1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1978/13.

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mindig tiszteletreméltó volt az, ha valaki szorgalma és tudása révén az ismeretlenségből kiemelkedett. Még ' nagyobb mértékben áll ez a tétel arra, aki nem is saját szakmája területén tűnt ki.... Tovább

Előszó

Mindig tiszteletreméltó volt az, ha valaki szorgalma és tudása révén az ismeretlenségből kiemelkedett. Még ' nagyobb mértékben áll ez a tétel arra, aki nem is saját szakmája területén tűnt ki. Olyan módon hat működése az utókorra, hogy száz év távlatából is a megemlékezésre méltó lesz.
A régészeti leleteket szorgalmasan gyűjtő és ásatásokat is végző Miháldy István, volt bakonyszentlászlói esperes-plébános, papi pályája mellett belemélyedt tudományunkba. Pontos munkájával igazi mintaképe lehet utódainak. Miháldy 1833. december 16-án született a Somogy megyei Buzsákon nemesi családból. Apja Mihályfalvi Miháldy Ferenc, anyja Vajda Mia volt. Bizonyára az egyházmegyéje szerinti székhelyen, Veszprémben tanult, és papi tanulmányait is itt fejezte be. 1857-ben szentelték pappá. Ugyanebben az évben a pápai járás Csót nevű községében találjuk, mint segédlelkészt. Majd 1861 októberétől Pápateszéren működött. 1864-ben került az akkori „Bakony-magyar és német Szent Lászlóra". A két község csak 1892-ben egyesült Bakonyszentlászló néven.1865. április 29-tő1 itt volt plébános, 1886-tól pedig esperes. Győri tudósítás szerint a nép valóságos atyja volt. Régészeti tevékenysége révén emelkedett ki a kis falu homályából. Sokat gyűjtött és ásatott. Gondosan végzett ásatásairól és megfigyeléseiről pontosan szerkesztett dolgozatokat és rajzokat tett közzé. Győrött halt meg 1901. május 31-én. Vissza

Tartalom

Mithay Sándor: Miháldy István régészeti gyűjtőtevékenysége. 7
Torma István: A balatonakali bronzkori sír 15
R. Csányi Marietta: Középső bronzkori telep a veszprémi Várhegyen 29
Bíróné Sey Katalin: A döbröntei későrómai éremlelet 51
Kovács Béla: X. Gergely pápa közöletlen oklevele 89
Valter Ilona - Koppány Tibor: A Csopak-kövesdi templom 93
Gergelyffy András: A várpalotai vár építési korszakai III. 103
Nagybákay Péter: Beriszló Péter veszprémi püspök címeres sírköve 113
Mezey Alice: A veszprémi várfal délnyugati szakaszából kibontott faragott kőanyagáról 133
Cennerné Wilhelmb Gizella: A dunántúli végvárábrázolások, tipológiai kérdései 139
Kredics László: Ősnyomtatványok és antikvák a veszprémi püspöki könyvtárban 149
BÁNKUTI IMRE: Iratok a Rákóczi szabadságharc közép-dunántúli eseményeihez (1704-1708) 171
Kőfalvi Imre: A veszprémi Szentháromság szobor 183
Hajnóczi Gábor: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén 189
Szij Dezső: A pápai főiskolai könyvtár és gyűjteményei 207
Pákay Zsolt: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből 217
Körmendy József: A felsőörsi préposti kúria története (1200-1945) 249
Bartócz József: A céhek által egymásnak adományozott kiváltságlevelek Veszprém megyében 257
Grofcsik János: Adatok a városlődi porcelán- és kőedénygyár történetéhez 263
Molnár László: A herendi porcelángyár az 1873-as bécsi világkiállítás idején 273
Vidáné Fodor Zsuzsa: A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör" története 289
Vajkai Aurél: Néprajzkutatás Veszprém megyében 301
Petánovics Katalin: Népi vadfogás emlékei Keszthely környékén 329
Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene 355
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem