Fülszöveg
VERES PÉTER
Balmazújvárosban született, a zsellérsorból küzdötte magát irodalmunk eredeti képviselőjévé, közéletünk egyik vezető szellemévé. Volt idénymunkás, vasúti pályamunkás, napszámos, részesarató, évescseléd, részt vett a földmunkás-mozgalomban. Kemény fizikai munka közben szerzett műveltséget és írta műveit. A Számadás című önéletrajzában falujának, szülőföldjének életét ábrázolta, a Gyepsor, a Balogh család története című műveiben az egész alföldi paraszttársadalom helyzetével vetett számot. Az alföldi parasztnyelvből ízes és tárgyias stílust fejlesztett, amely hitelességével hatott.
Első írásai a Népszavában és a Föld és Szabadságban jelentek meg. 1930-tól a baloldali folyóiratok (Korunk, Gondolat, Válasz stb.) rendszeresen közölték írásait.
Első könyve 1936-ban jelent meg: Az Alföld parasztsága c. társadalomrajz. Ezt követte 1937-ben a Számadás, 1940-ben a Gyepsor, 1941-ben a Falusi krónika, 1942-ben a Szűk esztendő.
1945-49-ben a Nemzeti Parasztpárt elnökeként...
Tovább
Fülszöveg
VERES PÉTER
Balmazújvárosban született, a zsellérsorból küzdötte magát irodalmunk eredeti képviselőjévé, közéletünk egyik vezető szellemévé. Volt idénymunkás, vasúti pályamunkás, napszámos, részesarató, évescseléd, részt vett a földmunkás-mozgalomban. Kemény fizikai munka közben szerzett műveltséget és írta műveit. A Számadás című önéletrajzában falujának, szülőföldjének életét ábrázolta, a Gyepsor, a Balogh család története című műveiben az egész alföldi paraszttársadalom helyzetével vetett számot. Az alföldi parasztnyelvből ízes és tárgyias stílust fejlesztett, amely hitelességével hatott.
Első írásai a Népszavában és a Föld és Szabadságban jelentek meg. 1930-tól a baloldali folyóiratok (Korunk, Gondolat, Válasz stb.) rendszeresen közölték írásait.
Első könyve 1936-ban jelent meg: Az Alföld parasztsága c. társadalomrajz. Ezt követte 1937-ben a Számadás, 1940-ben a Gyepsor, 1941-ben a Falusi krónika, 1942-ben a Szűk esztendő.
1945-49-ben a Nemzeti Parasztpárt elnökeként fejtett ki aktív politikai tevékenységet. Az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke, majd újjáépítési, illetve honvédelmi miniszter. 1954-56 között az írószövetség elnöke, 1945-től országgyűlési képviselő volt. Próbatétel című munkájáért 1950-ben, Pályamunkások című művéért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.
Küzdelmes életében magába gyűjtötte mindazt a tapasztalatot, amelyre a paraszti sors lehetőséget adott. Műveivel azonban nemcsak egy külön világ teljességét akarta olvasói elé állítani, hanem mozgósítani kívánta a társadalom haladó erőit. Állást foglalt, a magára vállalt sorsot, népe szolgálatát teljesítette ki. írói programját így fogalmazta meg:
„Az irodalom az én szememben ott kezdődik, hogy az író valami olyasmit mond el a világról, az emberekről, a társadalomról, a történelemről, a saját osztályáról, népéről, nemzetéről és mindezeknek a testi-lelki problémáiról, amit még nem mondtak el."
Vissza