Ezen könyvet az "Orbis" kiadóvállalat az "Orbis" nyomdában nyomatta, Prága 1928 augusztus havában.
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Beszámolót tartottam e könyvben a világforradalom alatt 1914-től 1918-ig kifejtett külföldi tevékenységemről.
Csak a legfontosabb dolgokat mondtam el. Oly sok tennivalónk volt odakünn, hogy nem...
Tovább
Előszó
Beszámolót tartottam e könyvben a világforradalom alatt 1914-től 1918-ig kifejtett külföldi tevékenységemről.
Csak a legfontosabb dolgokat mondtam el. Oly sok tennivalónk volt odakünn, hogy nem vezethettem részletes naplót. Csak rövid feljegyzéseket készítettem, rendszerint csak neveket s egy-egy emlékeztető szót irtam fel: tartottam tőle, hogy írásaim az ellenség kezébe juthatnak. Számolnom kellett azzal, hogy jegyzeteim elvesznek (ellopásukat meg is kísérelték), már pedig azokat a személyeket, akikkel összeköttetésben állottam, nem volt szabad kompromittálnom. Így ma már egyes feljegyzéseimet én magam sem értem egészen s némely részlet ezért el is maradt. Miután Oroszországból elutaztam, okmányaimat s ott készült és elrejtett jegyzeteimet felkutatták s hivatalosan(?) lefoglalták.
Nem írom le az államférfiakkal, politikusokkal, újságírókkal, történészekkel, hivatalnokokkal stb. folytatott számos megbeszélésem tartalmát, hiszen akkor el kellene mondanom, mi mindent hallottam, milyen következtetéseket vontam le a hallottakból, mit tettem magamévá s mit nem; jellemeznem kellene a személyeket, sőt gyakran utalnom kellene a körülményekre is, amelyek között nyilatkozataik elhangzottak, - a könyv ezáltal túl terjedelmesre növekedett volna.
Egyes eseményeket egyáltalán nem emlitek s nem nevezhetem meg mind ama személyeket sem, akikkel együtt dolgoztam s érintkeztem túlságosan sokan voltak s egyesek talán nem is vették volna szívesen, ha megnevezem őket, így egy és más érdekes részlet elvész ugyan, de semmi sem marad el abból, ami az események lényegét adja.
Vissza
Tartalom
Előszó 7
I.
COMENIUS VÉGRENDELETE
Prága: 1914 augusztustól-decemberig
Békitési kisérlet Szerbia és Bulgária között 1914. - Hasonló kisérlet Szerbia és Ausztria között 1912. - A háboru kitörésekor Németországban. - A helyzet Prágában 9
2
Első érintkezésem az ententeállamokkal a háboru alatt. - Állandó kapcsolatok létesitése. - Az első hirek Londonból az entente katonai terveiről. - Németországi és hollandiai utam szeptemberben és októberben 15
3
Kritikus helyzet a harctereken. - Hosszú ideig fog-e tartani a háboru és ki fog győzni? - Marne - Ypern. - Szerb győzelmek. - Orosz sikerek Ausztria ellen, sikertelenségek Németországgal szemben 19
4
Remények Oroszországban. - Tárgyalások dr. Scheinerrel. - Kétségeim 22
5
A kritikátlan ruszofilizmus ellen. - Orosz nyilatkozatok. - A hivatalos Oroszország szláv programmja. - A pravoszláv Oroszország és a katholikus Ausztria harca a pravoszláv kis nemzetekért a Balkánon és a katholikus lengyelek 25
6
Az aktiv külföldi harc elhatározása: szemlélődések a két hadviselő fél kilátásai felett: a szövetségesek és ezzel az osztrákellenes programm győzelmének a lehetősége. - Jövendőbeli államunk gazdasági és financiális alapjai, határai, különösen Szlovenszkóé 32
7
Csehszlovákia és Jugoszlávia közötti korridor terve. - A délszlávokkal való együttműködés kezdete 35
8
Utolsó tárgyalások hivatalos osztrák személyiségekkel (Thun és Koerber) és német politikusokkal. - Ausztria képtelensége reformokra 36
9
Dr. Benes 40
10
Viszonyom Ausztria-Magyarországhoz a háboru előtt. - A-világháboru, mint a világ egységes organizációjának kisérlete Németország s Ausztria nacionalista imperializmusa ellen a Nyugat vezetése mellett. - A pángermán Berlin - Bagdad. - Főfeladatunk külföldön:
hadsereg szervezése hadifoglyokból. - Érettek vagyunk-e egy önálló csehszlovák állam kormányzására és fentartására? - Osztrákellenes akció terve 42
II
ROMA AETERNA
Róma: 1914 decemberétől 1915 januárjáig
11
Első érintkezés az entente hivatalos képviselőivel. - Szerb és horvát kapcsolatok. - A dalmát kérdés. - Az olasz aspirációk tulajdonképeni célja. - Álláspontom a délszláv kérdésben 51
12
Viszonyunk a többi szlávokhoz, különösen Oroszországhoz 58
13
Viszonyunk a többi szövetségeshez. - Olaszország és a hármasszövetség: Olaszország nem fordul az entente ellen 60
14
A Vatikán és a háboru. - Pállfy gróf Ausztria katholikus küldetéséről. - A Vatikán s a hadviselő államok katholikusai. - Katholikus propaganda. - Rómából Genfbe 62
III.
ROUSSEAU SZÜLŐVÁROSÁBAN
Genf: 191S januárjától szeptemberig
15
Svájc előnyei egy külföldi akció szempontjából. - Svájci kolóniánk szervezése. - Az összeköttetés Prágával. - Első kisérlet az összes kolóniák megszervezésére. - Élénk érintkezés Párissal. - E. Denis. Külföldi lapjaink. - Dürich képviselő megérkezése 67
16
Svájc szimpátiája. - Együttműködés a délszlávokkal. - Bulgár ellentétek. - Az érintkezés lebonyolitása Oroszországgal (Svatkovskij) 73
17
Első látogatásom Párisban s Londonban. - Memorandum Grey részére. - Benckendorffnál. - Tanácskozások Denisvel. - Vesnic szerb követ 76
18
Olaszország hadüzenete Ausztriának. - A délszlávok nyugtalanok a londoni szerződés (április 26) miatt. - Harctéri helyzet 1915 nyarán és a háboru tartamának problémája. - Aggodalmaim egy eldöntetlen háboru miatt. - Az állásharc. - Utam Lyonba s Milánóba 78
19
Nyilt fellépésem Ausztria ellen Hus napján. - Miért aránylag ily későn? - Pénzügyi okok 80
20
Az Ausztria elleni harc humanista szempontból is indokolt: Zizka vagy Comenius? - Tolstoj pacifizmusa. - Romain Rolland. - Pacifizmus a militárizmus ellen. - Egy cseh hadsereg szükségessége, amely csak Oroszországban alakitható meg. - Hirek Oroszországból, külön futárjaink Oroszországba s más államokba 82
21
A felelősség kérdésé: Ausztria és Németországa főbűnösök. - Ausztria nagyobb felelősséget visel, mint hitték 87
22
Ausztria üldöz bennünket Svájcban. - Mérgezési kisérlet? - Svájc, mint a nemzetiségileg és nyelvileg vegyes állam mintaképe. - Az internationalizmus nem akadály a nemzetiségek számára. - A svájci irodalom s a demokrácia 92
IV
NYUGATON
Páris és London: 1915. szeptembertől - 1917. májusig
23
A harci központ áthelyezése Londonba és Párisba. - Dr. Benes megérkezése külföldre 97
24
Denis tanár 99
25
Külföldi kolóniáink, különösen az amerikai és oroszországi. - A kolóniák egységes organizációjának keresztülvitele s az oroszországi ellentétek rendezése. - A Dürich-
affér 100
26
A Nemzeti Tanács, keletkezése és elismerése a kolóniák által 105
27
Külföldi propagandánk jellege. - Kulturális és politikai propaganda. Ellenpropaganda és kémkedés. - A szabadságmozgalom finanszirozása 108
28
Angolországban. - Mint tanár a londoni egyetemen. - Első előadásom (1915 október 19.) A kis nemzetek problémája az európai krizisben. - Asquith mint elnök az előadáson. - Az első jelentős politikai siker. - A kis nemzetekről szóló előadásom tárgyi eredményei 115
29
A harctéri helyzet 1915 nyarán és őszén. - Memorandum a kűzdő felek hadi erejéről (november végén). - Kiáltvány Ausztria ellen (1915 november 14.) 117
30
Párisi látogatásom 1916 január végén. -Tárgyalásom Brianddal (február 3.-án) és annak politikai jelentősége: Briand megigéri osztrákellenes programmunk hivatalos támogatását. - Elfogultság Ausztria irányában. - Régi és új párisi ismeretségek 121
31
Vesnicnél. - Izwolskijnál. - Növekvő bizalmatlanság Oroszországgal szemben Franciaországban és Angliában. - Sorbonnei előadásom a szlávokról és a pánszlávizmusról (február 22.-én.) 123
32
Stefánik. - Feladata: Hadseregünk megalakitása Oroszországban és Franciaországba való elszállitása. - Ugyanez a feladat Olaszországban 127
33
Visszatérésem Londonba (1916 február 26.) és az angolországi propagandavezetése 1917 májusáig. - Három londoni barátom: Mr.Steed, Mme Rose és Seton-Watson. - Nemzeti programmunk elterjesztése a szövetségesek között 431
34
London és Páris. - Franciaország, Anglia és kultúráik. - A francia s az angol irodalom. - A francia forradalom s a restauráció problémája. - A francia (román) dekadencia problémája: romantizmus és a túlhajtott szexualizmus. - Zola naturalizmusa, mint romantizmus. Comte és de Maistre. - Katholikus áramlatok. - Új irodalmi irányok s azok aktivizmusa 134
35
Az angol bölcselet és irodalom: Hume, mint a modern szkepszis bölcsésze. - Darwin, Mill, Spencer. - Az angol „prüdéria": itt nincs romantikus szekszualismus, mint Franciaországban, de a katholikus ireknél igen. - Protestantizmus és katholicizmus. - Az angol irónők nagy száma. - A nő helyzete a háboruban - Az angol irodalom. - Humanitás és kultúra 140
36
Viszonyom a kormányhoz, a politikusokhoz s az újságirókhoz. - Evans, Bryce, Morley, Hyndman, Vinogradov, Sarolea s mások. - Ellenfeleimmel való érintkezésem. - Az irek és a suffragettek. - Látogatásaim nyilvános gyűléseken. - A Webbek, Shaw és Chesterton. - „John Bull". - Propagandánk. - Cseh-angol történelmi vonatkozások. - A Zanardi-Landi eset. - Templomokban 144
37
Viszonyom Oroszországgal és az oroszokkal (Benckendorff, Argus, Dioneo, Krapotkin, Miljukov és az orosz duma-tagok küldetése. Amfiteatrov). - Cseh hirnökök Oroszországból. - Dmowski 148
38
A délszlávok: - Délszláv Tanács. - Supilo, Hinkovic, Vosnjak, Potocnjak, Mestrovic. - Jovanovic szerb követ s elődje Antonijevic.- A szerb Savic, Popovic, Velimirovic. - A trónörökös és Pasié Londonban (1916 április). - Az Olaszországhoz és a kúriához való viszony feletti vita (a londoni szerződés). - Légióink felállitása Itáliában is lehetséges. - Szerb-cseh gyűlések. - A párisi montenegrói tanács. - Seton-Watson és Steed a délszlávok ért. - Érintkezésem Supiloval 150
39
A londoni cseh kolónia. - Vajanskij halála. - Megint egy mérgezés? 152
40
A háboru filmen. - A front 1916-ban és 1917 elején. - A véres Verdun. - Az angol hadsereg gyarapodása s befolyása a fronton 1916 eleje óta. - A Dardanellák feladása. - A mezopotámiai vereség. - A jütlandi tengeri diadal. - Az olaszok Görzben. - Az oroszok győznek átmenetileg Brusilov vezetése alatt, de a szláv hadseregek (az orosz és a szerb) akcióképtelenné lesznek. - Románia beavatkozása a háboruba. - Hindenburg és Ludendorff a német hadsereg élén. - Változás a francia hadvezetésben. - A franciák (Nivelle) és az angolok sikertelenségei 1917 tavaszán. Sarrail tábornok a Balkánon. - Az orosz forradalom és Amerika fellépése Németország ellen (1917 április 6 ) 153
41
Az 1917-es esztendő, mint az ismételt békeajánlatok éve. - A németek s az osztrákok 1916 december 12.-én békét ajánlanak. - Wilson elnök a békefeltételek iránti kérdésével aktive beavatkozik az európai eseményekbe. - A szövetségesek válasza Wilsonnak 1917 január
12.-én. - E válasz jelentősége számunkra: felszabaditásunk megigérése. - A németek egyenesen Wilsonnal közlik feltételeiket (január 29.-én). - Károly császár békeakciója Párisban és Londonban. - Szociálista békeakciók a cárizmus bukása után. - Az ideiglenes orosz kormány. - A munkásság és az orosz hadsereg. - A szociáldemokrácia Németországban és Ausztria-Magyarországon 160
42
A szövetségesek válasza Oroszországnak s dezavuáltatásuk képviselőink által 163
V
A PÁNSZLÁVIZMUS ÉS FORRADALMI HADSEREGÜNK
Pétervár-Moskva-Kiew-Wladiwostok:
1917 májustól-191 8 április 1.
43
Programmtelegramm Miljukovhoz. - Utazásom Oroszországba Norvégián és Svédországon át. - Megérkezésem Pétervárra Miljukov visszalépése után. - A propagandamunka organizációja Pétervárott. - Viszonyom a kormányhoz (Lvov herceg, Terescenko) és az entente követekhez. - Mr. Root amerikai missziója. - Voska, Henderson és Vandervelde. - Orosz politikusok és pártvezérek 169
44
A cári Sodorna és Gomorrha. - Nemcsak az udvar, de az orosz nép nagy része is demoralizált. - Rasputin. - Nyugat hálátlansága Oroszországgal szemben avagy: elárulta-e Oroszország a Nyugatot? - A szerencsétlen háború s a forradalom, mint az irodalom egyik igazolója 176
A cári Oroszország szláv tervek nélkül. - A cár határozatlan ígéretei. - Sazonov. - Oroszország titkos szerződései leleplezik az orosz aspirációk igazi célját: Konstantinápoly s a tengerszorosok elfoglalása. - Alexejev tábornok. - A Lengyelország és Ukraina elleni „szláv" politika 183
46
Titkos londoni szerződés Itáliával. - Supiló Pétervárott 190
47
A Druzina keletkezése s brigáddá fejlődése (1914 - 1916). - Az orosz katonai hatóságok eleinte csak egy propagandaosztályt kivánnak. - Ellentétek a kolóniánál 192
48
Kisérletek a brigádnak hadsereggé való fejlesztésére. - A cár eredménytelen beleegyezése a szláv foglyok felszabaditására. - A Dürich-féle Nemzeti Tanács 197
49
Az ideiglenes kormány engedélyezi egy csehszlovák hadsereg szervezésének szabályzatát (1917 március 24). - A Dürich-féle Nemzeti Tanács feloszlása 202
50
Az orosz hatóságok indokai hadseregünk megalakítása ellen. - Az orosz forradalom jóváteszi az ellenünk elkövetett igazságtalanságot. A szerb légió 204
51
A párisi Nemzeti Tanács képviseletének megszervezése. - Az akciók leegyszerűsitése 211
52
Hadseregünk Franciaországnak van szánva. - Az első csapattestet végre elismeri a főhadiszállás (október 9.-én) - Duchonin tábornok.- Orosz tisztek hadseregünkben 215
53
Demokratikus hadsereg megszervezésének nehézségei a chaotikus Oroszországban. - A cseh és a szlovák mint katona 218
54
A bolsevista fordulat (1917 november 7). - Az entente viselkedése. Megegyezésem Muravjev bolsevista generalisszimusszal Kiewben fegyveres semlegességünkről és szabad elvonulásunkról. - Csapattestünket a franciaországi hadsereg részének jelentjük ki 225
55
Bolsevizmus és kommunizmus 229
56
Bolsevizmus hadseregünkben 236
57
Viszonyunk Ukrainához 239
58
Tárgyalások hadseregünknek a román frontba való beosztásáról.-Tartózkodásom Jassyban (1917 októberének végén). - A király, Bratianu és Take Jonescu. - Egyéb találkozásaim Romániában 241
59
A benemavatkozás alapelve s hadseregünk Franciaországba való vonulásának okai. - A bolsevisták orosz ellenfeleinek katonai és politikai tehetetlensége. - Tárgyalásaim Kornilovval, Alexejevvel és Miljukovval. - A kiewi incidens. - Trockij és Lenin az entente segitségét akarják még a béketárgyalások alatt is (1918 februárjában) a hadsereg reorganizációja miatt - Trockij még a békekötés után is keresi a segitséget. - A bolsevisták békéje Németországgal. - A bolsevisták viszonya Németországhoz s ennek jelentősége felszabaditásunkra 243
60
A Szibirián való átvonulás szükségessége. - A helyzet a harctereken. Utolsó tárgyalásaim Moskvában a bolsevistákkal. - Hadseregünk pénzügyi biztositása. - Moskvából való elutazásom (1918 március 7) 254
61
Szibirián át Wladiwostokba 258
VI
A TÁVOLI KELETEN
Tokió: 1918 április 6.- 20.
62
Wladiwostokból Koreán át Japánba. - Tokióban. - Európa Tokióban. - Érintkezésem a követekkel s a japán külügyminisztériummal. - Memorandum Wilson elnök számára Oroszországról és a bolsevizmusról. - Czernin támadása és bukása. - Ausztria és Magyarország elnyomott népeinek kongresszusa Rómában (1918 április 8). - Tokióból az Egyesült Államokba 261
VII
AZ AMERIKAI DEMOKRÁCIA.
FINIS AUSTRIAE.
Washington: 1918 április 20.-november 20.-ig.
63
A Csendes oceánon át. - A politikai és harctéri helyzet Londonból való távozásom óta (1917 májustól 1918 áprilisig). - A nagy német offenziva (1918 márciusa óta). - Clémenceau és energikus kormányzata. - Oroszország a brest-litowski béke -által semleges lesz, az őt körülvevő államok pedig önállóak. - A pángermánizmus győz keleten. - Számos béketárgyalás 1917/18-ban. - Sixtus pármai herceg akciója és egyébb titkos tárgyalások Ausztria és az entente között. A német birodalmi gyűlés békerezolúciója 1917 júliusában; Németország titkos tárgyalásai Franciaországgal (Lancken - Briand) és Angliával. - Németország és Bulgária tárgyalásai Oroszországgal. Lloyd George hajlandó a békére. - Vatikáni békekisérlet 1918 áprilisában. - Wilson békefeltételei 1918 január 8.-án: a 14 pont. - A szociáldemokrácia békemunkája. - A második internacionale Stockholmban. - A német szociáldemokrácia kettészakadása. - Dr Smeral kijelentései. - Az első politikai sztrájkok Bécsben és Berlinben. - Oroszországi légióink sikerei meggyorsítják a franciaországi és olaszországi légiók megalakítását. - Ausztria és Magyarország elnyomott
népeinek kongresszusa Rómában. - Jó hirek Csehországból. - Az orosz forradalom befolyása és a bécsi Reichsrat összeillése. - Megérkezésem Vancooverbe (április 29). - Kanadán keresztül az Egyesült Államokba 269
64
A fogadtatás Chicagoban. Tevékenységem földieim között. - A pittsburgi szerződés. - Kolóniáink politikai propagandája 282
65
A gettysburgi csatatéren. - Az amerikai demokrácia vallási és erkölcsi alapjai. - A mi hasonló demokráciánk. - Az „amerikánizmus" 290
66
A dekadencia problémája a fiatal Amerikában is megvan. - A modern amerikai irodalom: a realizmus. - Amerika érdeklődése Európa iránt. - A hadsereg segitsége az ententenak 295
67
Propagandánk az új világban. - Viszonyom a sajtóhoz. - M. Charles R. és Richard Crane. - Viszonyom a kormányhoz, főképen Lansinghez. - House ezredes és Wilson. - Mezes tanár és előkészitő bizottsága. - A hirlapirók testülete a békekonferenciáért. - A pénzügyi krizis. - Az egyetemek 302
68
Az entente diplomaták és missziók. - A délszlávok. - Oroszország 306
69
Együttműködésünk a szláv nemzetek képviselőivel. - Barátságos féltékenykedések. - A korfui szerződés. (1917 július 20.) - A római kongresszus és az olasz-jugoszláv megegyezés 1916 áprilisában. - Montenegró: a király egyik követe 507
70
A lengyelek (Dmowski - Paderewski). - A varsói helytartóság magas politikája. - A kisoroszok. - Az oroszok. - A románok 320
71
A litvánok, lettek, esztek, albánok és görögök. - Az olasz irredenta. - A közép-európai demokratikus Unió 325
72
Kárpátoroszország és államunkhoz való csatlakozása. - Kárpátoroszország politikai és nemzetközi jelentősége. - A nyelvi kérdés 327
73
Titkosszervezetünk Amerikában (E. Voska) és annak eredményei 330
74
Austrofilizmus Amerikában és a szövetségeseknél. - Osztrák propaganda és a katholikus világ segitsége. - Az egyházi állam megújitásának terve. - Wilson 1918 elején még osztrákbarát. - Herron tanár. - Károly császár különbéke kisérletei. - Clémenceau leleplezései és harca Károllyal és Czerninnel - Armand-Revertera és Smuts-Mensdorff-féle tárgyalások. - Terv Ausztriának Németországtól való katonai elválasztására. - Tudott Németország Károly ajánlatáról? - Harcunk az osztrákbarátság ellen 535
75
A szibiriai anabázis és politikai hatása. - Amerikai segitőexpediciókat küldenek Szibiriába, Wilson és a Vörös Kereszt pénzügyi akciót indit. - Ki felelős a bolsevistákkal való harcainkért? - Igazságtalan kritika a szibiriai hadsereg felett. - A hadsereg hazaszállitása
Szibiriából 347
76
Az önálló hadsereg politikai és nemzetközi jelentősége 357
77
A hadsereg, a Nemzeti Tanács és nemzeti programm elismerése. - Janin tábornok, mint hadseregünk generalisszimusza. - Balfour és Poincaré önállóságunk keletkezéséről 364
78
Az 1918-as esztendő jelentősége a világháborura és miránk. - A németek vereséget szenvednek Franciaországban, az osztrákok Itáliában. - Bulgária és Törökország. - A központi hatalmak politikailag és sztratégiailag békekötésre kényszerülnek. - Az általános háborus fáradtság. - Nemzeti Tanácsunk Párisban ideiglenes csehszlovák kormánynak nyilvánitja magát és mint ilyent a szövetségesek elismerik. - Első követeink 390
79
Finis Austriae! - A központi hatalmak békejegyzéke október 5.-én s Wilson október 18.-i válasza Ausztria-Magyarországnak. - Az Ideiglenes Kormány függetlenségi nyilatkozata ugyanazon a napon. - Hogy adták fel Wilson és az Egyesült Államok lépésről-lépésre osztrákbarátságukat. - Elismerésünk az Egyesült Államok részéről Wilson válasza előtt: május 29.-én, június 28.-án, szeptember 3.-án 395
80
Személyes viszonyom Wilsonhoz. - Beszélgetés a háború és béke fő problémáiról. - Poroszország és Ausztria: Ausztria elárulja Németországot. - Wilson a háboru gyors befejezéséért, a szövetségesek sztratégiai győzelme. - Danzig mint szabadkikötő. Wilson szimpátiája Lengyelország és Jugoszlávia iránt. - Nem ismerte a londoni szerződést. - Miért akar Wilson Párisba utazni? - Nem létesül amerikai koalíciós kormány. - Wilson mint az amerikai ideálok szószólója és előharcosa. - Programmja: önrendelkezés és népszövetség. - Wilson ideálja az igazi demokráciáról 402
81
Wilson amerikai programmja Ausztria-Magyarország ellen. - Herron tanár, Wilson bizalmasa, Európában. - Herron jelentései és tárgyalásai a Központi Hatalmak politikusaival. - Dr. Hertz memoranduma. - Lammasch miniszterelnök javaslatai. - Osusky mint Herron munkatársa 409
82
Wilson válasza után. - Az utolsó hónap Amerikában. - Ausztria és Németország összeomlása. - Az osztrák fegyverszüneti tárgyalások (november 5). - A fegyverszünet Németországgal (november 11.) - A genfi összejövetel. - Mint elnök. - Búcsúm Wilsontól és amerikai barátaimtól. - Az első amerikai kölcsön. - Az első katonai tisztelgés. Elutazásom Angliába 415
VIII
A VILÁGFORRADALOM ÉS NÉMETORSZÁG
Washingtonból Londonon, Párison és Páduán keresztül
Prágába: 1918 november 20 - december 21.
83
Az Atlanti Oceánon: lelkiismeretvizsgálat. - Előkészületem a világháborura: a theologia az emberi életben. - Filozófiai és politikai törekvéseim. - Három szabály a politika és általában a nyilvános tevékenység számára 421
84
Az utolsó háborus események. - A francia sztratégia és taktika fölénye.- Schlieffen kétfrontterve. - A tömeghadseregek mindenütt új taktikát követelnek. - Németország vereségét az egész háborus- és világhelyzet hiányos megértése is okozta. - Franciaországnak és a többi szövetségeseknek köszönhetjük a győzelmet 434
85
A világháboru értelme 442
86
A hadviselő felek hadicéljai és programmjai. - Az újkor a középkori theokrácia ellen, az állam megerősödése az egyházzal szemben. Az állam feladatai. - A demokrácia mint humanitáseszmény. - Az emberi és polgári jogok. - A természetjog.- Az emberiség egységes megszervezésének ideálja. - A felvilágosodás, a tudomány autoritása és egy új filozófia kisérletei. - A haladás gondolata. - A Nyugat közös eszményei 445
87
Német ideálok. - A porosz királyság fogalma; a régi arisztokratikus, monarchikus és theokratikus rendszer. - Az egyház az állam hatalmában. - Az állam mint isteni alkotás. - Porosz cäsarizmus. - A német politikai ideál: uralom Európában, Ázsia és Afrika kolonizációja (Berlin - Bagdad). - A történelmi jog és a materialista evolúció. Jog és erőszak 448
88
Weimar - Potsdam? - Hegel synthézise a németségről és a poroszságról. - Az igazi német megkülönböztetés: Beethoven-Bismarck! 450
89
A Kant utáni német filozofia a szubjektivizmus és abszolutizmus tévútjain 454
90
Hogy éltem én át a fejlődést Goethetől Bismarckig? - Az expresszionizmus mint a német irodalom válságának utolsó fázisa 456
91
A világháboru eredete a modern társadalom kultúrális helyzetében keresendő. - Az öngyilkosság mint szociális jelenség. - A modern háboru lélektana. - A demokratikus hadsereg problémája. - A háboru mint erőszakos reakció a túlhajtott szubjektivizmus
ellen 460
92
Az öngyilkosság és a gyilkosság problémája a modern irodalomban 467
93
A modern ember lelki válsága és a civilizáció. - A háboru és a vallási kérdés. - A válság nem végleges összeomlás 470
94
A válság jelentősége történelmi megvilágitásban. - A theokratikus Központi Hatalmak harcban a demokráciával. - A pángermán impérium. -A szövetségesek elfogadják a nemzetiségi elvet: a kis nemzetek felszabaditását. - Nacionalizmus sovinizmus nélkül: a humanizmus programmja. - A népszövetség. - Az Európai Egyesült Államok 475
95
Újra Angliában. - Balfournál. - Előkészületek a béketárgyalásokra. Az első diplomáciai affér: a prágai Mária szobor ledöntése. - Ausztria és Magyarország utolsó napjaiból 480
96
Párisban. - Poincarénál. - Látogatásom a légióknál. - Pichon és Clémenceau. - Szkepszis és energia. - Berthelot és House ezredes. Vesnic és Trumbic. - A kis entente körvonalai. - Take Jonescu és Venizelos. - Madame Jouvenelnél. - Az első prágai franciakövet 483
97
Olaszországban mint a király vendége. - A légióknál 486
98
Ausztrián át Csehországba. - A cseh határon 488
99
December 21.-én Prágában. - Fogadtatási ünnepségek. - Eskü az alkotmányra. - Első éjszaka a prágai várban. - Első kiáltványom 488
IX
KÖZTÁRSASÁGUNK KELETKEZÉSE
100
Függetlenségünk, mint a szövetségesek győzelmének és a háboruban való forradalmi résztvételünknek az eredménye. A mi forradalmunk. - Forradalmárok a hadseregben és otthon. - A Nemzeti Tanács külföldön. - Az Ausztria elleni propaganda. - A szabadságmozgalom pénzügyi függetlensége 491
101
A nemzet forradalmi ellenállása Ausztriával szemben. - Politikai közigazgatás. - A korábbi nemzeti nevelés gyümölcsei. - Az akció politikai centruma. - A maffia, a Cseh Szövetség és a Nemzeti Bizottság. - A képviselők és a nép politikája. - Tüntetések 1917 nyara óta. - A kolóniák a szabadságmozgalomban. - Forradalom otthon és külföldön 496
102
Államunk politikai és jogi keletkezése: forradalmunk törvényesitése külföldön, az elismerések s azok különbözősége 502
103
Mióta áll fenn államunk? - Két kormány. - A szövetségesek csak a külföldi kormánnyal tárgyalnak, amit a hazai vezetők is elismernek. - 1918 október 28.-a, köztársaságunk születésnapja 508
104
Az államfordulat Prágában. - Ausztria-Magyarország kapitulál Wilson előtt. - Prágai delegáció Genfben. - Az államfordulat Morvaországban és Szlovenszkón 515
105
Monarchia vagy köztársaság? 523
106
A bécsi kormány kisérletei a prágai fordulat után. - Bécs engedékenységének igazi okai. - A genfi összejövetel új megvilágitásban 525
107
Mennyiben ismerte el a régi Ausztria és Magyarország államunkat. - Károly császár október 17.-i manifesztumának jogi jelentősége. - November 14.-ének közjogi jelentősége. - Károly császár kérelme 552
108
Az állam területének szabályozása. - Németjeink szeparatizmusa. - Szlovenszkó és a történelmi országok. - Kisebbségi kérdések. - Kárpátoroszország (Podkarpatská Rus) 109
A történelmi és a természetjog elmélete 555
110
Oroszország és a többi szlávok része függetlenségünk kivivásában. - Oroszország nem szabadithatott volna fel bennünket; mégis nagy az oroszbarátság. - Az igazi szláv
politika 536
111
Téves az a felfogás, hogy a szövetségesek külföldi akciónkat osztrákbarát szellemben használták volna fel 542
112
A történelem itélete a vezetők lelkületéről és inditó okairól. - Az október 28.-a körüli harc csirája: „romantikus" vagy reális politika? Függetlenségünk, mint a nemzeti humanizmusnak és a humánus reálizmusnak igazolása 544
X
DEMOKRÁCIA ÉS HUMANITÁS
113
Politikánk alapelvei: demokrácia és humanitás. - Európa köztársaságositása és demokratizálása a világháboru és forradalom által 549
114
A kis államok sávja. - A kis államok problémája.- „Balkanizáció" 551
115
Az államok és nemzetek szövetségeinek okai és inditóokai. - A kis entente és a volt Ausztria-Magyarország népeinek barátságos megértése. - Viszonyunk Jugoszláviához és Bulgáriához. - Konstantinápoly kérdése. - Az új Ausztria. - Viszonyunk a lengyelekhez, kisoroszokhoz, románokhoz és magyarokhoz 556
116
Viszonyunk Németországhoz. - A német törtetés kelet felé. - Dánia példája. -Viszonyunk Németországhoz nemcsak politikai, hanem kultúrális is 561
117
Viszonyunk Franciaországhoz és a Nyugathoz általában. - Politikánk Franciaország és Németország kibékítésére. - A Franciaországgal és a Nyugattal fennálló kultúrális kölcsönhatások nem jelentenek németellenes politikát 565
118
Kelet és mi: szláv kölcsönhatások. - A nagy és kis pánszlávizmus Ausztria nyomása alatt. - Kollár politikamentes pánszlávizmusa és szláv messzianizmusa. - A kultúrális szinthézis: Ex oriente lux - de ex occidente is. - Kultúrális európaiság. - A nemzetiség és a kultúra új bölcseletének szükségszerűsége 569
119
Szláv politika. - Otthoni szláv feladataink: a szlovákok, Podkarpatská Rus és a szláv kisebbségek. - Lehetővé vált Kollár programmja. - Szláv külpolitika. - Oroszbarátaink és az orosz politika. - A cseh politikának nemcsak szláv, hanem világpolitikának is kell lennie 574
120
Nemzeti kisebbségeink. - Német területekről való lemondás még németjeinknek is kedvezőtlen lenne. - Az önrendelkezési elv. - A németek mint telepesek. - Visszatérés a Premyslidák politikájához. - Az államnyelv. - Állam és nemzetiség. - A nyelvi kérdés hivatalban és iskolában. - A sovén nacionalizmus végzetessége. - A Nemzeti Bizottságok békülékenysége a németekkel szemben. - Nacionalizmus és humánus internacionalizmus. - A nacionalizmus lényege. - Kultúrális szinthézis vegyes államokban 579
121
Köztársasággá és demokráciává fejlődésünk. - A demokrácia nem uralkodik, hanem kormányoz. - Szabadság és individualizmus nem jelentenek nivellálást, hanem minősitést. - A választások. - Közigazgatás és politikai értelem. - Demokrácia és tudomány. - A demokrácia mint nevelés és mint önnevelés. - A parlament és a bürokratizmus reformja. - Új diplomácia. - A nemzetközi intézmények gyarapodása. - Az állami szuverenitás 588
122
Nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális demokráciát! - A kommunizmus ellen. - A kapitalizmus hiányai. - Egoizmus és szakszerűség. - Szocializálás. - Földreform és közegészségügy.. - A kivándorlás kérdése 594
123
A demokrácia új embert kiván. - Politikai anthropomorfizmus. - A demokrácia, mint világ és létszemlélet, - Parlamentarizmus és a pártrendszer 599
124
A lakosság politikai képzettsége. - Félműveltség. - Jelszavak a politikában. - A törvények alaki formái és azok konkretizálása. - Demokratikus és arisztokratikus iskola 601
125
A demokrácia nyilvánosságon alapszik. - A közvélemény és a zsurnalisztika. - Sajtószabadság és szabad kiritika. - Az általános kezdeményezés és a referendum joga. - Demokratikus felelősség. - Különbség politika és zsurnalizmus között. - Az igazság a politikában. - Machiavellizmus és jezsuitizmus 605
126
A demokrácia fejlődése a theokráciából. - A demokrácia is sub specie aeternitatis. - Jézus és nem Cäsár. - Individualizmus és szubjektivizmus a protestáns és katholikus országokban. - Az új állam lényege. A nemzetközi jog 608
127
Az államnak és a politikának az erkölcsön kell felépülnie. - Erkölcsösség. - Humanitás. - Felebaráti szeretet. - Szeretet és egoizmus. A humanitás az államköziségért és az internacionalizmusért. - Formális ethikai elvek ellen. - Az állam és a jog felfogását illető végkövetkeztetés 615
128
A politikának és az államtudomány művészetének összefüggése az esztétikával és a művészettel. - A szónoklás művészete. - Demagógia és demokrácia. - A politikai és törvényalkotási stilus. - A zsurnalizmus. - Ceremónia és szimbolizmus 622
129
Demokrácia az anarchia ellen (astatizmus). - Az állam, mint az emberi társadalom őseredeti szervezete. - Az értelem igazolja az államot tökéletlensége ellenére is. - Törvény és jog. - A jog nem erőszakból, hanem erkölcsösségből sarjad. - Lehetőleg kevés államot? - A demokrácia, mint a kezdeményezés természeti joga. - A szervezés követelménye 625
130
Demokrácia mint az abszolutizmus legyőzője, de egyúttal mint a revolucionizmusé is. - A munka uralma. - A mindennapi munka legyőzi az arisztokratizmust és a revolucionizmust. - Terrorizmus. - Radikálizmus. - Kompromisszum-e a demokrácia? - Az „arany
középut" 651
131
A demokrácia a diktatura, az abszolutizmus és a csalhatatlanság ellen. Diktatura a háboruban. - A politikai parvenüség. - Diktatúra lehetősége az osztrákellenes forradalomban 635
132
A köztársasági elnökség problémája. - Fejlődés a royalizmustól a demokráciáig 658
133
Főfeladatunk: az állampolitika irányának megállapitása és folytonosságának biztosítása. - Palacky nemzeti végrendelete 641
134
Köztársaságunk megújitása, mint fejlődésünk természetes folyamánya és folytatása. - Nemzeti programmunk a humánus demokrácia. - Nemzeti jellemvonásunk. - Vita a humanizmus és Palacky történelembölcselete körül 646
135
Történelmünk katholikus filozófiája mint Palacky történelembölcseletének ellentéte 659
136
A habsburgi ellenreformáció jelentősége vallási kérdésünk szempontjából. - Továbbmunkálkodás a reformáció főgondolatán. - Az állam és egyház elválasztásának szükségszerűsége 665
137
Köztársaságunk különböző vallásai az állam és az egyház elválasztására utalnak. - Engedékenység által a theokráciától a demokráciához! 671
T. G. Masaryk műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: T. G. Masaryk könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.