A vetőmag-termesztés és nemesitésről

Előszó

Bevezetés.

Milliókra megy azon összeg, melyet a magyar gazdaközönség vetőmagvakért évente a külföldnek elfizet, igy kezdte felolvasását Cserháti S. m.-óvári tanár, melyet 1895- ben az országos gazdasági kongressuson, mint előadó tartott s ekkép folytatta: Hogy csak egy növényt emlitsek, a czukorrépa-magért egy millió forintnál több megy tőlünk külföldre. Hasonló az eset a fű-magvaknál, melyekből az angol perjétől és a mágocsi rozsnoktól eltekintve, alig termelünk valamit hazánkban. A heremagvakból a lóherén kivül a legtöbb szintén a külföldről származik. Külföldről szerezzük be a hírnevesebb gabonafélék magvait, fizetünk értök nagy árakat, külföldről kerül be hozzánk a legtöbb takarmányrépa-mag, külföldről vásároljuk a jelesebb burgonya-féleségeket. egy szóval, ha valaki a közönségesnél jobb vetőmagot akar termelni, a melyet eddig nem termesztett, azt vagy közvetlenül hozatja külföldről, vagy magkereskedők utján szerzi be, a kik pedig magszükségletüknek legnagyobb részét ugyancsak a külföldről fedezik. Azt kérdem, okvetlenül szükséges-e ez? Van-e szükség arra, hogy a magyar gazda olyan viszonyok között, midőn terményeit csak alacsony áron értékesitheti, a jobb vetőmagot külföldi gazdáktól szerezze be drága pénzen? Erre a kérdésre határozottan azt felelhetem, hogy nincs. Mert az olyan növényt, a mely sikeresen termelhető a mi viszonyaink közt, verőmagul is sikeresen termelhetjük az országban. Vissza