válaszok 108
4. Kapcsolódás a világgazdaság különböző térségeihez. Érdekközösségek, -ellentétek 112
5. A nyugat-európai integráció összetartó erői és feszültségei 115
Hatodik fejezet. A differenciálódó „fejlődő világ" gazdasága 118
1. Történelmi előzmények. A gazdasági örökség főbb jellemzői 119
2. A gazdaságfejlesztési stratégiák cél- és eszközrendszere 121
3. Az erőviszonyok alakulásának sajátosságai az 1980-as években 125
4. A fejlődő világ polarizálódása. Regionális jellemzők 127
5. Az új világgazdasági rendért folytatott harc 135
Hetedik fejezet. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok jellemzői 140
1. A kapcsolatok előtörténete 140
2. Az érdekviszonyok alakulásának főbb gazdasági és politikai összetevői 142
3. Helyzetkép az 1980-as évek közepén. Az együttműködés általános keretei 148
4. A kapcsolatok fejlődését elősegítő és hátráltató tényezők. Kilátások a főbb együttműködési területeken 153
II. RÉSZ. A VILÁGGAZDASÁG ÉS HAZÁNK 161
Nyolcadik fejezet. A magyar külgazdaság-politika hosszú távú
rendező elvei, főbb viszonylati és ágazati céljai 163
1. A termelési tényezők főbb csoportjainak mennyiségi és minőségi jellemzői. A gazdaság főbb szerkezeti keresztmetszetei 165
2. Alapvető stratégiai feltételezések. Hosszú távú rendező elvek 172
3. Nemzetközi együttműködésünk főbb viszonylati és ágazati céljai 179
4. A hazai feltételek korszerűsítésével szemben támasztott főbb követelmények az 1980-as évek második felében 186
Kilencedik fejezet, A szocialista nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 139
1. A KGST megalakulásának és fejlődésének történelmi körülményei 139
2. Stratégiai célok, alapelvek. Érdekviszonyok 190
3. Az egymás közötti kereskedelem alakulása, szerkezeti jellemzői, sajátosságai I94
4. Az országcsoport gazdasági integrálódását elősegítő főbb termelési és infrastrukturális kapcsolatok 199
5. Tudományos-műszaki együttműködés 210
6. Az együttműködés eszköztárának sajátosságai 210
Tizedik fejezet. A magyar-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 219
1. A magyar-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok tartós elemei, súlypont-áthelyeződései 219
2. Az árucsere-forgalom jellemzői 224
3. Érdekviszonyok a nyolcvanas években. Kétoldalú magyar-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési megállapodások 231
4. A tudományos-műszaki együttműködés új vonásai, fejlődési tendenciái 240
Tizenegyedik fejezet. A fejlett tőkés országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink: együttműködés és verseny 244
1. A gazdasági kapcsolatok alakulásának főbb tendenciái 244
2. A főbb kereskedelmi partnereinkhez fűződő kapcsolatok jellemzői napjainkban, exportnövelési lehetőségeink 253
3. Kereskedelempolitikai megfontolások, alapvető stratégiai feltételezések, magatartási normák 258
Tizenkettedik fejezet. Gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés a fejlődő világ országaival 261
1. Külkereskedelmünk áruszerkezete és partneri kapcsolatai.
Tudományos-műszaki együttműködés 261
2. Hosszú lejáratú kooperációk, harmadik piaci közös vállalatok, bérmunka 266
3. Elvi megfontolások, stratégiai célok. A kapcsolatok további fejlesztésének főbb tartalékai 268
4. Az együttműködés bővítésének középtávú kilátásai, regionális sajátosságai 271
Tizenharmadik fejezet. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink hazai szabályozó- és intézményrendszere 277
1. A külgazdasági kapcsolatok irányítására vonatkozó alapvető összefüggések 277
2. A külkereskedelem kormányzati irányítása. Hatóságok, nem hatósági jellegű központi szervek 284
3. Az export és az import főbb közgazdasági szabályozói 290
4. A korszerű, „exportorientált" külkereskedelmi szervezet kialakításának főbb feltételei 294
Tizennegyedik fejezet. Nemzetközi együttműködés a vállalati szférában 301
1. A vállalat helye, szerepe a globális és regionális nemzetközi munkamegosztás rendszerében 301
2. A marketingszemlélet lényege. Általános követelmények és viszonylati sajátosságok 302
3. Érték- és tevékenységelemzés 305
4. Vállalati stratégiatervezés 307
5. A külkereskedelmi ügyletek típusai, A külkereskedelmi jog gyakorlásának rendje 309
6. A "nemzetközi együttműködés néhány tárgyalástechnikai sajátossága 313

Témakörök