1.067.073
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A világegyetem (rossz állapotú)
A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése
Budapest
| Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Aranyozott félbőr kötés |
| Oldalszám: | 644 oldal |
| Sorozatcím: | A Műveltség Könyvtára |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 28 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | 379 fekete-fehér szövegképpel, 74 műmelléklettel és egy forgatható csillagtérképpel illusztrálva. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Nincs az a lázrohamban született álomkép, amely a tudomány világánál feltárult valóságot mérhetetlenségével megközelítené. Amikor a havas hegytetőről a környező hegyóriások felett széttekintünk,... TovábbElőszó
Nincs az a lázrohamban született álomkép, amely a tudomány világánál feltárult valóságot mérhetetlenségével megközelítené. Amikor a havas hegytetőről a környező hegyóriások felett széttekintünk, szinte félelemmel nézünk a köröskörül tornyosuló zűrzavaros tömegekre, amelyeknek tátongó rései között alig birjuk felismerni a folyó elenyésző, el-eltünedező ezüstfonalát. Túl az egymásra hányt gigászi tömegek mögött a végtelenbe vesző síkság rózsás horizontja folyik össze az éggel. Milyen óriási területet látunk! Mennyi ember, mennyi élet, mennyi történelem!Azután megdördül fejünk felett az ég, óriási zivatarfelhő félelmesen sötét gomolyagja takarja el a hegyeket, amelyek most eltörpülni látszanak a több ezer köbkilométer tömegű felhő méreteihez képest. Pedig ez a minden hegyeket felülmúló felhőtömeg alig néhány óra alatt keletkezett! Azelőtt is ott volt a felhő vize a levegőben; nyájasan mosolygott le rajta keresztül a nyári Nap az égről: s íme, most elrémít, amint idétlen gomolyagjaival egymásután nyeli el az előbb ragyogó-fehér, hófedte csúcsokat.
A végtelenség érzete vesz rajtunk erőt akkor is, amikor a nyílt óceán csendes hátán széttekintünk a hajó fedélzetéről. Napok óta dübörög már alattunk a több ezer lóerejű gőzgép, szinte elemi erővel hajtva a gőzhajó óriási csavarját. És mégis, már napok óta mindig ugyanaz a tájkép; végtelen, sima tenger köröskörül, csendesen lebegő felhők az égen s tudjuk, hogy alattunk több ezer méter mélység, amely az óceán titokzatos, sötét világát jelenti. Vissza
Tartalom
| Bevezető. Írta: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó | 1 |
| A világegyetem nagyszerűsége | |
| Utazás a fénysugárúton | |
| A csillagászat legújabb eredményei | |
| A fizikai földrajz vizsgálódásainak tere | |
| A fizikai földrajz fejlődésének rövid vázlata és újabb iránya | |
| A levegő. Írta: Cholnoky Jenő | 13 |
| Dráma a légben | 15 |
| A levegő hőmérsékletének változásai függőleges irányban | |
| Stabilis, neutrális és labilis egyensúlyi állapot | |
| Felfelé szálló légáramlások keletkezése | |
| Kolumbusz-felhők | |
| A telítés hőmérséklete | |
| Zivatar keletkezése és lefolyása | |
| A levegő nedvessége és a csapadék | 32 |
| A csapadék minősége | 34 |
| A harmat, dér, zuzmara, köd, felhők, eső, jégeső és hó | |
| A légköri elektromosság, a villám és mennydörgés | 41 |
| A napsugár | 46 |
| A Nap felszínének hőmérséklete | |
| A napsugár minden mozgásnak és életnek az oka a Földön | |
| A sugárzás elmélete | |
| A Földre jutó meleg mennyisége | |
| A hőmérséklet napi és évi ingadozása | |
| Kontinentális és óceáni klíma | |
| Hegyi klíma | |
| A májusi fagyok | |
| A meleg eloszlása a Föld felszínén | 60 |
| A sugárzás különböző hatóképessége | |
| A Föld égövei | |
| A sarkvidékek klímája | |
| Éjféli nap | |
| A mérsékelt égöv | |
| A Föld keringése a Nap körül | |
| Izotermák | |
| A hőmérséklet eloszlásainak anomáliái | |
| A levegő mozgásai | 71 |
| A légáramlások, cirkulációk részei | |
| Cirkulációk keletkezése a hőmérséklet egyenlőtlenségei folytán | |
| A legegyszerűbb barométer | |
| A tengerparti szél | |
| A monzún szélrendszere | |
| A Föld forgásának módosító hatása | |
| A területtartás elve | |
| A Föld felszínéhez való súrlódás | |
| A hegyek hatása a szelekre | |
| A főn | |
| A bóra | |
| A nemere | |
| A kossava | |
| A nagy földi cirkuláció | 85 |
| A szélcsendek öve | |
| A passzát szelek | |
| A sivatag-róna | |
| A mérsékelt égövek nyugati légáramlásai | |
| A monzán-rendszer | 90 |
| A téli és nyári monzún | |
| A monzún kitörése Indiában | |
| Mandsuria klímája | |
| A monzún Európában | |
| Eurázia összefüggő klímája | |
| A Medárdus-napi időváltozás | |
| A levegő örvénylései | 98 |
| Ciklón és anticiklón | |
| Az időjárás változatossága | |
| Időprognózis | |
| A forgó szelek és lokális szelek | 105 |
| A forró égövi ciklón | |
| A tajfun | |
| A Mauritius-orkán | |
| Tornadó | |
| Sirokkó | |
| Számum | |
| Chamzin | |
| Harmattán | |
| Leveche | |
| Burán | |
| Blizzard | |
| Norther | |
| Pampero | |
| Egy porszem utazása | 113 |
| A tájkép színei | 117 |
| Az ég kék színe | |
| A levegő magassága | |
| Az alkonypirkadás | |
| A felhők színei | |
| Sugárkévék a lenyugvó Nap körül | |
| A tavak színei | |
| A sugártörés | |
| Légtükrözés | |
| Fata morgana | |
| Hold- és Nap-udvarok | |
| Szivárvány | |
| Ködképek | |
| A néma égiháború | 140 |
| Az aurora borealis | |
| A sarkfények helye | |
| A sarkfények alakja | |
| A sarkfény összefüggése a mágnestű irányának ingadozásával és a napfoltokkal | |
| Az óceán. Írta: Cholnoky Jenő | 147 |
| Az óceánok fenekén | 149 |
| A világosság és nyomás az abisszikus mélységekben | |
| A mélységek élete | |
| A mélységek kutatása | |
| A tenger fenekén képződő lerakodások | |
| A hipszografikus vonal | |
| Az óceánok és kontinensek eloszlása és a köztük levő lényeges különbségek | |
| Óceánia kivételes helyzete | |
| Az óceánok felszínén | 162 |
| A tengerek vizének sótartalma és sűrűsége | |
| A tengervíz tisztasága és színe | |
| A tengervíz hőmérséklete | |
| A tengervíz nagy cirkulációja a sarkvidékek és a forró égöv között | |
| A melléktengerek és beltengerek hőmérséklete | |
| A tenger befagyása | |
| Jégmezők, torlódott jég, jéghegy | |
| Az árapály vagy tengerjárás | 176 |
| A Föld és Hold közös forgástengelye | |
| Az árkeltő erők | |
| A tengerjárás egyenlőtlenségei | |
| A kotidal-vonalak vagy izoachiák | |
| Az özönár vagy mascaret | |
| A Hang-cson öböl özönárja | |
| A hullámzás | 189 |
| A hullámzó víz mozgása | |
| Hullámvonal keletkezése | |
| Hulámverés | |
| Hullámverés a homokos partokon és a meredek partokon | |
| Kapilláris hullámok | |
| Hullámzás folytán keletkezett áramlások | |
| Vihardagályok | |
| A német partok pusztulása | |
| Tengeráramlások | 203 |
| A tengeráramlások megállapítása | |
| A tengeráramlás és a szél összefüggése | |
| Az áramlások részletes leírása | |
| A partalakulások | 208 |
| A szárazföldek tagozottsága | |
| Konkordans, diskordans és neutrális partok | |
| Pusztuló és épülő partok | |
| Sziklaszigetek alakja | |
| Ábrázió | |
| Homokképződmények a partokon | |
| Nehrung, lido, turzás, haff, laguna, berek | |
| Limán | |
| Korall-építmények | |
| Barrier-szirtek és atollok | |
| Növények a partokon | |
| Mangrove | |
| A szárazföld. Írta: Cholnoky Jenő | 227 |
| A Föld felszínének domborzata | 229 |
| A Föld alakja | |
| Geoid | |
| A hegyek ábrázolásmódja | |
| Vonalkázás | |
| Szintvonalak | |
| A domborzat jellege | |
| Hegyláb, hegyoldal, hegytető | |
| A lejtők különféle alakja | |
| Nyereg, hágó, csúcs, orom | |
| Hosszanti és keresztvölgyek | |
| Medencék | |
| Kanyónvölgyek | |
| Alföldek, táblás síkságok | |
| Depressziók | |
| A hegyek keletkezése | 246 |
| A geotermikus mélységfokozat | |
| Mélyfúrások | |
| A Föld szférái | |
| Feszültségek a Föld szilárd kérgében | |
| Gyűrődések | |
| Vetődések | |
| Hegyek keletkezése | |
| Eurázia | |
| Konkordancia, diskordancia, tranzgresszió | |
| A kristályos kőzetek tájképei | |
| A mészkő- és homokkőhegyek tájképei | |
| Lánchegység | |
| Rögöshegység | |
| A vulkánosság | 264 |
| A vulkánok földrajzi eloszlása | |
| A vulkáni kitörés rendes folyama | |
| Hamu, tufa, bombák | |
| A lávák nemei | |
| Az explóziószerű kitörések | |
| A Krakatos | |
| A Bandaisan | |
| A Mont Pelé | |
| Magyarország kialudt vulkánjai | |
| Vulkánikus utóhatások | |
| Oszlopos elválás, krátertavak | |
| A hegyek pusztulása | 285 |
| Az esőcsepp munkája | |
| Földpirámisok | |
| A patak munkája | |
| A mészkő pusztulása | |
| Kar-mezők | |
| Földcsuszamlások | |
| Az ó-budai hegycsuszamlás | |
| Az elmi hegyomlás | |
| Mállás | |
| A gránit elmállása | |
| A szél hatása | |
| Defláció | |
| A víz körútja. Írta: Cholnoky Jenő | 305 |
| Az esőzések eloszlása | 307 |
| Az esőzés eloszlása a Föld felszínén | |
| A vízrendszer | |
| A vízgyűjtő | |
| Különböző vízgyűjtő területek | |
| Vízválasztók, vízválasztó csomópontok | |
| A vízválasztó hátrálása a csapadék egyenetlen eloszlása miatt | |
| A dél-amerikai Andok vízválasztója | |
| Az erdélyi medence szoros-völgyei | |
| A Sebes-Kőrös völgye | |
| A víz a Föld alatt | 319 |
| Barlangok | |
| Dolinák | |
| Poljek | |
| Barlangok fejlődése és pusztulása | |
| A cseppkőképződmények | |
| Szakadékvölgyek | |
| Tordai hasadék | |
| Révi szakadékvölgy | |
| A St. Canziani barlangok | |
| Az aklunai Kazán-szoros | |
| Jégbarlangok | |
| A dobsinai jégbarlang | |
| Havasok, jégárak és jégtakarók | 332 |
| Hóhatár | |
| A hóhatár lejtése | |
| Lavinák | |
| A hó megkeményedése | |
| Firn | |
| Regeláció | |
| Jégárak | |
| A jégárak vagy gleccserek földrajzi eloszlása | |
| A Mer de Glace | |
| Jégárak osztályozása | |
| Repedések a glecser felületén | |
| Glecser-malmok | |
| Morénák, jégár-asztalok | |
| A luzerni glecser-kert | |
| Glecserek hosszának változása | |
| Jégtakarók (inland-ice) | |
| Jégtakarók hatása | |
| Fjordok | |
| Fjordos tavak | |
| Karcolt és koptatott sziklák | |
| Roches moutonnées | |
| Glaciális törmelék | |
| Glaciális tavak | |
| Tengerszemek | |
| Cirkusz-völgyek | |
| A források | 356 |
| A talajvíz | |
| Freatikus vizek | |
| Artézi vizek | |
| Források keletkezése | |
| Ásványos források, meleg források | |
| A Tetarata | |
| Csehországi melegforrások | |
| Gejzirok | |
| Tihanyi gejzir-kráterek | |
| Gejzirok elmélete | |
| Széndioxidos források | |
| Rank-herlányi és buziási szökőkút | |
| A folyók | 369 |
| A folyó jelleme | |
| Meder, esés, vízjárás | |
| Az esések különféleségei | |
| Felső, középső és alsó szakasz | |
| Vízesések, zuhatagok, sellők, kaszkádok | |
| Viktória-vízesés a Zambezin | |
| Az Amazonas mellékfolyóinak vízesései | |
| Niagara | |
| Aldunai vízesések | |
| A meder alakja | |
| Kisvíz-meder és árvíz-meder | |
| Vízmennyiség | |
| Sebességmérés | |
| A sebességek a folyó keresztmetszetében | |
| Vízjárás | |
| A hordalék osztályozása | |
| Fekete folyók | |
| Zátonyok és szétágazások | |
| Kanyargások | |
| Parti dünék | |
| Mederváltozások | |
| Morotvák | |
| Terraszok, völgyalakulások | |
| Lóczy-féle törvény | |
| Kanyón-völgyek | |
| A Coloradó kanyónjai | |
| Egyéb kanyónok | |
| Szakadékvölgyek | |
| A folyók szabályozása | 403 |
| A felső szakasz szabályozása | |
| Völgyzáró gátak | |
| A középső szakasz szabályozása | |
| Párhuzamos művek, sarkantyúk, partbiztosítások | |
| Zárógátak | |
| Átmetszések | |
| Árvízmeder szabályozása | |
| Tiszai gátak | |
| Vásárhelyi Pál és Palaeocapa | |
| Helytelen szabályodzások | |
| Po, Hoang-ho | |
| A Jang-ce-Kiang szabályozása | |
| Nilus szabályozása | |
| A folyó lerakodásai és torkolatai | 415 |
| Törmelékkúp | |
| Törmeléklejtő | |
| Az Alföldet szegélyező törmelék-kúpok | |
| A khínai Alföldre jövő törmelékkúpok | |
| A Hoang-ho törmelékkúpja | |
| Delták és tölcsértorkolatok | |
| Ezeknek geográfiai eloszlása | |
| Elsüllyedt folyóvölgyek | |
| Az Amazonas torkolata | |
| A delták nemei | |
| A legnevezetesebb delták | |
| A tavak | 426 |
| A tavak osztályozása | |
| Tektonikus eredetű tavak | |
| Kimélyített medencék | |
| Duzzasztott tavak | |
| Lefolyástalan tavak | |
| Sós tavak | |
| Szikes tavak | |
| A tavak hőmérséklete | |
| Szökkenő réteg | |
| A szovátai Illyés-tó | |
| Szabályos ingadozások | |
| A Léman-tó ingásai | |
| A Balaton szabályos ingadozásai | |
| Eltűnt tavak | |
| Szinlők | |
| Mocsarak, lápok, ingoványok | |
| Tájképek. Írta Cholnoky Jenő | 445 |
| A sivatag | 447 |
| Kilátás a Cheopsz pirámis tetejéről | |
| A Szahara eredete | |
| A tengerfenék-elmélet tarthatatlansága | |
| A futóhomok | |
| Oázisok | |
| Vádik keletkezése | |
| Takir talajok keletkezése | |
| A szél munkája | |
| Számum és hoang-fung | |
| A hőmérséklet ingadozásának hatása | |
| Kősivatag, serrir, hammada, homoksivatag, agyagsivatag | |
| Almásy a hammadákról | |
| Homokbuckák alakja | |
| Barkhan, garmada, düné | |
| Sivatagi képződmények | |
| Han-hai | |
| A pusztától az erdőig | 472 |
| A tájképek minősége a csapadék szerint változik | |
| Steppék, puszták, pampák | |
| Lösz | |
| Lösz képződése | |
| Konkréciók | |
| Lösz-szakadékok | |
| Lösz-lakások | |
| Szavannák, prérik, llanok | |
| A magyar Alföld szavanna | |
| Laterit | |
| Kelet-afrikai szavannák | |
| Galéria-erdők | |
| Őserdők | |
| Mérsékelt-égövi lombos erdők | |
| A tundrákon | 486 |
| A fenyőerdők | |
| Utazás Szibíria fenyvesei közt | |
| A fák határa | |
| A tundrák | |
| A fagyott talaj | |
| A föld kihülése | |
| Csillagászat. Írta Kövesligethy Radó | 491 |
| Bevezető | |
| Gömbi csillagászat | |
| Helymeghatározás az égen és a Földön | |
| Az ég koordinátarendszere és annak utánzatai, a csillagászati műszerek | |
| A Nap látszó évi mozgása | |
| A Hold mozgása és a kalendárium | |
| A Hold távolsága és mérete | |
| Bolygórendszerünk | |
| A bolygók földkörüli, látszó mozgása. Ptolemaeos | |
| Bolygók mozgása a Nap körül | |
| A copernieusi rendszer folyományai | |
| A bolygómozgás törvényei. Kepler | |
| Az általános tömegvonzás. Newton | |
| A Föld alakja és nagysága | |
| A bolygórendszer topográfiája | |
| A Nap | |
| A belső kis bolygók: Merkur, Vénusz, Föld, Hold, Mars, Aszteroidák | |
| A külső nagy bolygók: Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus | |
| Üstökösök és hullócsillagok | |
| Az állócsillagok | |
| Csillag-katalógusok: a csillagok fénye és színe | |
| Az állócsillagok fizikai alkotása | |
| Fényváltozó csillagok | |
| Ikercsillagok | |
| Csillaghalmazok és ködfoltok | |
| A csillagok saját mozgása | |
| Csillagrendszerünk és kialakulása | |
| Függelék | |
| Fontosabb műszerek, táblázatok, adatok . Összeállította: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó | 593 |
| Betűrendes név- és tárgymutató | 633 |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Kumuluszfelhők léghajóból tekintve | 20 |
| Jégszemek | 38 |
| Tájkép a tiroli hegyekben, főn-szél idején. Színes műmelléklet | 82 |
| Bóra a dalmát hegyek lejtőin. Színes műmelléklet | 84 |
| A Jupiter bolygó felszíne 1889-ben | 88 |
| Víztölcsérek Afrika nyugati partjai mellett 1884-ben | 108 |
| Sziropkkó a dalmát partokon. Színes műmelléklet | 110 |
| Chamzin szél a Nílus alsó völgyében. Színes műmelléklet | 110 |
| Számum a Líbiai sivatagon. Színes műmelléklet | 112 |
| A forró leveche szél közeledik. Színes műmelléklet | 112 |
| Alkonypirkadás a Krakatoa 1883. évi kitörése után. Színes műmelléklet | 120 |
| A Balaton színei csendes alkonyatkor a balaton-füredi hegyekről tekintve. Színes műmelléklet | 124 |
| Légtükrözés a sivatagban. Színes műmelléklet | 134 |
| Szivárvány a Yellowstone tó felett Észak-Amerikában. Színes műmelléklet | 136 |
| Sugárzó fényívalakú sarkfény. Színes műmelléklet | 142 |
| Drapériás sarkfény Bossekop (Finnmarken) felett 1839. januárius 21-én | 144 |
| Az óceánok mélységei. Színes műmelléklet | 158 |
| A tenger démonjai | 166 |
| Úszó jégjegy a Déli-Jegestengerben | 174 |
| A déli sarkvidéki tenger jellemző jéghegyei. Színes műmelléklet | 174 |
| Forróégövi óceán. Színes műmelléklet | 202 |
| Az Urszuf-öböl Krim félszigetén | 236 |
| A Vajolett-tornyok a déltiroli dolomitok Rosengarten-csoportjában | 258 |
| A Vesuvio lávája ráömlik a művelt földekre | 270 |
| A Krakatoa vulkán 1883. évi kitörése után fennmaradt szigetrész | 276 |
| St.-Pierre város Martinique szigetén a Mont Pelé 1902. május 8-i kitörése előtt | 278 |
| A Fingal-barlang Staffa szigetén, apály idején | 284 |
| Glecser-patak a Glärnisch lábánál | 286 |
| Stalaktitok az aggteleki cseppkőbarlangban | 324 |
| Hógerinc az Alpokban | 334 |
| Nagy tavaszi hógörgeteg útja és végew Engadinban, a Scaletta-hágón | 336 |
| A Burgyula-glecser vidéke a Kaukázusban | 340 |
| Az Unter-Aar glecser felülről tekintve | 344 |
| Jégár-asztal a Mont-Blancon | 344 |
| Legömbölyített és koptatott sziklák | 344 |
| Jégár-malom a luzerni glecser-kertben | 344 |
| A Sorfjord (Déli fjord), a Hardangerfjord egyik része, Norvégiában | 348 |
| Travertino-terraszok a Rotomahana tó partján New-Sceland szigetén | 360 |
| Gejzír az északamerikai Yellowstone-parkban | 364 |
| A Nyílus sellői a második vízesés táján | 374 |
| Zuhatag az őserdőben | 376 |
| A Nevada vízesés a Yosémita völgyben (Kalifornia) | 376 |
| A Niagara Horse-Shoe (Patkó) vízesése | 378 |
| A Niagara vízesés | 378 |
| A Colorado kanyónjának részlete | 396 |
| A Colorado folyó Grand-kanyónja | 398 |
| Oldaltorony a Coloradó Grand-kanyónjában | 398 |
| A Märjelen-tó az Aletsch-glecser szélén | 426 |
| Ptolomaeus világrendszere. Színes műmelléklet | 494 |
| Az ég egy részletének távcsövi képe a Hattyu csillagképéből | 500 |
| A potsdami asztrofizikai csillagvizsgáló nagy ikertávcsöve | 502 |
| Nap- és holdfogyatkozás létrejötte | 514 |
| Gyűrűs napfogyatkozás. Színes műmelléklet | 514 |
| A Nap felszínének képe. Színes műmelléklet | 538 |
| Égi testek spektrumai. Színes műmelléklet | 542 |
| Állatövi fény. Színes műmelléklet | 544 |
| Holdrészlet fényképe az északamerikai Lick-csillagvizsgáló felvétele nyomán | 548 |
| A hold fényképe első negyedkor | 550 |
| Közönséges holdkráter, amint ezt egy holdbeli lakos látná | 550 |
| A Hold felszínének egy része a holdbeli appenninekkel | 550 |
| Holdrészlet fényképe a párizsi csillagvizsgálóból | 552 |
| A holdsarló északi része az első negyed előtt | 552 |
| A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból I. Színes műmelléklet | 558 |
| A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból II. Színes műmelléklet | 558 |
| A donati-féle üstökös fejében 1858 szeptember 30. és október 2-a között észlelt változások | 560 |
| Különféle lelőhelyekről való meteorkövek | 566 |
| A ,madridi meteorhullás 1896 februárius 10-én | 566 |
| A csillagos ég déli része a Déli Kereszttel. Színes műmelléklet | 574 |
| Az Orion csillagképének nagy ködfoltja | 586 |
| Csillaghalmaz a Centaurus csillagképében | 586 |
| Örvényalakú köd a Vadászebek csillagképében | 588 |
| A Tejút egy részlete "Szobieszki pajzsa" csillagképében | 590 |
Témakörök
- Természettudomány > Csillagászat > Bolygók > Föld
- Természettudomány > Földrajz > Általános természeti földrajz > Szilárd kéreg
- Természettudomány > Földrajz > Általános természeti földrajz > Légkör
- Természettudomány > Földrajz > Általános természeti földrajz > Vizek földrajza > Óceánok, tengerek
- Természettudomány > Földrajz > Általános természeti földrajz > Vizek földrajza > Szárazföldi vizek
- Természettudomány > Földrajz > Általános természeti földrajz > Geomorfológia
- Természettudomány > Földrajz > Általános természeti földrajz > Meteorológia
- Természettudomány > Földrajz > Általános természeti földrajz > Föld
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A gerinc sérült, részben elvált a kötéstől. A 93-94. oldalak hiányosak, 305-306, oldal, 31 szövegkép és 1 melléklet hiányzik. A borító kopott, foltos. Több lap foltos.
Állapot:
Rossz
3.900 ,-Ft
31
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal