Bevezetés | 5 |
Problémák | 11 |
A relativitáselméletről | 13 |
Néhány szó a térről. Homogenitása és izotrop jellege | 16 |
...vonatkoztatási rendszerek és mozgások | 17 |
...az etalon fogalma | 20 |
...a vonatkoztatási rendszer inerciális jellegének kísérleti meghatározása | 21 |
...Galilei relativitási elve | 23 |
...egy kis kitérés | 24 |
...nem tehetetlenségi vonatkoztatási rendszer | 27 |
...az idő és a hosszúság (távolság) | 28 |
...a mérési recept | 30 |
Az egyidejűség fogalma | 30 |
...a speciális relativitáselmélet tételei | 33 |
...a hosszúság (távolság) fogalma | 36 |
A mikrovilág mélyén | 38 |
Az antiproton születése | 56 |
Nehéz barionok többszörös születése | 57 |
Barionok keletkezése pionokból | 58 |
Elágazó reakciók | 58 |
A szinkrofazotronok: a korszerű fizikai kutatás eszközei | 61 |
Sugarak a kozmikus mélységekből | 77 |
A mikrovilág kulcsa | 77 |
Támadás a nagy energiák ellen | 78 |
Az új részecskék "ritkasága" | 82 |
Nem túlságosan bonyolultak az "elemi" részecskék? | 85 |
Nagy energiák és kozmikus problémák | 88 |
Erőtér és anyag | 91 |
Az elektromágneses tér, avagy a Maxwell-féle mező | 92 |
A gravitációs tér | 98 |
A Dirac-tér | 100 |
A neutrinotér | 103 |
A mezontér | 104 |
A kvarkok problémája | 105 |
Honnan ered az elnevezés? | 105 |
Töltések, spin, ritkaság | 106 |
Könnyű - a nehézből | 107 |
Az elemi részecskék architektúrája | 108 |
Három kvarkból és három antikvarkból | 110 |
Kvarkok barionettek ellen | 110 |
Ha szükség van rájuk, akkkor léteznek is | 111 |
Hol keressük a kvarkokat? | 112 |
A világ szimmetriája | 115 |
A tér és idő homogenitása és izotropiája | 116 |
Galilei és Einstein relativitási elvei | 117 |
Az elemi részecskék és a kölcsönhatások típusai | 118 |
Konjugált töltések | 119 |
Az elektromos töltés megmaradásának törvénye | 120 |
Az izotópspin | 120 |
Ritkaság | 122 |
A paritás | 123 |
A kombinált inverzio | 126 |
A kétösszetevős neutrino | 127 |
A paritásra vonatkozó elméleti megfontolások kísérleti ellenőrzése | 128 |
Részecskék és kísérteteik | 133 |
Hullámok és részecskék | 133 |
Fényrészecskék - fotonok | 133 |
A vákuum hőmérséklete | 134 |
A fénygáz | 135 |
Fizikai vákuum | 135 |
Hangrészecskék - fononok | 136 |
Az atomok tánca | 136 |
A termikus zaj | 137 |
Egy kis tudomány | 138 |
A hanggáz | 138 |
Részecskék és kvázirészecskék | 139 |
A gerjesztések kollektivizálása | 140 |
Az elektromos áram | 141 |
Miért szabadok az elektronok? | 142 |
Félvezetők és lyukak | 143 |
Miért szeretik az elméleti fizikusok a kvázirészecskéket? | 143 |
A fizika demokratizálódása | 145 |
A szilárd testek fizikája | 146 |
A tudomány mezsgyéin | 159 |
Fizika és logika | 161 |
Fizika és kémia | 176 |
Szabad gyökök | 178 |
Spektrális módszerek | 179 |
A tömegspektroszkópia | 180 |
A paramágneses elektronrezonancia | 181 |
Láncreakció | 182 |
Sugárzáskémia | 185 |
A laboratóriumból az iparba | 186 |
A kémiai láncreakciók fékezése | 187 |
Az égésjelenség kémiai folyamata | 188 |
Fizika, kémia és biológia | 190 |
A csillagok fizikája | 195 |
Bevezetés | 195 |
A csillagok világa | 198 |
A csillagok belső szerkezete | 201 |
A sztelláris anyag kémiai összetétele | 205 |
Mi a különbség a csillagok és a bolygók között? | 207 |
A csillagok fejlődése és a kémiai elemek eredete | 211 |
Fehér törpék | 212 |
A magfizika és a kémia újabb kapcsolatai | 215 |
A fizika és a biológia néhány problémája | 227 |
Az űrrepülés fizikája | 242 |
Az infromációelmélet és a közlések átvitelének problémái | 253 |
Földön kívüli geofizika | 270 |
Alkalmazások | 281 |
Magenergetika | 283 |
A láthatatlan hullámok világában | 297 |
Hogyan terjednek a rádióhullámok? | 298 |
Miért lehet a frekvenciára behangolni? | 301 |
Elektronok a vákuumban | 303 |
Az árnyékoló rács | 304 |
A mikrohullámú csövek | 305 |
A rádiócső helyett: kristály | 308 |
Adó és modulátor | 309 |
Az antenna és a vevő | 310 |
Mi az irányhatás? | 311 |
A rádiólokáció és a rádiótechnika újabb ágai | 313 |
A rádióátvitel újabb módszerei | 318 |
Rádióelektronika | 319 |
A fizika az elektronikában | 321 |
Fűtőanyag-cellák | 335 |
Dolgozik a robbanás | 342 |
Makro- és mikrorobbanások | 342 |
Az energia "exportja" és "importja" a robbanások során | 343 |
Elektroeróziós és ultrahangos kavitációs szerszámgépek | 346 |
Robbanásos sajtolás | 347 |
A talaj irányított kiemelése | 348 |
Fényrobbanások | 349 |
Hipotézisek | 353 |
A fizika valósága és álmai | 355 |
A válaszok fizikájától a kérdések fizikájáig | 355 |
A világ a naív megismerés ablakából nézve | 356 |
A meghatározottság elve | 362 |
"Vagy-vagy-vagy" | 365 |
A határozatlanság okai | 367 |
Lehetséges-e az atomdetonáció? | 373 |
A termonukleáris szintézis | 385 |
Az energiaéhség veszélye | 385 |
A termonukleáris reakciók megvalósításának fizikai feltételei | 386 |
Hogyan tarthatjuk kordában a plazmát? | 391 |
A mágneses tér alakja | 391 |
Erősáramú kisülések | 392 |
Mágneses csapdák | 395 |
A jövő termonukleáris reaktora | 398 |
Az elemek eredete | 401 |
Függelék | 413 |
SI - az új nemzetközi mértékrendszer | 415 |
Kis tudományos szótár | 427 |