A világ pörölye I.

Előszó

A középkori magyar krónikák úgy tudták: Attila hun király és népe a magyarság őse. Amikor meghódította a Kárpát-medencét, majd fél Európát: az első honfoglalás volt. Árpádé a második. Ez az ősválasztás azzal magyarázható, hogy a magyarok törzsszövetsége a hun birodalomba tagozódva élt néhány évszázadig. Még ha "csupán" mítosznak tekintjük is ezt a nézetet, tény, hogy ihlette, ösztönözte, sőt befolyásolta a magyar művelődéstörténetet. Anonymustól és Kézai Simontól Zrínyi Miklóson át Arany Jánosig tart az Attila-mondát feldolgozó költők sora. Vajda János drámai remeklése, az Ildikó éppúgy Attila-dráma, mint Harsányi Kálmán Ellák-ja vagy mint Bánffy Miklós gróf A nagyúr című színműve. Gárdonyi Géza regényt is (A láthatatlan ember), színművet is (Zéta) írt a hun királyról.
A múlt századvég történelmi pozitivizmusa hallani sem akart Attiláról; a hun mítoszt ki akarta törölni a magyar közemlékezetből. Ugyanígy cselekedett a marxista történetírás és irodalomtudomány. Elfogultságukban ügyet se vetettek olyan nagyszabású tudományos monográfiára, mint Szász Béla: A hunok története, Attila nagykirály című munkája (1944.; 1994.).
Ujkéry Csaba most megtöri a csendet, és folytatja a magyar történeti regényirodalom megszakadt és megszakított folyamatát; azt a műfajt, melyet előtte oly nevek fémjeleztek, mint sok között Gulácsy Irén vagy Tormay Cécile.
Nem könnyű A láthatatlan ember után meghaladni az elődöket. Reméljük, hogy az olvasó osztani fogja e rövid előszó szerzőjének nézetét: Ujkéry Csaba értékes Attila-ábrázolással szaporította a hun-témakört feldolgozó szépprózai művek számát.
Napjainkban, amikor a magyar nemzeti öntudatot annyi bírálat, gyanakvás és sérelem éri, Újkéry Csaba vállalkozása vigaszul szolgálhat az olvasónak. Vissza

Fülszöveg

Ez a könyv, melyet kezében tart a Kedves Olvasó, történelem és rege egyszerre. Vajon ki tudhatja egész biztosan, mi is az igazság? Csak az a bizonyos, hogy a hunok itt éltek, birodalmuk hatalmas és rettegett volt. Erről vallanak a krónikások. Ennek az érdekfeszítő történelmi regénynek a cselekménye a földön - az "Alsó-világban" - kezdődik, Kr. u. 430-ban, Rua fejedelem uralkodásának idején, s hitelesen követi a hunok történetét, kitekintve a kettészakadt római birodalomra, a nyugati ravennaira és a keleti bizáncira.
A történet két fő alakja Atil, a hun és Aetius, az utolsó nagy római. Az ő barátságuk, majd ellenséggé válásuk adja a cselekmény gerincét, amelyre építkezve megelevenedik előttünk a történelem: háborúk és békekötések, csaták és diplomáciai bravúrok. Mindeközben pedig - a hunok kardjai nyomán - újjászületik Európa, átrajzolódnak a korabeli határok.
Kr. u. 434-ben meghal Rua, az új fejedelem Bléda lesz, aki maga mellé emeli társuralkodónak öccsét Atilt, a hunok csillagát. Ezzel egy még dicsőségesebb korszak lehetőségét teremti meg, ugyanis Atil hamarosan minden hunok tanhuja, egyeduralkodó fejedelme lesz.
Hogy mit cselekszik Atil tanhu, milyen sorsdöntő események sora veszi kezdetét, arról már e regény folytatása, az "Atil, a hunok fejedelme" regél.
Vedd hát e könyvet, s folytatását is kezedbe barátom, és ringj vissza a képzelet sajkáján a régmúlt időkbe, hogy erőt meríts a jelennek... Vissza