A világgazdaság a XXI. század forgatagában

Tartalom

BEVEZETÉS 7
ELSŐ RÉSZ
A világfejlődés új szakasza, a világrend és a globális kihívások 11
I. A világrendet formáló „rendezőerők" a XXI. században 11
1. A nemzetközi viszonyok és a világrend normatív koncepciói (történelmi áttekintés) 20
II. A globális transzformációk irányai és következményei a XXI. század elején 24
1. A világkapitalizmus egyetemes rendszere és jövője 26
2. A szegénység a XXI. század világában 30
3. A demográfiai polarizáció és a deruralizáció következményei a XXI. században 42
4. A globalizáció a nemzetköziesedés új szakasza 47
5. Az állam intézményrendszerének helye és szerepe a globalizálódó világban a XXI. században 55
6. A globalizáció és a társadalmi eszmeáramlatok 69
7. A nemzetközi hatalmi viszonyok átalakulása, új hatalmi központok kialakulása és szerepük a XXI. század kezdeti szakaszában 74
III. A nemzetközi szervezetek szerepe a világrend fenntartásában és működésében a XXI. század elején 87
MÁSODIK RÉSZ
A XXI. század világgazdasága: fejlődésének és szerkezeti átalakulásának főbb tendenciái 95
I. A világgazdaság az átalakuló világrendben 95
1. A világgazdaság komplex rendszere: fogalmak és elméletek 96
2. A világgazdasági fejlődés trendjei és problémái a XXI. században 98
3. A tudomány új szerepe és a technikai fejlődés világgazdasági rendszere 107
4. A világgazdaság méretei és növekedésének távlatai 127
5. A „fekete világgazdaság" 135
6. A globális modellek: a tudomány új módszerei és kísérletei 137
II. A világgazdaság átalakuló szerkezeti rendszere és az új globális munkamegosztás formálódása a XXI. században 142
1. A szerkezeti rendszer fogalma és változásainak jelentősége 142
2. A világgazdaság új növekedési központjai a XXI. században 145
3. A reálgazdaság, a szolgáltatások és a „papírgazdaság" 150
III. A világfejlődés fenntarthatósága: a XXI. század egyik alapvető kérdése 187
1. A fenntartható fejlődés fogalmáról 187
2. A fenntartható fejlődés feltételei a XXI. század globális rendszerében 190
3. A fenntartható mezőgazdasági fejlődés feltételei 198
4. A fenntartható fogyasztás és a világtermelés szerkezeti összefüggései 202
5. A fenntartható fejlődés az Európai Unióban 210
HARMADIK RÉSZ
A világgazdasági kapcsolatok hálózata és a nemzetközi gazdasági együttműködési rendszerek 213
I. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok hálózata a XXI. század elején 213
1. A bilaterális kapcsolatok: a partnerválasztás hagyományos és új tényezői 215
2. A szervezett (intézményesített) államközi, multilaterális együttműködés főbb jellemzői a XXI. század elején 219
3. A nemzetközi együttműködési rendszerek (rezsimek) 235
NEGYEDIK RÉSZ
A világgazdaság mikroszférája a XXI. század elején 279
I. A transznacionális társaságok a nemzetközi gazdasági rendszerben 279
1. A mikroszféra nemzetköziesedése 279
2. Főbb tendenciák a világgazdaság transznacionális szektorának fejlődésében, terjedésében a XXI. század első szakaszában 290
3. A transznacionális társaságok üzleti tevékenységének „földrajza" 295
4. A nemzetközi vállalkozások ágazati megoszlása 298
5. A kompetitív előnyök, a transznacionális vállalatok szerepe az új nemzetközi munkamegosztásban 300
6. A transznacionális társaságok jövője 314
ÖTÖDIK RÉSZ
A transznacionális társaságok irányítási és stratégiai döntési rendszere a globális versenyben 317
I. A vállalati stratégiai döntések jelentőségéről 317
1. A nemzetközi vállalati rendszerek irányításának (corporate governance) szervezeti kérdései 319
2. A kormányokhoz és az állami szabályozáshoz való viszony a TNC-k stratégiai rendszerében 324
3. A stratégiai menedzsment cél- és eszközrendszere a XXI. században 337
HATODIK RÉSZ
Összefoglalás és következtetések 379
1. A világpolitika főbb trendvonalai 382
2. A világgazdasági fejlődés főbb irányai 385
3. Magyarország a XXI. század első évtizedeinek világában 393
4. A demokratikus viszonyok stabilizálása és továbbfejlesztése 402
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 409
TÁRGYMUTATÓ 411

Témakörök