Fülszöveg
Elfogták és a helyszínen agyonlőtték a kecskeméti fegyveresek egyik vezetőjét, Belényesi Mihályt.
A megfigyelésre kiküldött katonatisztek vezetésével már korábban elkezdődött a sínek felszedése. A sínpályát mintegy húsz méter hosszan megbontották.
A DIMÁVAG-ban született meg a miskolci forradalom három nagyon fontos tényezőjének: az egyetemi ifjúságnak, a nagyüzemi munkásságnak és a reformer pártvezetésnek az együttműködése.
A MEFESZ legfontosabb összejövetelét október 20-án tartotta Perbíró József professzor, jogi kari dékánhelyettes elnökletével.
A sortűz - az országban elsőként-kora este, hét óra tájban dördült el. Hárman vesztették életüket.
Fehérdi elhurcolása annyira felháborította a falu lakosságát, hogy az emberek megtámadták a laktanyát. A helyszínre érkező verpeléti katonák a tömeg oldalára álltak.
A nyíregyházi államvédelmisek elégették a legfontosabb iratokat, és a nyírbátori határőrlaktanyába menekültek.
A zenekar a Himnuszt kezdte játszani, a nézők és a...
Tovább
Fülszöveg
Elfogták és a helyszínen agyonlőtték a kecskeméti fegyveresek egyik vezetőjét, Belényesi Mihályt.
A megfigyelésre kiküldött katonatisztek vezetésével már korábban elkezdődött a sínek felszedése. A sínpályát mintegy húsz méter hosszan megbontották.
A DIMÁVAG-ban született meg a miskolci forradalom három nagyon fontos tényezőjének: az egyetemi ifjúságnak, a nagyüzemi munkásságnak és a reformer pártvezetésnek az együttműködése.
A MEFESZ legfontosabb összejövetelét október 20-án tartotta Perbíró József professzor, jogi kari dékánhelyettes elnökletével.
A sortűz - az országban elsőként-kora este, hét óra tájban dördült el. Hárman vesztették életüket.
Fehérdi elhurcolása annyira felháborította a falu lakosságát, hogy az emberek megtámadták a laktanyát. A helyszínre érkező verpeléti katonák a tömeg oldalára álltak.
A nyíregyházi államvédelmisek elégették a legfontosabb iratokat, és a nyírbátori határőrlaktanyába menekültek.
A zenekar a Himnuszt kezdte játszani, a nézők és a színpadon lévők együtt énekeltek, majd az egyik színész elszavalta a Nemzeti dalt. Szolnokon kitört a forradalom
A szovjetek és a magyar karhatalmisták nem tudták követni a mecsekiek mozgását, az áttelepülő akciókat. Ezért is nevezték őket, illetve a harcosok saját magukat „láthatatlanoknak".
A község körkörös védelmét a nemzeti bizottság november 4-i ülésén határozta el. A következő nap hozzáláttak a benzines lánggránátok készítéséhez. A város körül lövegeket állítottak fel.
Felkérték a kormányt, hogy tegye át székhelyét Győrbe, ahol a rend biztosított, és ahonnan szükség esetén könnyebben települhet Nyugatra, hogy emigrációs kormányként folytathassa harcát az ország érdekében.
A lövedék szinte leszakította a busz hátulját, a robbanás következtében többen azonnal meghaltak. A menekülni igyekvőkre kézifegyverekből továbbra is tüzeltek a parancsnokság épületéből.
A rabok 27-re virradó hajnalban szereztek tudomást az országban zajló eseményekről, és a reggeli órákban - a fegyőrök elbizonytalanodását kihasználva - kitörtek a cellákból.
A helyi népfrontvezetők - a nemzeti függetlenség és az egyenjogú nemzetközi kapcsolatok igényén túl - követelték az ország semlegességének kinyilvánítását is.
Dunaföldváron november 4-én értelmetlen kegyetlenséggel léptek fel, a tankok vaktában lőtték a középületeket és a lakóházakat.
Veszprémben november 4-én és 5-én katonai egységek, felfegyverzett egyetemisták, bányászok és munkások harcba bocsátkoztak a szovjet megszálló csapatokkal.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal