A világgazdaság az ezredfordulón

Tartalom

I. RÉSZ: PÉNZELMÉLET ÉS MONETÁRIS INTEGRÁCIÓ 7
1. Pénzek és pénzrendszerek 7
Pénzárutól a hitelpénzig 7
A modern hitelpénzről 11
A valutarendszer fejlődése 13
A Bretton Woods-i rendszer széthullása 20
2. A klíringtől a konvertibilitásig 25
Pénz és autonómia 25
Konvertibilitás és konvertibilitás 27
Konvertibilitás-történet 29
Általánosítható tapasztalatok 35
Terjedő „surveillance" 37
3. Monetáris integráció 40
Az Európai Monetáris Rendszer 43
A gazdasági és monetáris unió terve 50
A konvergenciakritériumok 51
Kutyaharapást szőrével 54
A fiskális és monetáris politika feladatai 57
4. A nemzetközi pénzügyi luftballon 59
II. RÉSZ: AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KULCSKÉRDÉSEI 65
5. Az európai integráció történelmi fejlődése 65
Európa és az integráció értelmezése 66
Az integráció fokozatai 68
Integráció és dezintegráció, szabadkereskedelem és protekcionizmus
Európa történelmében 69
Az európai integráció kezdetei 71
Európa kettészakadása 72
Az európai integrációs folyamat fő állomásai (1946-2000) 73
Euró-víziók: dinamikus Európai Unió egy új Európában? 77
6. Közös piacból egységes piac 79
A közös piac és az egységes belső piac tartalmi jellemzői 79
Az akadályok lebontása 80
Az egységes belső piac hatásai 82
Az egységes európai piac külső kereskedelmi hatásai 84
Az EU versenyhátrányai és leküzdésük esélyei 85
Az egységes belső piac hatásainak mérlege 87
A középtávú hatások és az integráció továbbfejlesztése 89
7. Az EU gazdasági és politikai külkapcsolatai 91
Az Európai Unió helye, szerepe a világban; külgazdasági kapcsolatrendszerének fő jellemzői 91
Az EU kapcsolatai a fejlett országokkal 92
A társulások kapcsolatrendszerének kiépítése 94
A görög, török, máltai, ciprusi társulások 94
Az EU-EFTA kapcsolatok 95
Az Európai Gazdasági Térség 95
Az EU-nak a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatrendszere 96
Az Általános Preferenciarendszer (GSP) 97
A Loméi Egyezmények, a fejlődő országokkal kötött átfogó kapcsolatok elemei 97
8. Modernizáció és munkahelyek az EU-ban 99
A növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás új összefüggései 99
A beruházások fő tendenciái 99
A munkaerő-piaci helyzet alakulása 101
A munkaerő-piaci helyzet középtávú kilátásai 102
A munkaerőpiac integrációja 104
Az innováció és a foglalkoztatás összefüggései - vállalkozói szempontból 105
9. A tudományos-műszaki forradalom és Európa 110
Tudományos kutatási és fejlesztési politika 110
A keretprogramok 111
A kutatási-fejlesztési politika és az innováció összefüggései 113
Az oktatás, képzés, szakképzés integrációs dimenziói 116
Az Európai Unió szerepe az oktatásban és szakképzésben 117
Egy fontos oktatási segítség Kelet-Közép-Európának: a TEMPUS 118
,fehér könyv" az oktatásról és szakképzésről (1995) 118
Az oktatással és képzéssel foglalkozó fő integrációs programok jellemzői 119
10. A jóléti állam múltja, jelene, jövője 123
Növekedés, újraelosztás, jóléti juttatások 123
Jólét és szegénység 124
Költségvetések, kiadások, deficitek 126
Új állami szereposztás 128
11. Kettős kötődés: Németország az Európai Unióban és Közép-Európában 131
A német külgazdaság teljesítménye 131
Az újraegyesítés hatása a kelet-közép-európai országokkal folytatott kereskedelemre 132
A német működőtőke-export és a visegrádi országok kilátásai 133
Németország és az európai integráció 135
A visegrádi országok EU-csatlakozásával kapcsolatos német érdekviszonyok 137
A német egység és Európa jövője 139
12. Ausztria, Finnország és Svédország az EU-ban: a csatlakozás hatásai 144
A három ország pozíciója az EU-ban - a makrogazdasági és pénzügyi helyzet fő jellemzői 144
Integrációs hatások, az EU-tagság tapasztalatai a három új EU-tagországban 147
Növekedési és beruházási impulzus, árhatás 148
Regionális támogatások, területfejlesztés és struktúraátalakítási politika 149
A kibővült Európai Unió költségvetése 151
Mezőgazdaság és agrárpolitika
Összefoglaló következtetések a magyar integrációs stratégia számára
13. Az Európai Unió és a visegrádi országok 154
Az EU hatása a visegrádi országokra 154
Átalakulás, modernizáció és integrációs fejlődés
A tőke- és technikaáramlás hatásai 156
A multinacionálisok szerepe 156
A visegrádi országok külkereskedelme 157
A visegrádi országok kilátásai: integráció és/vagy regionalizmus 158
A CEFTA-együttműködés lehetőségei és kibontakozása 159
Az EU-tagsággal kapcsolatos érdekek és ellenérdekek 160
Az EU közeledése a visegrádiakhoz 160
A társulás mérlege, a csatlakozás kilátásai 162
Mire számíthatnak a vállalkozók? 162
III. RÉSZ: MAGYARORSZÁG -EU- VILÁGGAZDASÁG 164
14. Magyarország és az Európai Unió kapcsolata 164
Európa kettészakadásának hatásai - a magyar-EK kapcsolat 1988-ig 164
Gazdasági kapcsolatok a megosztott Európában 165
A magyar-EGK kapcsolatok kialakulása 166
Magyar-EGK megállapodás a kereskedelemről és a gazdasági együttműködésről 167
A rendszerváltástól a társulásig vezető út 168
A PHARE program filozófiája, kedvezményezettjei 169
A PHARE magyarországi működése 170
A magyar Európai Megállapodás céljai és eredményei, a tapasztalatok értékelése 172
A kereskedelmi rendelkezések 172
A kereskedelemmel kapcsolatos ügyek 174
A tőke, a munkaerő, a szolgáltatások mozgása és a letelepedés 175
A társulási megállapodás eddigi teljesítése és a tapasztalatok 175
Gazdasági gondjaink megoldása és az európai integráció 176
15. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásáig 179
Az uniós felkészülés jelenlegi állása 181
A magyar közigazgatási struktúra és az EU-csatlakozás 183
A pénzügyi jog 183
A környezetvédelem 184
Az ipar 185
Az infrastruktúra 186
Az oktatás 188
A közigazgatás 188
Schengen-tagság 189
A munkaerő szabad áramlása és a foglalkoztatási politika 189
A mezőgazdaság 191
Egyéb területek 192
A civil szféra 192
Agenda 2000 - Egy erősebb és szélesebb Unióért 193
A közösségi politikák 194
A belső politikák 194
A bővítés kihívása 197
16. A világgazdaság globalizálódása és Magyarország helye e folyamatban 199
A globalizáció gyorsító fokozata: a külföldi működőtőke-beruházások 199
A globalizáció másik vetülete: a kulturális globalizáció 201
A világgazdaság története - a globalizáció szakadatlan erősödésének a története? 202
Globalizálódás vagy globális dominancia? 203
A globális dominancia ellen ható tényezők 203
Fal a külföldi beruházásokkal szemben: Japán és Dél-Korea 203
Ellenállás a globalizálódással szemben a fejlett térségekben 204
Kulturális és ideológiai kihívások a kultúratermelés észak-amerikai dominanciájával szemben 206
Kik a globalizáció nyertesei és vesztesei? 206
A globalizáció hatása a gazdasági növekedésre 207
A globális dominancia egyik legfontosabb következménye: az állam „elhalasztása" 207
Az állam elsorvasztásának néhány káros mellékhatása 207
Magyarország lehetséges stratégiái a globalizálódó világban 208
17. A kelet-ázsiai-csendes-óceáni térség újonnan iparosodó országai
a világgazdaságban 216
A Csendes-óceán keleti partjának természet- és emberföldrajzi, illetve kulturális adottságai 217
A térség gazdasági fejlődése a hatvanas évektől a kilencvenes évek elejéig 219
Japán példája a térség többi országának fejlesztései számára
(indulás: az ötvenes évek közepe) 219
A felzárkózók első köre: Dél-Korea, Hongkong, Tajvan és Szingapúr
(indulás: a hatvanas évek első fele) 221
A második kör: Malajzia, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek (indulás:
a hatvanas évek közepe, a hetvenes évek eleje) 223
A legújabb versenyzők: Kína, Vietnam és a kis indokínai országok (indulás:
a nyolcvanas évek második fele, a kilencvenes évek eleje) 227
A válság szele végigsöpör a nyugat-csendes-óceáni térségen 228
Függelék 233

Témakörök