Előszó
A vérképző- és immunrendszer betegségeinek tünetei, s általuk megszabott (ápolási) teendők gyakrabban valamely működéskiesésből (pl. neutriopenia, immunglobulin-hiány: fertőzések, vörösvértestszám-csökkenés: vérszegénység, vérlemezszám-csökkenés/működési zavar és/vagy véralvadási zavar: vérzékenység), ritkábban a fokozott szám, mennyiség. működés (pl. polycythaeimák: trombózis hajlam, hiperviszkozitás stb.) következményekből állnak. A valóságban legtöbbször a tünetek, panaszok és a teendők keserve, vegyesen jelentkeznek, hiszen pl. a leukémiás beteg egyszerre fokozottan fertőzékeny, vérzékeny, vérszegény, esetleg hiperviszkozitása, trombózisa is van. Az egyes tünetek előtérbe kerülése, a kórlefolyás torán eltérő az egyes kórformákban, ezért az ápolási feladatok meghatározásánál, egy adott kórképcsoport tárgyalása végén mindig a legjellemzőbbeket emeljük ki. azonban utalva (és tudottnak tekintve) a többi fejezetben tárgyaltakat is. Példával megvilágítva: a vérzékeny betegen végzendő speciális ápolási feladatokat a vérzékenységek fejezet végén tárgyaljak, de a vérzés/vérzékenység ellátás irányelvei mértékadóak maradnak akkor is. ha pl. egy akut leukémiás vagy egy anémiás betegben lép fel vérzés, válik vérzékennyé.
Ahol lehetett, törekedtünk a magyar kifejezések alkalmazására, figyelembe kell azonban venni, hogy mind az orvos-egészségügyi szaknyelv, mind a köznyelv is számos, eredeti kifejezést használ, s esetenként a magyar szavak csengenek idegenül. Ezért munkánkat igyekeztünk a napi gyakorlat, az élőnyelv szabályai szerint megírni. Például: a "fehérvérűség" ha mégoly jól is kifejezi a betegséget - nem terjedt el a kórházi falak közön: leukémiát mond és ír nemcsak az orvos, az ápoló, hanem még a beteg is. A tájékozódást megkönnyítendő az egyes kifejezések értelmezésére Fogalomtárat szerkesztettünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a könyvben ismertetett anyag meghaladja az elvárható mennyiséget; célunk volt azonban, hogy olyan kézikönyvet hozzunk létre, amelyet a végzett ápolók is haszonnal forgathatnak, nézhetnek utána egy-egy érdekesebb vagy nehezebb esetnek. A felkészüléshez elengedhetetlen, minimumkövetelményeket igyekeztünk egyértelműen jelölni, kisebb betűvel elkülönítve a többletinformációkat. Megítélésünk szerint célszerű azonban azokat is elolvasni, mivel sok esetben a bennük foglak információ, magyarázat megkönnyíti a kóroktan megértését, a helyes szemlélet elsajátításai.
Az első részben a vérképző rendszer és immunrendszer felépítését, működését, a másodikban a vizsgálati lehetőségeket és technikai kivitelezésüket ismertetjük, azt követően a sejtes elemek nem malignus betegségen vesszük sorra, amit az onkohematológia, a hemosztázis kórképei követnek, végül pedig az immunrendszer zavarait tárgyaljuk.
Vissza