A világegyetem

A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése

Szerző

Cholnoky Jenő

Kövesligethy Radó

Budapest

'Cholnoky Jenő: A világegyetem ' összes példány

Kiadó:	Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1906
Kötés típusa:	Aranyozott félbőr kötés
Oldalszám:	644 oldal
Sorozatcím:	A Műveltség Könyvtára
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	379 fekete-fehér szövegképpel, 74 műmelléklettel és egy forgatható csillagtérképpel illusztrálva. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nincs az a lázrohamban született álomkép, amely a tudomány világánál feltárult valóságot mérhetetlenségével megközelítené. Amikor a havas hegytetőről a környező hegyóriások felett széttekintünk,... Tovább

Tartalom

Bevezető. Írta: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó	1
A világegyetem nagyszerűsége
Utazás a fénysugárúton
A csillagászat legújabb eredményei
A fizikai földrajz vizsgálódásainak tere
A fizikai földrajz fejlődésének rövid vázlata és újabb iránya
A levegő. Írta: Cholnoky Jenő	13
Dráma a légben	15
A levegő hőmérsékletének változásai függőleges irányban
Stabilis, neutrális és labilis egyensúlyi állapot
Felfelé szálló légáramlások keletkezése
Kolumbusz-felhők
A telítés hőmérséklete
Zivatar keletkezése és lefolyása
A levegő nedvessége és a csapadék	32
A csapadék minősége	34
A harmat, dér, zuzmara, köd, felhők, eső, jégeső és hó
A légköri elektromosság, a villám és mennydörgés	41
A napsugár	46
A Nap felszínének hőmérséklete
A napsugár minden mozgásnak és életnek az oka a Földön
A sugárzás elmélete
A Földre jutó meleg mennyisége
A hőmérséklet napi és évi ingadozása
Kontinentális és óceáni klíma
Hegyi klíma
A májusi fagyok
A meleg eloszlása a Föld felszínén	60
A sugárzás különböző hatóképessége
A Föld égövei
A sarkvidékek klímája
Éjféli nap
A mérsékelt égöv
A Föld keringése a Nap körül
Izotermák
A hőmérséklet eloszlásainak anomáliái
A levegő mozgásai	71
A légáramlások, cirkulációk részei
Cirkulációk keletkezése a hőmérséklet egyenlőtlenségei folytán
A legegyszerűbb barométer
A tengerparti szél
A monzún szélrendszere
A Föld forgásának módosító hatása
A területtartás elve
A Föld felszínéhez való súrlódás
A hegyek hatása a szelekre
A főn
A bóra
A nemere
A kossava
A nagy földi cirkuláció	85
A szélcsendek öve
A passzát szelek
A sivatag-róna
A mérsékelt égövek nyugati légáramlásai
A monzán-rendszer	90
A téli és nyári monzún
A monzún kitörése Indiában
Mandsuria klímája
A monzún Európában
Eurázia összefüggő klímája
A Medárdus-napi időváltozás
A levegő örvénylései	98
Ciklón és anticiklón
Az időjárás változatossága
Időprognózis
A forgó szelek és lokális szelek	105
A forró égövi ciklón
A tajfun
A Mauritius-orkán
Tornadó
Sirokkó
Számum
Chamzin
Harmattán
Leveche
Burán
Blizzard
Norther
Pampero
Egy porszem utazása	113
A tájkép színei	117
Az ég kék színe
A levegő magassága
Az alkonypirkadás
A felhők színei
Sugárkévék a lenyugvó Nap körül
A tavak színei
A sugártörés
Légtükrözés
Fata morgana
Hold- és Nap-udvarok
Szivárvány
Ködképek
A néma égiháború	140
Az aurora borealis
A sarkfények helye
A sarkfények alakja
A sarkfény összefüggése a mágnestű irányának ingadozásával és a napfoltokkal
Az óceán. Írta: Cholnoky Jenő	147
Az óceánok fenekén	149
A világosság és nyomás az abisszikus mélységekben
A mélységek élete
A mélységek kutatása
A tenger fenekén képződő lerakodások
A hipszografikus vonal
Az óceánok és kontinensek eloszlása és a köztük levő lényeges különbségek
Óceánia kivételes helyzete
Az óceánok felszínén	162
A tengerek vizének sótartalma és sűrűsége
A tengervíz tisztasága és színe
A tengervíz hőmérséklete
A tengervíz nagy cirkulációja a sarkvidékek és a forró égöv között
A melléktengerek és beltengerek hőmérséklete
A tenger befagyása
Jégmezők, torlódott jég, jéghegy
Az árapály vagy tengerjárás	176
A Föld és Hold közös forgástengelye
Az árkeltő erők
A tengerjárás egyenlőtlenségei
A kotidal-vonalak vagy izoachiák
Az özönár vagy mascaret
A Hang-cson öböl özönárja
A hullámzás	189
A hullámzó víz mozgása
Hullámvonal keletkezése
Hulámverés
Hullámverés a homokos partokon és a meredek partokon
Kapilláris hullámok
Hullámzás folytán keletkezett áramlások
Vihardagályok
A német partok pusztulása
Tengeráramlások	203
A tengeráramlások megállapítása
A tengeráramlás és a szél összefüggése
Az áramlások részletes leírása
A partalakulások	208
A szárazföldek tagozottsága
Konkordans, diskordans és neutrális partok
Pusztuló és épülő partok
Sziklaszigetek alakja
Ábrázió
Homokképződmények a partokon
Nehrung, lido, turzás, haff, laguna, berek
Limán
Korall-építmények
Barrier-szirtek és atollok
Növények a partokon
Mangrove
A szárazföld. Írta: Cholnoky Jenő	227
A Föld felszínének domborzata	229
A Föld alakja
Geoid
A hegyek ábrázolásmódja
Vonalkázás
Szintvonalak
A domborzat jellege
Hegyláb, hegyoldal, hegytető
A lejtők különféle alakja
Nyereg, hágó, csúcs, orom
Hosszanti és keresztvölgyek
Medencék
Kanyónvölgyek
Alföldek, táblás síkságok
Depressziók
A hegyek keletkezése	246
A geotermikus mélységfokozat
Mélyfúrások
A Föld szférái
Feszültségek a Föld szilárd kérgében
Gyűrődések
Vetődések
Hegyek keletkezése
Eurázia
Konkordancia, diskordancia, tranzgresszió
A kristályos kőzetek tájképei
A mészkő- és homokkőhegyek tájképei
Lánchegység
Rögöshegység
A vulkánosság	264
A vulkánok földrajzi eloszlása
A vulkáni kitörés rendes folyama
Hamu, tufa, bombák
A lávák nemei
Az explóziószerű kitörések
A Krakatos
A Bandaisan
A Mont Pelé
Magyarország kialudt vulkánjai
Vulkánikus utóhatások
Oszlopos elválás, krátertavak
A hegyek pusztulása	285
Az esőcsepp munkája
Földpirámisok
A patak munkája
A mészkő pusztulása
Kar-mezők
Földcsuszamlások
Az ó-budai hegycsuszamlás
Az elmi hegyomlás
Mállás
A gránit elmállása
A szél hatása
Defláció
A víz körútja. Írta: Cholnoky Jenő	305
Az esőzések eloszlása	307
Az esőzés eloszlása a Föld felszínén
A vízrendszer
A vízgyűjtő
Különböző vízgyűjtő területek
Vízválasztók, vízválasztó csomópontok
A vízválasztó hátrálása a csapadék egyenetlen eloszlása miatt
A dél-amerikai Andok vízválasztója
Az erdélyi medence szoros-völgyei
A Sebes-Kőrös völgye
A víz a Föld alatt	319
Barlangok
Dolinák
Poljek
Barlangok fejlődése és pusztulása
A cseppkőképződmények
Szakadékvölgyek
Tordai hasadék
Révi szakadékvölgy
A St. Canziani barlangok
Az aklunai Kazán-szoros
Jégbarlangok
A dobsinai jégbarlang
Havasok, jégárak és jégtakarók	332
Hóhatár
A hóhatár lejtése
Lavinák
A hó megkeményedése
Firn
Regeláció
Jégárak
A jégárak vagy gleccserek földrajzi eloszlása
A Mer de Glace
Jégárak osztályozása
Repedések a glecser felületén
Glecser-malmok
Morénák, jégár-asztalok
A luzerni glecser-kert
Glecserek hosszának változása
Jégtakarók (inland-ice)
Jégtakarók hatása
Fjordok
Fjordos tavak
Karcolt és koptatott sziklák
Roches moutonnées
Glaciális törmelék
Glaciális tavak
Tengerszemek
Cirkusz-völgyek
A források	356
A talajvíz
Freatikus vizek
Artézi vizek
Források keletkezése
Ásványos források, meleg források
A Tetarata
Csehországi melegforrások
Gejzirok
Tihanyi gejzir-kráterek
Gejzirok elmélete
Széndioxidos források
Rank-herlányi és buziási szökőkút
A folyók	369
A folyó jelleme
Meder, esés, vízjárás
Az esések különféleségei
Felső, középső és alsó szakasz
Vízesések, zuhatagok, sellők, kaszkádok
Viktória-vízesés a Zambezin
Az Amazonas mellékfolyóinak vízesései
Niagara
Aldunai vízesések
A meder alakja
Kisvíz-meder és árvíz-meder
Vízmennyiség
Sebességmérés
A sebességek a folyó keresztmetszetében
Vízjárás
A hordalék osztályozása
Fekete folyók
Zátonyok és szétágazások
Kanyargások
Parti dünék
Mederváltozások
Morotvák
Terraszok, völgyalakulások
Lóczy-féle törvény
Kanyón-völgyek
A Coloradó kanyónjai
Egyéb kanyónok
Szakadékvölgyek
A folyók szabályozása	403
A felső szakasz szabályozása
Völgyzáró gátak
A középső szakasz szabályozása
Párhuzamos művek, sarkantyúk, partbiztosítások
Zárógátak
Átmetszések
Árvízmeder szabályozása
Tiszai gátak
Vásárhelyi Pál és Palaeocapa
Helytelen szabályodzások
Po, Hoang-ho
A Jang-ce-Kiang szabályozása
Nilus szabályozása
A folyó lerakodásai és torkolatai	415
Törmelékkúp
Törmeléklejtő
Az Alföldet szegélyező törmelék-kúpok
A khínai Alföldre jövő törmelékkúpok
A Hoang-ho törmelékkúpja
Delták és tölcsértorkolatok
Ezeknek geográfiai eloszlása
Elsüllyedt folyóvölgyek
Az Amazonas torkolata
A delták nemei
A legnevezetesebb delták
A tavak	426
A tavak osztályozása
Tektonikus eredetű tavak
Kimélyített medencék
Duzzasztott tavak
Lefolyástalan tavak
Sós tavak
Szikes tavak
A tavak hőmérséklete
Szökkenő réteg
A szovátai Illyés-tó
Szabályos ingadozások
A Léman-tó ingásai
A Balaton szabályos ingadozásai
Eltűnt tavak
Szinlők
Mocsarak, lápok, ingoványok
Tájképek. Írta Cholnoky Jenő	445
A sivatag	447
Kilátás a Cheopsz pirámis tetejéről
A Szahara eredete
A tengerfenék-elmélet tarthatatlansága
A futóhomok
Oázisok
Vádik keletkezése
Takir talajok keletkezése
A szél munkája
Számum és hoang-fung
A hőmérséklet ingadozásának hatása
Kősivatag, serrir, hammada, homoksivatag, agyagsivatag
Almásy a hammadákról
Homokbuckák alakja
Barkhan, garmada, düné
Sivatagi képződmények
Han-hai
A pusztától az erdőig	472
A tájképek minősége a csapadék szerint változik
Steppék, puszták, pampák
Lösz
Lösz képződése
Konkréciók
Lösz-szakadékok
Lösz-lakások
Szavannák, prérik, llanok
A magyar Alföld szavanna
Laterit
Kelet-afrikai szavannák
Galéria-erdők
Őserdők
Mérsékelt-égövi lombos erdők
A tundrákon	486
A fenyőerdők
Utazás Szibíria fenyvesei közt
A fák határa
A tundrák
A fagyott talaj
A föld kihülése
Csillagászat. Írta Kövesligethy Radó	491
Bevezető
Gömbi csillagászat
Helymeghatározás az égen és a Földön
Az ég koordinátarendszere és annak utánzatai, a csillagászati műszerek
A Nap látszó évi mozgása
A Hold mozgása és a kalendárium
A Hold távolsága és mérete
Bolygórendszerünk
A bolygók földkörüli, látszó mozgása. Ptolemaeos
Bolygók mozgása a Nap körül
A copernieusi rendszer folyományai
A bolygómozgás törvényei. Kepler
Az általános tömegvonzás. Newton
A Föld alakja és nagysága
A bolygórendszer topográfiája
A Nap
A belső kis bolygók: Merkur, Vénusz, Föld, Hold, Mars, Aszteroidák
A külső nagy bolygók: Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus
Üstökösök és hullócsillagok
Az állócsillagok
Csillag-katalógusok: a csillagok fénye és színe
Az állócsillagok fizikai alkotása
Fényváltozó csillagok
Ikercsillagok
Csillaghalmazok és ködfoltok
A csillagok saját mozgása
Csillagrendszerünk és kialakulása
Függelék
Fontosabb műszerek, táblázatok, adatok . Összeállította: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó	593
Betűrendes név- és tárgymutató	633
Külön mellékletek jegyzéke
Kumuluszfelhők léghajóból tekintve	20
Jégszemek	38
Tájkép a tiroli hegyekben, főn-szél idején. Színes műmelléklet	82
Bóra a dalmát hegyek lejtőin. Színes műmelléklet	84
A Jupiter bolygó felszíne 1889-ben	88
Víztölcsérek Afrika nyugati partjai mellett 1884-ben	108
Sziropkkó a dalmát partokon. Színes műmelléklet	110
Chamzin szél a Nílus alsó völgyében. Színes műmelléklet	110
Számum a Líbiai sivatagon. Színes műmelléklet	112
A forró leveche szél közeledik. Színes műmelléklet	112
Alkonypirkadás a Krakatoa 1883. évi kitörése után. Színes műmelléklet	120
A Balaton színei csendes alkonyatkor a balaton-füredi hegyekről tekintve. Színes műmelléklet	124
Légtükrözés a sivatagban. Színes műmelléklet	134
Szivárvány a Yellowstone tó felett Észak-Amerikában. Színes műmelléklet	136
Sugárzó fényívalakú sarkfény. Színes műmelléklet	142
Drapériás sarkfény Bossekop (Finnmarken) felett 1839. januárius 21-én	144
Az óceánok mélységei. Színes műmelléklet	158
A tenger démonjai	166
Úszó jégjegy a Déli-Jegestengerben	174
A déli sarkvidéki tenger jellemző jéghegyei. Színes műmelléklet	174
Forróégövi óceán. Színes műmelléklet	202
Az Urszuf-öböl Krim félszigetén	236
A Vajolett-tornyok a déltiroli dolomitok Rosengarten-csoportjában	258
A Vesuvio lávája ráömlik a művelt földekre	270
A Krakatoa vulkán 1883. évi kitörése után fennmaradt szigetrész	276
St.-Pierre város Martinique szigetén a Mont Pelé 1902. május 8-i kitörése előtt	278
A Fingal-barlang Staffa szigetén, apály idején	284
Glecser-patak a Glärnisch lábánál	286
Stalaktitok az aggteleki cseppkőbarlangban	324
Hógerinc az Alpokban	334
Nagy tavaszi hógörgeteg útja és végew Engadinban, a Scaletta-hágón	336
A Burgyula-glecser vidéke a Kaukázusban	340
Az Unter-Aar glecser felülről tekintve	344
Jégár-asztal a Mont-Blancon	344
Legömbölyített és koptatott sziklák	344
Jégár-malom a luzerni glecser-kertben	344
A Sorfjord (Déli fjord), a Hardangerfjord egyik része, Norvégiában	348
Travertino-terraszok a Rotomahana tó partján New-Sceland szigetén	360
Gejzír az északamerikai Yellowstone-parkban	364
A Nyílus sellői a második vízesés táján	374
Zuhatag az őserdőben	376
A Nevada vízesés a Yosémita völgyben (Kalifornia)	376
A Niagara Horse-Shoe (Patkó) vízesése	378
A Niagara vízesés	378
A Colorado kanyónjának részlete	396
A Colorado folyó Grand-kanyónja	398
Oldaltorony a Coloradó Grand-kanyónjában	398
A Märjelen-tó az Aletsch-glecser szélén	426
Ptolomaeus világrendszere. Színes műmelléklet	494
Az ég egy részletének távcsövi képe a Hattyu csillagképéből	500
A potsdami asztrofizikai csillagvizsgáló nagy ikertávcsöve	502
Nap- és holdfogyatkozás létrejötte	514
Gyűrűs napfogyatkozás. Színes műmelléklet	514
A Nap felszínének képe. Színes műmelléklet	538
Égi testek spektrumai. Színes műmelléklet	542
Állatövi fény. Színes műmelléklet	544
Holdrészlet fényképe az északamerikai Lick-csillagvizsgáló felvétele nyomán	548
A hold fényképe első negyedkor	550
Közönséges holdkráter, amint ezt egy holdbeli lakos látná	550
A Hold felszínének egy része a holdbeli appenninekkel	550
Holdrészlet fényképe a párizsi csillagvizsgálóból	552
A holdsarló északi része az első negyed előtt	552
A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból I. Színes műmelléklet	558
A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból II. Színes műmelléklet	558
A donati-féle üstökös fejében 1858 szeptember 30. és október 2-a között észlelt változások	560
Különféle lelőhelyekről való meteorkövek	566
A ,madridi meteorhullás 1896 februárius 10-én	566
A csillagos ég déli része a Déli Kereszttel. Színes műmelléklet	574
Az Orion csillagképének nagy ködfoltja	586
Csillaghalmaz a Centaurus csillagképében	586
Örvényalakú köd a Vadászebek csillagképében	588
A Tejút egy részlete "Szobieszki pajzsa" csillagképében	590