A vérkeringés élettana

Tartalom

1. A KERINGÉSI RENDSZER 7
2. A SZÍV 8
2.1 Ingerképzés, ingerületvezetés a szívben, EKG 8
2.1.1 A szív felépítése és elektromos aktivitása 8
2.1.1.1 A kamrai munkaizomzat ingerületi folyamata 11
A szívizom ingerlékenysége 11
2.1.1.2 Ingerületvezetés a szívben 12
2.1.1.3 Az elektrokardiogram 13
2.1.1.4 Az ingerképzés és ingerületvezetés zavarai, kóros EKG 15
2.2 A szív mechanikus működése, szívciklus 18
2.2.1 A szívciklus eseménysora 18
2.2.1.1 A két szívfél összehangolása 21
2.2.1.2 A szívfrekvencia befolyása a szívciklusra 21
2.2.1.3 Pitvari nyomásváltozások - jugularis pulzusgörbe 21
2. 2.1. 4 Az EKG és a szívciklus kapcsolata 22
Szívhangok 22
2.2.1.5 A kamratelődés mechanizmusa 23
2.3 Perctérfogat 23
2.3.1 A perctérfogat fogalma és meghatározásának módszerei 23
2.3.2 A perctérfogat szabályozása 25
2.3.2.1 A szívizomrostok hosszúsága és az összehúzódás erőssége
közötti kapcsolat 26
2. 3. 2. 2 A szívizom kontraktilitása 28
2.3.2.3 A perctérfogat szabályozása intakt szervezetben 29
2.3.3 A szívműködés energetikája, a szív munkája 30
3. A VÉRKERINGÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI 31
3.1 A vérkeringés általános jellemzői 31
3.1.1 A véráramlás energetikája 31
3.1.2 Kapcsolat a nyomás, az áramlás és az érellenállás között 33
3.1.3 Az érpálya ellenállását meghatározó tényezők 34
3.1.4 A véráramlás és a vér viszkozitása 36
3.1. 5 Az erek rugalmasságának befolyása a véráramlásra 37
3. 2 A nagy vérköri keringés jellemzői 39
3.2.1 Áramlási és nyomásviszonyok a nagyvérkörben 39
3.2.2 Keringési ellenállások a nagyvérkörben 39
3.2.3 Az erek tágulékonysága 40
3.2.4 Az artériás keringés 43
3.2.4.1 Az artériás vérnyomást meghatározó tényezők 44
3.2.5 Kapilláris keringés 46
3.2.5.1 A mikrocirkuláció morfológiája 46
3.2.5. 2 Nyomás és áramlás viszonyok a kapillárisokban 47
3.2.5.3 A tápanyagok és más anyagok kicserélődése a vér és az intersticiális folyadék között 47
3.2.5.4 A folyadéktérfogat megoszlása a plasma és az intersticiális folyadék között 48
3.2.6 A nyirok rendszer 49
3.2.6.1 A nyirokáramlás 50
3.2.7 Vénás keringés 51
3.2.7.1 Vénás nyomás és áramlás 51
3.2.7.2 A vénás nyomást meghatározó tényezők 52
4. KERINGÉST SZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSOK 53
4.1 Lokális (helyi) szabályozó mechanizmusok 53
4.1.1 A szövetek által történő véráramlás szabályozás 53
4.1.2 Autoreguláció 54
4.1.3 Hosszutávu (long-term) helyi áramlás szabályozás 55
4.2 Szisztémás szabályozó mechanizmusok 55
4. 2.1 A keringés humoralis szabályozása 55
4.2.1.1 Vazokonstriktor anyagok 55
4.2.1. 2 Vazodilatator anyagok 56
4.2.1.3 Ionalis hatások 57
4.2.2 A keringés idegi szabályozása 57
4.2.2.1 Az erek beidegzése 57
4.2.3 Keringést szabályozó központok 58
4.2.3.1 Szívgátló központ 58
4.2.3.2 A vazomotor központ 59
4.2.3.3 A vazomotor központhoz futó afferens impulzusok 60
4.2.3.3.1 Carotis sinus és aorta reflex 62
4.2.3.3.2 Pitvarból kiinduló reflexek 63
4.2.3.3.3 Kamrából kiinduló reflexek 64
4.2.3.3.4 Más szervekből kiinduló reflexek 64
4.2.3.3.5 Klinikai alkalmazások 64
5. SPECIÁLIS ÉRTERÜLETEK KERINGÉSE 65
5.1 Agyi keringés 65
5.1.1 Az agyi keringés néhány anatómiai jellegzetessége, az agyon
átáramló vérmennyiség meghatározása és normálértéke 65
5.1.2 Likvor-cerebrospinalis 67
5.1.3 A vér-agy gát 69
5.1.4 Az agyon átáramló vérmennyiség szabályozása 70
5.1.4.1 Az intrakraniális nyomás szerepe 70
5.1.4.2 A vazomotor idegek szerepe az agyi keringés szabályozásában .. 71
5.1.4.3 A metabolitok szerepe, 71
5.1.5 Agyi anyagcsere, agyi O2 szükséglet 71
5. 2 Koronária keringés 72
5.2.1 Anatómiai alapfogalmak 72
5.2.2 A koronária átáramlás meghatározása és normálértéke 73
5.2.3 A koronária keringés szabályozása 73
5.2.3.1 Mechanikai szabályozás 73
5.2.3.2 Kémiai szabályozás 74
5.2.3.3 Idegi szabályozás 75
5.2.3.4 A szívizom anyagcseréje 76
5.3 Bőrkeringés 76
5.3.1 A bőrön átáramló vérmennyiség 76
5.3.2 A bőrkeringés szabályozása 76
5.3.3 Az emberi bőr válaszreakciói 77
5.4 Máj keringés 78
5.4.1 A máj keringés jellegzetességei 78
5.4.2 A májon átáramló vérmennyiség és meghatározása 79
5.4.3 Nyomásviszonyok a portalis rendszerben 80
5.4. 4 A májon átáramló vérmennyiség szabályozása 80
5.5 A vesén átáramló vérmennyiség 80
5.5.1 A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása és normálértéke. 80
5.6 Méh és magzati keringés 81
5.6.1 A méh keringése 81
5.6.2 Méhlepény (placenta) 81
5.6.3 Magzati keringés 81
5.6.4 Magzati légzés 82
5.6. 5 A születéssel járó keringési változások 83
5.7 A vázizomzat keringése 83
5.7.1 A vázizomzaton átáramló vérmennyiség 83
5.7.2 Az izomkeringés szabályozása 83
5.7.2.1 Mechanikai szabályozás 83
5.7.2.2 Idegi szabályozás 83
5.7.2.3 Kémiai szabályozás 84
5.7.3 A szisztémás keringés alkalmazkodása az izommunkához 84
5.7.4 Edzés hatása a munkavégző képességre és az izommunkát kísérő változásokra 85
5.8 A testhelyzet változtatásának hatása a keringésre 85
5.9 A kisvérköri keringés 86
5.9.1 A kisvérköri keringés jellegzetességei 86
5.9.2 A tüdőn (kisvérkörön) átáramló vérmennyiség szabályozása 87
5.9.3 A kapilláris folyadékcsere a kisvérkörben 87
6. A KERINGÉSI RENDSZER KOROS ALKALMAZKODÁSA 89
6.1 A sokk (shock) fogalma és formái 89
6.1.1 Hipovolémiás sokk 89
6.1.1.1 Vérzéses sokk 89
6.1.1.2 Traumás sokk 90
6.1.1.3 Sebészi sokk 90
6.1.1.4 Égési sokk 90
6.1.2 Kardiogen sokk 91
6.1.3 Alacsony-ellenállás (low-resistance) sokk 91
6.1.4 Sokk-terápia 91
6.1.5 Ájulás 92
6.2 A szívműködés károsodása 92
6.2.1 A klasszikus (krónikus) kardiális dekompenzáció tünetei 92
6.2.2 A szívelégtelenség patofiziológiája 93
6.2.3 A kardiális dekompenzáció terápiája 93
6.3 Hipertónia 94
6.3.1 Esszenciális hipertónia 94
6.3.2 Ismert etiológiájú hipertóniák 95
6.3.3 A hipertónia következményei a keringési rendszerben 95

Témakörök