Fülszöveg
- Akkor simán ment minden? - kérdezte bizonytalanul a lány.
- Eddig igen! Tedd egymás mellé a kezeidet!
-Mi ?
-Tedd egymás mellé a kezeidet, mintha imádkoznál!
- De minek?
- Csak tedd, amit mondtam!
Rita értetlenül nézett Györgyre, de a férfi olyan ellentmondást nem tűrően mondta, hogy úgy érezte, jobb, ha engedelmeskedik. Szinte fel sem ocsúdott és pár pillanattal később máris egy kötél volt a csuklóján, amit György épp az ajtó karfájához csomózott.
- Ezt mi a francnak?! - kérdezte kissé felháborodottan Rita. - Az általad kitalált sztori szerint itt nekem kellene menet közben valamivel rád támadnom, neked pedig eltenned láb alól.
- Ha óhajtod, ezt rögvest meg is teszem, de talán mindkettőnknek elő-nyösebb volna, ha mégis életben maradnál. így meg jobb, ha nem csinálsz semmi őrültséget. Ezért az ajtóhoz rögzített kötél a kezeden.
A lány úgy érezte, valami sötét, végtelen mélységű vákuum szippantja be éppen, de minden erejével kényszerítette magát, hogy gondolkodjon....
Tovább
Fülszöveg
- Akkor simán ment minden? - kérdezte bizonytalanul a lány.
- Eddig igen! Tedd egymás mellé a kezeidet!
-Mi ?
-Tedd egymás mellé a kezeidet, mintha imádkoznál!
- De minek?
- Csak tedd, amit mondtam!
Rita értetlenül nézett Györgyre, de a férfi olyan ellentmondást nem tűrően mondta, hogy úgy érezte, jobb, ha engedelmeskedik. Szinte fel sem ocsúdott és pár pillanattal később máris egy kötél volt a csuklóján, amit György épp az ajtó karfájához csomózott.
- Ezt mi a francnak?! - kérdezte kissé felháborodottan Rita. - Az általad kitalált sztori szerint itt nekem kellene menet közben valamivel rád támadnom, neked pedig eltenned láb alól.
- Ha óhajtod, ezt rögvest meg is teszem, de talán mindkettőnknek elő-nyösebb volna, ha mégis életben maradnál. így meg jobb, ha nem csinálsz semmi őrültséget. Ezért az ajtóhoz rögzített kötél a kezeden.
A lány úgy érezte, valami sötét, végtelen mélységű vákuum szippantja be éppen, de minden erejével kényszerítette magát, hogy gondolkodjon. Mielőtt ezt képes lett volna megtenni, György elővette a Tamásról imént leráncigált pólót a kesztyűtartóból, és a két vállánál megfogva felmutatta. Az amúgy vajszínű felsőn mell tájékon hatalmas vörös folt éktelenkedett. György a lány szemébe nézett, bárgyún mosolygott, majd ismét eltette a pólót.
- Remélem, így már minden világos! - mondta kissé megvető hangnemben.
Rita úgy érezte, megfagy az ereiben a vér. Egy pillanat alatt kihűlt mindene, a torka összeszorult, reflexszerűen nyelt volna egyet, de képtelen volt rá. Fejében akaratlanul is összeállt a kirakós, egy pillanatig mégis úgy érezte, mintha minden rajta kívül és nem vele történne éppen. Aztán rögvest tudatosult benne a valóság, ami mintha egy tőr lett volna a szívében. De a pólóval ellentétben ebből nem vér, hanem keserűség, fájdalom, csalódottság és végtelen gyűlölet keveréke áradt szét. A pupillái kitágultak, a teste minden izma megfeszült és ugyanazzal a mozdulattal a tüdejét akaratlanul teleszívta levegővel, majd akkorát ordíti gy György visszahőkölt a másik ülésben
az ajtajáig,
/
\
Vissza